Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-31 / 306. szám

DEM AGYAKOKSZÄG »zEOED.s.erue.^a^cy.Csütörtök, 1936 december 3L 22.1. em. lelelcn: 23-33.»KlariöMva bClctOnkttnyvlAr «» Jegvlroda: Are«lí UCCa fc. lelelcn: 13-00. . Nyomda: LOW tlpól ticcn 1«. Teleion: 13-00. - I6vlrn<l «Sa levélcím- ßeir rryorortzág, Sxeged 20 KUlittldün ®.4ü peng«, — Egyei uAm ára fcietKtí«. nap lü, vasár- Ünnepnap <111. H»r­___ . „ detesek eJVÉIele Inrlia azorlnl. Meglő, XII. éVfolyaTa, 3l#>. S U. e^lk hÉllOKivtlelével naponta reggel, Ara ÍO fillér Szegedi iparosok panasza A szegedi iparosság — nem fokozzuk a je­lenségek súlyát —, forrongva panaszko­dik a városi közigazgatásra s békétlen szavakkal panaszkodik, hogy érzéketle­nül s a nélkülözhetetlen jóindulat hiányával intézik el azokat az ügyeket, melyek nemcsak egyes iparosoknak, de az egész szegedi iparosságnak életérdekeit érintik. A szegedi iparosság törvényes szervezete, az ipartestület utján emelt panaszt az ellen az eljárás ellen, hogy a város a tüdőbeteggon­dozó átalakításának ipari munkálatait inség­munkásokkal végezteti. Meg kell állapita­nunk, hogy a szegedi iparosságnak ez a sé­relme és panasza teljesen jogosult. Kizá­rólagos kőműves és asztalos munkálatokat a város nem végeztethet inségmunkásokkal egyfelől azért nem, mert a város nem adhat példát erkölcstelen eljárásra kontá­rok alkalmazásával, másrészt pedig — a vá­ros számára ez a törvénytelen ut nem is biztosit olcsóbb megoldást. A kőműves és asztalos szakmunkások legkisebb munkabé­rét ugyanis miniszteri rendelet alapján álla-' pitották meg s egyetlen munkáltató sincs jo­gosítva a minimális munkabérnél alacso­nyabb munkabért fizetni. Hiába alkalmazott tehát a város úgynevezett olcsó munkabér mellett inségmunkásokat, a minimális munkabért köteles lesz megfi­zetrii s ezenfelül büntetendő cselekményt is követ el. A város 32 filléres órabér mellett dolgoztatta azokat, akiknek 54 fillérnél keve­sebb órabért fizetni nem szabad. Ha pe­dig a város kikalkulálta volna, hogy a meg­engedett munkabér mellett mit fog fizetni az ipari munkák végeztetéséért, akkor nyomban kiderült volna, hogv jogosított iparos leg­alább is nem drágábban végezte volna el azt a munkát, amit a város kontárok­kal és kontár módjára törvényes sza­bályokat megsértve s a közületnek semmifé­le előnyét nem szolgálva végeztetett el. A városi mérnökséenek kötelessége lett volna a törvénves szabályok által kijelölt ut betar­tására felhívni hatóságának figyelmét. Aa iparosság panasza elsősorban a váro­si mérnökség ellen irányul. Csak mint jellemző adatra hivatkoznak egy építkezési engedély kiadására, amihez a polgármester pártoló előterjesztése alapján a kisgyűlés egyhangú határozattal járult hozzá s amit a mérnöki hivatal előterjesztése alapján a vá­rosi tiszti főügyész megfellebbezett. Ez az építkezés az egyetlen lett volna ezekben a téli hónapokban s ezért az iparosság jog­gal kérdezi: ha a városi mérnöki hivatal ve­zetője s a város tiszti főügyésze jelen van­nak a kisevülésen, miért nem ott adják elő agályaikat. ha már kötelességszerűen ko­rábban azokat a város polgármesteré­vel nem közölték? A kisgyülésnek módja lett volna a kérdéssel behatóan fog­lalkozni s talán az építési engedély­nek fe^ételekhez kötésével ki tudta vol­na elégíteni a városi szabályrendelet előírá­sai mellett az építtető kívánságait is s leh e­t ő v é tudta volna tenni az építke­zés megkezdését. A mérnöki hivatal­nak az iparosság felfogása szerint nemcsak az a kötelessége, hogy a szabályok be­tartása fölött őrködtön, hanem az is. hosrv I támagassa az építkezési kedvet s igyekezzen az építkezés elől az akadályo­kat elhárítani. Lehet, hogy a kisgyűlés hatá­rozata szabálytalan volt, de — ez az egyet­len épitési szabálytalanság? Amikor B i r ó Benő — szegény —, hogy a lakóház céljára történő igénybevételtől megmentse, földszin­tes viskót emelt Mérei-uccai telkére, akkor a mérnöki hivatal belenyugodott ebbe a sza­bálytalanságba? Amikor Falta Marcel ké­relmére földszintes viskó építésére adtak en­gedélyt a város központjában, a mérnöki hi­vatal nem követett el mindent a szabályta­lan építkezés megakadályozására? Amikor a Deák Ferenc-uccai Ketter-ház építésénél szabálytalanul beépítetlenül hagytak egy nyolc méteres