Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-05 / 287. szám

DELM AGYAKORSZAG -—'TITWTilirnWTWMWWT TT imnin . Szombat, 1936 december 5. Í2.1. em. Telelon:Z3.33..K!Bd6hIV( K«lc»«nkUnyvtAr «• legylrotfa: Aradi wcea f>. Teleion: 13—Ot>. .Nyomda: Low v 'poi ocr» >«. Telrion: »3-oe. . lévlral' VI. , _ _ _ «« «dm »«r.syarorMáa.Sttsae« XII. CVÍOi V^Tíl, 2.S7. % 15. Ara ÍO fillér ELŐFIZETts, Havonta helyben 3.20 rldéken et Budapesten ktutttldttn penqö, — Egyes u*n cua hetKöi­nap lü, va»e.r- é» Ünnepnap 10 Hir­detéseit eivélele fnrllft szorln*. Meglc lenlk nttttt Kiy^teléTCl nnoontn reg pcl D szegényügyi bizottság Nyílaktozatokból, újságcikkekből megtud­juk, hogy a városnak ujabb bizottsága van: a szegényügyi bizottság s ez a bizottság végzi a koldusadók kivetését, bírálja el a felajánlott összegeket s általában mindazt a evékenységet végzi, amit a koldus ellátás 3 hatóság kötelességévé és feladatává tesz. E bizottságnak kétségtelenül igen jelen­tős a hatásköre, amit legjobban az illusztrált, hogy mintegy évi hatszázezer pen­gő közteher kivetése és behajtása is hatáskörébe tartozik. Ha arról kell határoz­ni, hogy egy élőfát kivágjanak-e a Stefánia­sétányon, vagy a korzó fái közül egyet máshová helyezzenek, akkor összeül a köz­kerti bizottság. Ha valaki hidvámkedvez­rnényt kér, kérelmét a javadalmi bizottság elé terjesztik. Ha a város egyik polgára azt kéri, hogy tiz pengő átalányösszegben fizet­hesse azt a vigalmi adót, aminek fejében vagy 8 P 60 f-t, vagy II P 30 f-t szednek be tőle, akkor kérelme letárgyalás és véle­ményadás végett a pénzügyi bizottság elé kerül A közkerti bizottságot, a javadalmi bizottságot, a pénzügyi bizottságot a közgyű­lés alkotta s mégis minden jelentéktelen fontosságú, bagatel ügyet a város hatósága előzetes letárgyalás végett a közgyűlés ál­tal alkotott bizottságok elé terjeszt. Alkotó­ját kivéve senki sem tudja, hogy a szegény­ügyi bizottságot ki nemzette, tevékenységét ki hívta életre s ez a bizottság évi hat­százezer pengő közterhet vet ki és hajt be a város polgárságán. Ha az adófizető polgártól tiz fillér ál­lami, vagy városi közterhet követelnek a pénzügyi hatóságok," fellebbezhet, birói pa­nasszal élhet, — legalább két fórum rendel­kezésére áll jogorvoslata számára, pedig törvény által alkotott hatóságok ve­tik ki és hajtják be a közterhek minden fil­lérjét. S amikor a város polgárságától a kol­dusadőt követelik, elébünk áll egy ismeret­len bizottság, a szegényügyi bizottság, nem ludjuk, honnan, nem értjük, mivégre, nem sejtjük, ki ruházta fel azzal a joggal, amit gyakorol, de azt látjuk, hogy jogorvoslat nélkül, fellebbezési fórumok nélkül, mint egy különálló jogterület az egész ma­gyar pénzügyi közigazgatás területén, álla­pítja meg, veti ki és hajtja be a koldusadó­nnk nevezett uj közterheket. Beható nyomozás után sem sikerült meg­állapítani a szegényügyi bizottság tagjainak névsorát. Talán álarcban járnak, mint Némó kapitány az ismeretes Verne regényben, — mintha most a sorsunk is velünk verne , vagy a konklávé titokzatosságába burkol­ják személyüket és szavazatukat, nem tud­juk megállapítani, vájj' kik ők és merre van jlazájuk? Ne vegyék hát a szegényügyi bi­zottság szegényjogon bélyegmentesen el­járó tagjai zokon, ha a város polgárságá­nak velük és tevékenységükkel szemben megnyilatkozó elégedetlenségének han­got adunk. Az alapvető baj, ugy látszik, az, hogy olyanokból állt össze a szegény­ügyi bizottság, akiknek nagy gyakorlatuk van a mások filléreinek .emberszerető szétosztásában, holott azoknak kellett volna összetenni szívüket és eszüket, akiknek a közterhek kivetésében és megállapításában van gyakorlatuk és iártassácruk. Ez a titokzatosság azonban nemcsak a láthatatlan bizottság tagjait vonja be az is­meretlenség jótékony leplével, hanem mű­ködésüket is. Arra van rendelet, hogy az adókivetés iratai nyilvánosságra nem hozhatók, de az adómegállapitás iratait már nyilvánosságra kell hozni. A buda­pesti lapok időnkint közölni szokták H legnagyobb adófizetők adóalapját és a kivetett vagyon- és jövedelemadó össze­gét. A törvény módot ad az adózóknak nem­csak arra, hogy a reájuk vonatkozó adókive­tés magassága, hanem arra is, hogy a má­sokra kivetett adó alacsonysága miatt fel­lebbezenek. A