Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek. T930. december 25. DÉL MAGYARORSZÁG S'tnpsonné márciusig Cannesbaii marad Páris, december 24. A francia hatóságok március haváig tartják fenn Simpsonné személyes biztonsága érdekében kirendelt szolgálatot. A fran cia sajtó ebből arra következtet, hogy Simpsonné egyelőre nem szándékozik elhagyni a délfranciipartvidéket. A francia sajtó továbbra is élénk figyelemmel kiséri Simpsonné minden mozdulatát. Megírják a lapok, hogy a cannesi villában minden nap haj nali 3 óra után térnek nyugovóra. A windsori her ceg ugyanis mindenkor ilyenkor hivja fel telefo non Simpsonnét Edvárd herceg azért választotU ezt az időpontot, mert hosszas beszélgetéseiket a hajnali órákban zavarják a legkevésbé. A huszárság eredete Irta Dr. ERDÉLYI LÁSZLÓ egyetemi rektor. A Délmagyarország szerkesztősége karácsonyi cikket kér vagy az egyetem építkezéseiről vagy valamely érdekes mutatványt nemrég megjelent könyvemből. Az egyetem remélhető épitkezéseiről keveset mondhatok azon tul, amit Szily államtitkár ur ittléte alkalmával nyilvánosságra adhattam. Ujabb értesülésem az. hogy Szeged város hatósága sürgeti a városi kórháznak egyelem használta részét s a katonai hatóság is kéri a katonai járványkórház visszaadását. A legsürgősebb teendő pedig az egyetemi anatomla-épület modem megtervezése és uj elhelyezése. Ha mindez a fontos és sokáig nem halasztható épitkezcs megvalósul, akkor Szeged város gazdisági vérkeringésébe njra hatalmas pénzforgalom s élénkebb ipari-kereskedelmi mozgás kapcsolódik bele, ami bizony nagyon ráférne a tiszai s alföldi metropolisra. E részben karácsonyi s újévi örömként egyelőre csak azt jelenthetjük, hogy Hóman kultuszminiszter ur nagy terveket kcszit elő nemcsak a felsőoktatás fontos reformjaiban, hanem a szegedi egyetemen megakadt építkezések kiegészítésére is. További közlésekre az egyetemi épitkezések dolgában nem találok elég pozitív alapot. Uj könyvem néhány lapjának bemutatása helyett pedig fölhasználom az alkalmat arra, hogy megvilágítsak könyvemből egy érdekes ezévi vitatkozást a magyar huszárság eredetéről. Zsuffa Sándor őrnagy 1933-ban könyvet és röpiratot adott ki arról, hogy „Magyar volt-e az európai huszárság őse?" Az ily cimü röpirat válasz akar lenni Tóth Zoltán akadémikus szakértőnek a Magyar Szemle 1936 április— májusi füzetében meg'elent bírálatára. Zsuffa azt állította, hogy ..huszár szavunkhoz a honfoglalás nagy müve is fűződik," amiben csak annyi az igazság, hogy a honfoglaló magyar „turkok" taktikája századokon át élt a vitéz török népeknél régebben és később is az ozmánoknál, kiknél a lovas spahik mellett guszar nevü lovas katonákat emlegetnek. A könnyű páncélu spahik és guszárok ellen 1356-tól küzdő balkániak közül különösen a rácoknál fejlődött ki hasonlóan könnyű páncélu guszar nevü lovasság, amelynek nevét a cirill betűs írás mindig g-vel* kezdte, latin betűs átírása azonban „huszár" alakban terjesztette el. Dusán szerb-bolgár cár 1365-ben büntető törvényt hozott a guszar nevü tolvaj pásztorok ellen (gusz — husz — lud; guszar — gunár.) Egy 1390. évi horvátországi oklevél már Husarenovics családnevet említ. Mátyás király 1475. évi sereg jegyzékében \an először szó huszárokról a magyar hadcsapatok közt, de azok a huszárok mind rácok. Zsigmond király hires hadiregistruma egyenkint felsorolja a magyarországi bandériumokat, 200 oláh-jász-kun lovast is, de huszárokról nem szól, ellenben igen nevezetes a II. Ulászlóféle 1492-ik évi törvényben felsorolt hadcsapatok, bandériumok jegyzéke végén a rác huszárok emlitése a rác despotus és Belmusovith rác ur katonáiként. Könyvem I. kötete 443-ik lapján főképpen erre az adatra, a rác despotus 5000 huszárjára, Belmusovith rác ur „öszszes huszárjaira" hivtam föl a figyelmet, akik segíteni készek Ulászló magyar királyt." Ezt a helyzetet jól kiegésziti Szekfünek az az adata, hogy a rácok 1529-ben a török szultán bécsi nagy hadjáratakor végképpen a törökökhöz álltak s a rác huszárok Magyarország földjén tovább már nem rác, hanem ni agyailegényekből kaptak újoncokat és elmagyarosodtak. Zsuffa őrnagy még mindig hajlandó elfogadni a „husz-ár" szószármaztatást Graeffer elavult 1801. évi feljegyzése alapján, amely szerint az 1485. évi magyar törvény minden 20 jobbágy után egy lovas katonát követelt s ez volt a huszár, vagyis husz jobbágy katonája. Am ilyen törvény Magyarországon már 1397ben létrejött és ezután 33 és 10 jobbágytól is követeltek egy lovast, akin tehát nem maradhatott meg a huszár elnevezés, ha egyáltalán létrejöhetett volna az a név ezen a számala pon. Zsuffa őrnagy, mint láttuk, már a magyar honfoglalásban is megtalálja a huszárt, s árpádkori meglétét igazolva látja Zaszkovszky lengyel történetirónak 1935-ben megjelent munkájában, ahol az van, hogy az Orsa vagy Olsava folyónál, a trencséni Vlara-szoroson tul Morvaország szélén 1116 május 13-án a lengyelek magyar huszárokkal ütköztek öszsze, kik a huszár nevet a rác ussarz-ból vették át s e nevet a lengyel huszárság megalapítására tovább adták. De ezen adatnál hitele sebb a magyar krónika azon állítása, hogy a/ Olsva folyónál a „vilissimi," „igen hitvány" székely és besenyő lovas portyázók zavarták föl és hagyták ott gyors lovaikon a nehé> páncélokba öltöző cseh lovagokat. A Nagy La 0 0 {MíímfadC A Tuhgjtem DUPlASPlRÁU lámpa olyan gazdaságossá feszi áramfogyasztását, hogy használata folyamán bőven megtérül a lámpa ára JÓt i Á R TUNGSRAM D u PL ASPIRÁIT AMPÁVAL jos-kori magyar krónikás teljesen benne élt » magyar lovagkorban, mely csak a páncélos fitézt tartotta igazi katonának, a könnyű loVas székelyt és besenyőt, kunt pedig mélységesen lenézte. Huszárokról azonban még semmit sem tudott. Ezek Magyarország királyainak hadában csak 1475-ben és 1492-ben tiin nek elő legkorábban, mint Száva-vidéki é: balkáni rác lovasok. Európai hirüvé a huszárt a magyarok tették kivált a 18-ik évszázadban.