Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-30 / 305. szám

Srerd«, T036 decemEer 50. ÖERWSGYARORSZXG 3 Három veszedelmes hafnali tüz (A Délmagyarorszdg munkatársától..) Kedden hajnalban három veszedelmes tüz keletkezett Szegeden. Szerencsere a tűzoltóság mind a három tüzet idejében elfojtotta, ugy, hogy jelentősebb kár nélkül sikerült a veszedelmesnek induló tüzek továbbterjedését megakadályozni. Az első tüz a7, OTl-székház tetózetén keletkezett, ahol a kéményseprőjárda gyulladt ki. A kivonult őrség hamarosan elejét vette a tűznek. A tüz keletkezéséneik okát nem sikerült ezideig megállapítani. Nemsokkal később a Tisza Lajos-körut 65. szám alatt lévő Hoffmann Endre rövidáru üzletéből szivárgott ki füst, amelyet az őrszemes rendőr vett észre. Kivonult a tűzoltóság és hamarosan eloltotta a tüzet. Megállapították, hogy a tüz a kályhából kiszedett hamuból keletkezett. A tüzes hamu meggyújtotta az üzleti pultot. Ha a tűzoltók idejében nem érkeznek meg, valószínűleg elhamvad az egész berendezés és áruraktár. A tüz így esaK 8(1—100 pengős kárt okozott. Alig vonultak be a tűzoltók, amikor harmadszor is megszólalt a riasztó csengő. Ezut^ tal a Szentháromság-ucca 34. szám alatti házba hivták a tűzoltókat, ahol veszedelmes tüz pusztított. Kigyulladt a ház fáskamrája, a tüz onnan átterjedt a zsindelytetős istállóépületre, majd a lángok átcsaptak a szomszédos házra is és ott is felgyújtották a fáskamrát. Ez a tüz rendkívül veszedelmesnek indult. A hajnali szél is táplálta a lángokat, amelyek emeletmagasságra csaptak fel és azzal fenyegették, hogy felgyújtják az egész uceasort. A tűzoltóknak igen nehéz volt a munkájuk, mert a hidegben a vízsugarak megfagytak. A tűzoltók ugy csúszkáltak a megfagyott járdán, mintha > jégpályán lennének. A lakók, akik a tüz közelséj gétől megijedtek, kihordták bútoraikat az uecára, j udvarra. A tűzoltók másfélórai megfeszített munká1 val elfojtották a tüzet, amely a kéménybeépitett gerendától keletkezett. Ozv. Tóih Sándorné tragédiája Koponyaalapi törés okozta a szerencsétlen asszony Halálát, aki a törvényszék felmentő Ítélete után a sinek közé feküdt — JVero tudta elviselni pitének megrendülését és nem tudott Hazatérni leánya otthonába A megdöbbentő idegdráma részletel (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy özv. Tóth Sándorné vásárhelyi asszonyt holtan találták a rókusi vasúti sínek köíött a Oongrádi-sugáruti átjáró közelében. Tóth Sándorné ügyében hétfőn délben hirdetett ítéletet a szegedi törvényszék és felmentette a gyilkosság vádja alól. kísérletének amelyet azáltal követett el, hogy 20 éves Eszter nevű leányát junius 16-án éjjel 'több baltacsapassal megsebesítette. A véres éjszaka előzménye az volt, hogy Tóthné különböző pletykákat hallott leányával kapcsolatban, legutóbb pedig azt újságolták neki, hogy leányát a detektívek egy razzia alkalmával a körtöltésen találták ... Ez adta neki a végső impulzust a junius 16-iki eseményekhez. Tóthné a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a kérdéses éjszakán leányáról álmodott és azt álmodta, hogy a leány rossz útra tért, hokrok között bujkált, detektívek keresgélték a töltés oldalán és akkor ő felkapta a baltát és a leányára sújtott . . . Csak amikor sikoltást hallott, akkor látta, hogy a valóságban is leányára támadt a baltával. Az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz terjesztették fel az ügyet véleményadás céljából és a legfelsőbb szaktanács megállapítása szerint a szerencsétlenségnél az álom és az ébrenlét cselekményei egybefolytak, a gyilkos merényletet az álom folytatásaképen követte el Eszter ellen. Az anya harctéren elhalt férjét rajongásig szerette és a tőle származott Eszterben emléket akart állítani férjének. Amikor ugy látta, hogy a leánya elromlik, elzüllik, egész lelkivilága összeomlott . . . Belvárosi *!oxt Szerdán utoliAra Strocioff Mihály Vrrn" Gyula vIlAghlrU regény: Smécöenyi Most Ma