uccafrontot, a mérnöki hivatal fejtett ki akkora buzgóságot ez ellen a sza­bálytalanság ellen, mint amennyivel most a tervezett építkezésnek foganatosítását meg­akadályozta? A Bajza-uccában most is az épitési szabályrendelet sérelmével építkez­nek, — abba belenyugszik a mérnöki hivatal? Jól tudjuk mi, hogv a szabályokat meg kell tartani és soha nem támogatnánk olyan ál­láspontot, mely irott szabályok helyébe im­provizált érdekvédelmet akarna statuálni, mé­gis azt mondjuk: ha a mérnöki hivatal azt látja, hogy valaki a városban építkezni akar, akkor ne az épitési engedély el­leni jogorvoslattal akassza meg az építkezést, hanem annak kiadása előtt kövessen el mindent annak érdekében, hogy az építtető kívánságát a szabályrende­let intézkedéseivel összeegyeztethesse. Aki ma építkezik, az nemcsak a várost szolgálja, de társadalmi jótékonyságot is gyakorol. Az épUkezési kedvet mindenkép­pen fokozni kell, könnyíteni az elhatározás megvalósulását, nem pedig elverni innen azt a mérhetetlenül és szerencsétlenül kevés haj­landóságot is, amelyik drága pénzét kevés hasznot nyújtó épületbe kész áldozni. A mér­nöki hivatal lassankint feleslegessé válik, ba az építkezés előmozdítása helyett az építke­zés akadályozói sorába lép. A mérnöki hiva­talnak sokkal több megértést kell tanúsíta­nia, sokkal több segítséget s a rendelkezésé­re álló minden támogatást kötelessé­ge nyújtani a szegedi iparosságnak­Olasz; és orossz válassz asz angol-francia A londoni bizottság nemzetközi Oafóraft küld a spanyol vizek ellenőrzésére — Sevilla ujabb táma­dásokat jeleni Róma, december 30. Az angol-francia kor­mánynak az önkéntesek ügyében előterjesztett jegyzékére az olasz kormány már a legközeleb­bi időben átnyújtja a válaszjegyzéket. Politi­kai körök értesülése szerint az olasz jegyzék lényegében azonos lesz a német válaszjegvzék­kel. London, december 30. Az önkéntesek tobor­zásának eltiltása ügyében a szovjet kormány­hoz intézett angol jegyzékre Litvinov kül­ügyi népbiztos Moszkvában tegnap az angol nagykövetnek átnyújtotta a válaszjegvzéket. A jegyzék tartalmáról angol hivatalos körök­ben még semmit sem árultak el. Hir szerint a nyilvánosságrahozatal előtt közlik azt a sem­legességi bizottsággal. tteuzefközi hajóraj foi»a ellenőrizni a spanyol kikötőket London, december 30. A benemavatkozási bizottságban képviselt hatalmak több megbí­zottja azt a kérdést vetette fel, nem lehetne-e elhatározni, hogy a spanyol partokat az egyes európai hatalmak hadihatóiból összeállított hajórajok blokádia alá helvezzék. Hogy a spa­nyol kikötők vesztegzár alá helyezése tényleg pártatlanul történjék, ezért minden egyes ha­dihajóra a benemavatkozási bizottság megbí­zottakat küldene, akik maguk ellenőrizhetnék a hadihajók pártatlan tevékenységét. A nemzetközi ha ¡órainak megadnák a iogot, hogv a spanyol vizeken, a három mérföldes zónán tul, minden kereskedelmi gőzöst meg­állíthatnának és átkutathatnának. Azok a ha­talmak. amelveknek hadihajói résztvennének a spanyol kikötők ellenőrzésében, a következők: Anglia, Franciaország, Németország, a Szovjet és Portugália. Ujabb véres ütközetek Szevilla, december 30. Este fél 9 órakor je­lentette a szevíllai rádió, hogy a nemzeti csa­patok az aragoniai arcvonalon ismét ellentáma­dásba mentek át. A Corboran és Campillo-sza­kaszon az ellenség menekül, sok halottat, se­besüllet és nagymennyiségű hadianyagot hagy hátra. A guadarramai szakaszon a kormány­pártiak támadást intéztek a nemzetiek állásai ellen. A nemzetiek egészen közel engedték őket és igen nagy veszteséget okozva, visszaverték a támadást. Alig néhánv méteres területsávon 80 halottat találtak. A baszk kormány válasza ,Xöni<isberg" cirkáló ultimátumára Páris, december 30. A párisi spanyol nagy­követ közli: Miután a Pálos nevü német hajó a hadi­anyagból álló rakomány és a fedélzetén volt spanyol utasok nélkül kifutott a kikötőből, a baszk kormányelnök a „Königsberg" cirkáló, illetve a német birodalmi kormány ultimátum­szerű fellépésére a hajót szabadon engedte. Az ultimátum szerint a baszk kormány köteles­sége a lefoglalt árut azonnal visszaadni. A baszk kormány azt válaszolta, hogy a hajót spanyol parti vizeken tartóztatták fel és a szállítmány elkobzása a nemzetközi joanal tel-

Next

/
Thumbnails
Contents