Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

PénteS, T936. deremtier 25. DÉLMAGYARORSZÁG 61 ADELMAGYARORSZAG KARÁCSONYI SZÍNHÁZA Prológus A Dél m agyarország munkatársa a karácsonyi ünnepeket közvetlen megelőző hetekben kulturális életünk sok számottevő tényezőjével beszélgetett a szegedi színházról. Egyik legszámottevőbb hivalalos faktorunk, a vele folytatott beszélgetés során, amikor szóhakerült, hogy miért nem csinál a kormány a szegedi színházból, ha másért nem. reprezentáció és idegenforgalmi kedvéért, állami színházat, azt válaszolta, hogy Szegedről ezt még nem k é r te soha senki a kormánytól. Körülbelül ezzel lehetne jellemezni azt a minden aktivitást nélkülöző magatartást, amelyben hatósági tényezők részéről a szegedi színháznak hosszu-hosszu évek óta része van. Nem az igazgató, hanem a kultúrpolitikai hallgatás és passzivitás ellen irányuló tendenciával hangoztatjuk, hogy azóta, amióta a házikezelés megszűnt, az történik a szegedi színházban, amit a mindenkori, mindenkor magára hagyott igazgató akar. Ez igv tovább annyival kevésbé mehet, mert a mostani színigazgatónál. Sziklai Jenőnél, a jóakaratnak annyi jelével találkozunk állandóan, hogy meg kellene próbálni az ő igazgatása alatt megszerezni a színház részére mindazokat az erőforrásokat, amelyek révén, kiemelkedvén a vidéki átlag fölé, naggyá fejlődhet Ennek persze utjai és eszközei vannak és ezekre az utakra és eszközökre akar rámutatni a Délmagyarország karácsonyi számának ez a része, szolgálva — mint mindig fennállása óta , most is az egyre betegeseblié fajuló kulturcentializációval szemben, a decentralizációt és hirdetve a szegedi kultura kimagaslóságát és mert alföldi ez a kultura, jellegzetes magyarságát. Meg kell állapítani, hogy nincs a magyar irodalmi és színházi életben tényező, aki ne hirdetné vagy ne ismerné el a szegcdi színház önállóvá, tehát kulturlénvczővé való fejlesztésének szükségességét. Az utak tekintetében, természetesen, eltérők a vélemények. Az egyik tényező nem látja akadályát annak, hogv a szegedi színházból áll ami színhazat csináljanak. A másik tényező a második magyarországi operaház Szegeden való létesítésével akarja biztositaui az általános szegedi szinikultura részére a naggyá való fejlődés állandó erőforrását. Az illetékes szegedi tényezőkön a sor. Álljanak végre sorompóba. Mindent el luduuk képzelni, csak nzt nem, hogy épp szegediek passzivitása és mindenbe való fatális belenyugvása segitse sorvasztani továbbra is a szegedi színházat és juttassa az eljelentéktelenedés leghatárszélibb állomásához. A munkát el kell kezdeni. Megvan a jelek szerint a lehetőség arra, hogy sokkai, de sokkal kisebb áldozattal, mint amilyent a házikezclés idején kellett hozni, kiemeljék a szegedi színházat a vidéki színházak vergődésének és szürkeségének sorvasztó sorsából. A Szegedi Nemzeti Színház Irla SZIKLAI JENŐ, a szegedi Városi Szinház igazgafófa Higyjék el Hölgyeim és Uraim, a csil ogn, fényárban uszó színház - vezetése nem könnyű feladatot és még kevésbé kis felelős: éget ró az igazgatóra. .1:, ami -ai'-^lő ulájsokon, a szín ¡adón készen a közönség -elé kerül, sok-sok küraehmnek, gondnak és munkának az eredmény-. I színpompás kulisszák mögött,, tul a rivalda káprázatón a nézőtéri tapsig robot és verejték jelzik az akadályok'; il teli u.iat, amit a- igazgi tó egész. társulatával az év minden egy s- napján kénytélen újra és újra végigjárni. Állanló zarándoklás ez a sikerért és ne üidu'jon él ezen az ilton az, aki nem érzi az elhivatottságot. .'1 szegedi színháznak speciális helyzete van és a f d'ornyosu'ó feladatok is különlegesek. I