utoljára a dOnta tlkerU Danaparti randevú 8, 6, T, I A OIT szakvéleménye alapján a törvényszék Tóthnét jogerősen felmentette és elrendelte azonnali szabadldbrahelyezését. Ezzel azonban nem fejeződött be az anya drámája. A szerencsétlen asszony a tárgyaláson sem hitte egy percig sem, hogy csupán pletyka volt, I amit a szomszédok leányára összehordtak. MegJ rázó volt, amikor arról vallott, hogy leánya mii képen akarta őt meggyőzni ártatlanságáról. A i leány felajánlotta anyjának, hogy előtte fogja orvossal megvizsgáltatni magát. — Hát ezt a bizonyságot miért nem fogadta el? — kérdezte az anyától az elnök. — Azért, mert tudtam, hogyha az orvos meglát engem és a szemembe néz, ugy se mondja meg nekem az igazat . . . Az elnök a főtárgyaláson számtalanszor megkísérelte, hogy az anyának visszaadja leányába vetett hitét. De minden kísérlet meddő maradt. Hiába vallotta a detektív, hogy Ő bizony nem fogta meg a razzián a leányt, hába derült ki, hogy a szomszédasszonyok minden alap nélkül hurcolták meg 1 Esztert, a szerencsétlen anya egyre csak fejét ingatta és látszott rajta, hogy nem hisz. Ugy gondolja, hogy mindenki jóhiszeműségből akar segíteni rajta . . . Az első tárgyalás után maga kérte, hogy ne helyezzék .szabadlábra, jobb lesz neki a fogházban. A felmentés után azonban mégis el kellett hagynia a fogházat és látszott rajta, hogy vonakodva megy el. Leányához, aki a fogházajtóban várakozott rá vőlegényével együtt, nem szólt egy szót sem Csak a törvényszék épülete előtt szólalt meg, akkor is azért, hogy elbúcsúzzon tőle. — Majd őz állomáson találkozunk, — mondotta leányának és azzal elsietett, Többet nem is látták élve. N agy o j < r I SBÖrma és bwnda rimte »agy rálaimték • I c • 6 árak. Cbapal csikó bunda . , , 180.— P-tflI Macska 7/8-os bunda . , , 175— P-t<H Perzsaláb bosszú bunda . 400,— P-MH ROSMANNAL szeged, Kárász u. 9. özv. Tóth Sándorné holttestén az első vizsgalatra semmiféle külsérelmi nyomot nem fedeztek fel, csupán az orrából szivárgott egy-két csepp vér. Azt a feltevést tehát, hogy a vásárhelyi személyvonat gázolta halálra, el kellett vetni. Az a feltevés látszott a legvalószínűbbnek, hogy Tóthné megmérgezte magát. Zsebében búcsúlevelet találtak és ebben a búcsúlevelében azt kérte, hogy csak az esetben tudassák a dologról a leányát, ha sikerült neki meghalnia. Kedden délelőtt felboncolták Tótlinét. A boncolás a halál okául koponyaalapi törést állapított meg. Ez ugy történhetett, hogy a vonatból lelógó egyik lánc ütötte meg a fején, vagy pedig a vonat légáramlatától hanyattesve érte a koponyaalapi törés. Holtteste azután elnyúlt a sinek között és a kerekek eldübörögtek felette anélkül, hogy megsértették volna . . . A szabadulástól a sínekig Dr. Burger Béla, Tóthné védője a szerencsétlen asszony utolsó óráiról a következőket mondotta: | — Tóthné ebédután, két óra tájban került szabadlábra. A folyosón leánya és annak vőlegénye ' várta. Leányának átadta a csomagját és előreküldötte őket az állomásra azzal, hogy még velem i akar beszélgetni. Azt kérdezte tőlem, hogy vájjon | most börtönviseltnek számit-e. Megnyugtattam, hogy nem börtönviselt, hiszen jogerősen felmentették. Vigasztaltam, hogy felemelt fejjel térhet haza Vásárhelyre és arra kértem, hogy most már ne foglalkozzék többet az üggyel és igyekezzék megnyugodni. — Azután megkérdezte, bogy miképen juthat ki legközelebb a rókusi vasútállomásra, amire felültettem a villamosra. Semmi nem látszott rajta, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy meg akar halni. — Két oka lehetett annak, hogy az öngyilkosságot elkövette. Először is attól tartott, hogy valamit még elkövethet otthon, másodszor még mindég nem békült meg a leányával és nem tudta elviselni, hogy leánya hirbekerült . . , JÓKAI Yfi 11ÍMTOSR /Ull ifi BELVÁROSI Jegyelővétel már megkezdődött. Jegyekről elő» gondoskodni méltóztassék, mert már is ig»n nagy a torlódás csak tiszai halat vészéül Antalffynái