törvényes rendelkezések sze­rint tehát a város hatóságának nincs joga arra, hogy a megállapított koldusadó-kivetéseket a nyilvánosság elől elvonja s azokba a betekintést megtagadja. Ez a mód jó lehet arra, hogy az elkövetett hibákat leplezzék, jó lehet arra is, hogy a tévedések korrigálását megakadályozzák, de arra nem jó, hogy nyugalmat teremtsen eb­tm ben a kérdésben s ami még fontosabb: biz­tosítsa a koldusok hatósági ellátásának anyagi előfeltételét. Gyerünk a nyilvánosságra! Ha a koldusadó kivetés nem bírja el a nyilvá­nosságot, akkor ezeknek a munkálatoknak olyan hibái vannak, melyek az egész akció eredményességét veszélyeztetik. Az nem le­het, hogy ötödik fizetési osztályba sorozo't állami tisztviselőkre harmnic fillér koldusadót vessenek ki, hogy Szeged város legnagyobb földbirtokosának koldusadója havi egy pen­gő harminc fillér legyen, hogy egész kasztok maradjanak ki a koldusadófizetők sorából, amikor annak terheit azoknak kell viselni, akik anélkül is egyenlőtlen és aránytalan terheit viselik az egész adóztatásnak. Azért, mert szegényügy, azért végezhetné a ta­pasztalatoknak gazdagsága és jártasságnak bősége. Nincs arra szükség, hogy megterem ­sék az igaztalan egyenlőtlenségeknek és bán­tó aránytalanságoknak szegedi norma­ját. Drámai feszültség, fokozódó izgalom Londonban Pénteken késő éfsrakóig tartottak a tanácskozások a királlyá', dön­lés még nem történt — Szombaton ujabb minisztertanácsot tart a kormány BaEcfw?n bejelentette az alsóházban, hogy nem hallandó házassági törvényjavaslatot beterjeszteni Simpsonné Franciaországba utaxolí és a válság megoldásáig nem tér vissxa Conáonba Loondon, december 4. Pénteken délelőtt az angol fővárosban nagy izgalommal várták a királynak, illetőleg a kormánynak a döntéséi a súlyos alkotmányjogi válság megoldásáról. A döntést minden órában várták. Amióta a vál­ság kitört, állandóan folynak a tanácskozások, egyelőre látható eredmények nélkül. Kétségte­len, hogy VIII. Edvárdnak döntenie kell. Az angol királyhoz közelálló körök hangsúlyoz­zák, hogy a király hajthatatlan. Állítólag nem hozott eredményt a királynak édesanyjával, testvéreivel, valamint a canter­bury-érsekkel folytatott tárgyalása sem. Az angol lapok nagy része soha nem hallott han­gon foglalkozik az üggyel és valósággal kíméletlenül támadják Mrs. Simpsont, aki miatt a válság kirobbant. A fiatal arisz­tokrácia a király mellett van, a főrendek vi­szont a házasság ellen. Londonban egyelőre megszűntek a koronázási előkészületek is, ami a hangulatra legjobban jellemző. Péntekre nyilvánosságra jutott a canterbury érsek szigorú álláspontja is, amely szerint semmi körülmények között nem hajlandó a koronázást szertartást elvégezni, ha a király feleségül veszi Mrs. Simpsont. Mrs. Simpson csütörtökön, ami­kor a legnagyobb vihar tombolt körülötte, ha­talmas virágcsokrot kapott a királytól. Beava­tott körök szerint a királynak választania kell a trón és Mrs. Simpson között, harmadik meg­oldás nincs. A kormány tagjai kijelentették, hogy lemondanak, ha a király bizonyos záros határidőn belül nem nyilatko­zik. Á király éjjel fél 2 órakor elhagyta a Bu­chingham-palotát és a Belvedere-kastélyba hajtatott. Innen reggel fél 9 órakor gépkocsin London felé robogott. Baldwin miniszterelnök vezetésével délelőtt fél 11 órakor rendkívüli minisztertanács üli össze. A tanácskozásról semmi sem kerül' nyilvánosságra. A minisztertanács 2 órai tárgyalás után lon­doni idő szerint 12 óra 40 perckor ért véget. A miniszterek lemondták délutánra tervezett pro gramjukat, hogy minden pillanatban rendelke­zésre álljanak. Mrs. Simpson a Riviérára utazott Dieppe, december 4. Az Havas Iroda értesü­lése szerint Simpsonné az elmúlt éjszaka a New Hawn és Dieppe között közlekedő egyik gőzösön Dieppebe érkezett A gőzösről arra a gépkocsira szállt, amelyet Angliából hoz­tak a hajó fedélzetén, A gépkocsi délelőtt 10 órakor indult el Dieppeből és azt hiszik, hogy a Riviéra felé folytatja útját. Rouen, december 4. Pénteken reggel nagy luxusgépkocsi állt meg Rouen egyik szállója előtt. A gépkocsiból négy személy szállt, ki, köz­tük egy hölgy. Mint kiderült, a hölgy Sim­psonné volt, aki egy angol testőr­tiszt é* titkára, valamint a gép ka-

Next

/
Thumbnails
Contents