szegedi színház az ország legnagyobb virlrki színháza, közönsége, pedig a főváros csiszolt ízlésű közönségével ál egy vonalban. Természetes következménye ennek, hogy Szegediek kell a legnagyobb és a legjobb művész erőkből álló társulatot szervezni, ami viszont nagy anyagi köhd 'zett.ség.'t ¡cl 'nl. t társulat, l:gyn a a világ legjobb cgyiitt 's csnp'sz színpadon nem produkálhat semmit. A város nagysága és rlők-lö helyzete megköveteli a darabok kifogástalan, Ízléses, stílusos és feltétlenül szép színpadi kiállítását. fis ennek a követelmén vnek a i'll< ¡ismeret,"s. magasabb célok felé törekvő ig/rgató nlet/"l is tsz, különben nrm érdemelné mej_ azt a blz-lmnt, amellyel fe'elte, halóságai és a közönség megtisztelik. Megnyugtató, hogv a letkihiner-tes munkának a színház világtihun is megvan az ered.'vénye. Igazgatóságom alatt etérl"ni al, amit a: utóbbi évtizedekben egyetlen vidéki színigazgató sem ért el. Az elmúlt három és fél év alatt Szegeden nemhogy csökkent volna a szinház iránti érdeklődés, sőt emelkedett. Ez a tén v a:t bizonyítja, hogy Szegeden a színigazgatót nem unták meg. A másik igen komoly eredmény, hogy a vidéki színházak a szegedi eredeti bemutatók revén nagy mérvben megszabadultak a miisorgondoktól, ami a: egész magyar színészet előnyére szolgál. Elismerem, hogy mindabban, amit működésem alatt lettem, lehet cs van kifogásolni m'ó is, de nem szabad elfelejteni, hogy egy ily 'n nagy városban nem l-h-t mindenki Ízlését maradékttdanul kielégíteni. Nemcsak itt, hanem a milliós támogatást élvező ál'ami sz 'nh -aknái is történnek kisebb-nagyobb hibák. Egy ilyen nagy inlérmény vezetésénél azonban nem a jelentéktelen hibákat ke'l figye'embe. venni, hanem az általános képet és merem állítani, hogy a szegedi szinliáz Imult három és fél esztendejének fotogr-ifiáján nem sok a kivetni való. Megerősít ebben a feltevésemben az a legmagasabb kitüntetés, amelyben a kormányzó ur őfőméltósága a mull év tavaszán részesileni kegyes volt. Ei a legmagasabb helyről érkezett elismerés ad nekein erői a további munkához, a törhetetlen aka-> rúthoz,, amellyel a legszebb célt szerelném me.gközeliteni. t rt, hogy a szegedi szinház foglalja el a kolozsvári Nemzeti Színház előkelő pozícióját. Legyen Nemzeti Szinház Szeged színháza, mert a város múltja, nagysága és kivételes helyzete erre predesztinálják. Né^u év förléneíc és eredmémje A szegedi színházat és a szegedi közönség igényeit azokban az években volt alkalmam megismerni, amikor a Városi Szinház liázikczelése alatl, mint főrendező működtem ilt. A házikezelés megszűnése után két évvel néhai dr. Somogyi Szilveszter és a törvényhatósági bizottság megtisztelő meghívására jöttem vissza, mint igazgató. Közben a dunántuli ke A sz'nházi premierek elegáns kö/.önsége TÓIK József káprázatos ékszereivel pompázik. rűletben olyan tapasztalatokat gyűjtöttem amelyeknek az elmúlt negyedfél év alatt nagyon sok hasznát vettem. Szeged számomra a legszebb célt jelentette, amelyet elérni művészi pályám é« munkában töltött életem koronájának tekintettem és tekintek mindaddig, amíg csak élek. Ez a magyarázata egyre fokozódó ambíciómnak és annak a törekvésemnek, hogy a közönségnek és vele a városnak mindig a legjobbal, a legszebbet ryujtsam és ezzel Szegednek az egész ország előtt elismerést szerezzek. Ez a tiszta becsületes sz.ándék jellemzi, • szerény véleményem szerint —, szegedi szinigazgatásom három és fél esztendejét. Ezért dolgoztam és dolgozom éjjet-nappallá téve. ezért nem ri adok vissza semmi áldozattól. Negyedfélév! Jól eső. boldog érzés tölt el, ha 4 I visszapillantok erre a fáradságosan hossiu id1?-