Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG PénteK. WJO. decemoer Sl. Misi hohsz, tofásbrlhctt, koKsibrihcttSB! a Pécsi kőszén, koksz és f»kereskedelmi rí. szegedi képviseleténél CSALA DEZSŐ, Zrínyi ucca 4-6. Telefon: 18—2O Az angol-olasz megeigczfó Min D| negQhatalml egoeznténgt terveznek Róma, december 24. A rövidesen nyilvános-* ságra hozandó angol—olasz megegyezést római körökben nagy reményekkel várják. Mint az angol lapok római levelezői értesülnek, olasz körökben remélik, hogy a megegyezés lehetővé teszi majrf, hogy Anglia és Olaszország tárgyalásokat kezdjen Franciaországgal és Németországgal a néhány évvel ezelőtt létrejött négyhatalmi egyezmény alapján, amelynek az volt a célja, hogy legalább 10 esztendőre biztosítsák Európa békéjét. * Róma, december 24- Az olasz sajtó megelégedéssel foglalkozik a keletafrikai olasz hóditások elismerésére irányuló bejelentésekkel. Különösen melegen emeli ki az olasz sajtó Svájc magatartását és hangoztatja, hogy Svájc az egész abesszin vita során mindig pártstlanul viselkedett. Róma, december 24. Az angol—olasz köze« ledéssel az olasz sajtó behatóan foglalkozik. Meg-« állapítják a lapok, hogy a két ország közötti kibékülés után nem lehet szó a stresai front helyreállításáról. A Gazella de Popofo megállapítja, hogy a jwlitikai helyzet ma egész más, mini akkor volt. Németország visszatéri London, december 24. A karácsonyi ünnepek után hír szerint érdekes külpolitikai fordulat következik. Németország ugyanis hajlandó visszatérni a nagyhatalmak konszernjébe, amennviben a francia—orosz szerződést alárendelik a megkötendő uj általános biztonsági egyezménynek és Németország bizonyos gazdasági feltételeit teljesítik. 0LC8Ő GYARt ARAK! ABC könyvre városi utalványra 1 havi hitel. | Nagy | ZSURKO cipőgyárlerakata. Garantált minőség! zeteket vallanak, a politikai fogalmak és hogy a jelszók hatalma képzett és müveit emberekben is képes a tisztánlátást annyira elhomályosítani, hogy maguk sem veszik észre azokat az ellentmondásokat, amelyeknek hínárjába keverednek. Ami a szabadelvűséiről áll, az áll azonban a demokratikus eszméről is. A kettő kétségkívül nem ugyanaz. A liberálizmus egy bizonyos politikának szellemi irányát, az egyéni szabadság tiszteletbentartásának szellemét jelöli meg, míg a demokratikus eszme az állahü akarat megnyilvánulásának pgyik formáját. De a kettő között mégis szoros összefüggés áll fenn. A liberalizmus alig tudná megtalálni azt az utat, amelyet egy ország ügyeinek intézésénél követni kell, ha a népnek nem volna módjában a maga akaratát szabadon kifejezésre juttatni. A demokrácia viszont tartalmatlan formává válik, ha azt a liberálizmus szelleme nem hatja át. Alapjábanvéve a liberalizmus teremtette meg a maga eszméjének érvényesítésére a demokratikus intézményekben azt a gépezetet, amely az egyéni szabadság valóságos érvényesítésére nélkülözhetetlenül szükségesEzért az a liberális rendszer, amely egyúttal nem demokratikus rendszer is, mindig tökéletlen marad és azért azok a rendszerek, amelyek a liberálizmust tagadják, bár azt állítják magukról, hogy a nép akarata alapján alakultak és ezért demokratikusak, távol állanak a valódi demokratikus szellemtőlA demokrácia a népek önkormányzata. Az a rendszer, amelyik azt hiszi, hogy eleget tett a demokrácia követelményének, ha magát a hatalomban egyszer-kétszer népszavazás utján megerősítette, amely azonban azután autokratikus szellemben és a nép kívánságainak és véleményének figyelembevétele nélkül kormányoz, amelyik tehát az igazi önkormányzatot megtagadja, idővel nyomasztóvá és elviselhetetlenné válik, ha még oly jószándékkal és még oly jó eredménnyel vezeti is valamely ország ügyeit. Az angoloknak van egy mondásuk, amely szerint a jó kormányzás sem pótolja az önkormányzatot. Az angolok erre az igazságra keserű tapaszlalatok utján jöttek rá, hiszen az Egyesült Államoknak elszakadása annakidején azért következett be, mert az igazságot nem ismerték fel. Attól lehet tartani, hogy azok a mai politikai rendszerek, amelyek azt hiszik, hogy a jó kormányzás nélkülözhetővé tudja tenni az önkormányzatot, előbb-utóbb szintén rá fognak jönni erre az igazságra. A legIrztosabb ut, amelyen egészséges fejlődés elérhető, ugv, mint a múltban, ma is az, •ímely a szabadság alapján áll és semmi véleményt nem fojt el, hacsak azokat a véleményeket nem, amelyek a szabadság fenntartására veszedelmesekké válnak. Ez pedig a liberalizmus rendszere. KA&ACSONYRA, ÚJÉVRE Martheí m - drogériába" (Kárász-ucea ?. Stiihiner mellett) 1LIZASETH ARDEN ét KOSZTELITZ cikkek, kölni újdonságok, puderdobozok, ajándékkazetták :>:* Karácsonyi fegyverszünet a spanyol frontokon A spanyol frontról karácsony előtt a kővetkezőket jelentik: Kilenc felkelő repülőgép bombázta a Polosónál lévő miliciahadállásokd't. Tegnap Madrid felett is megjelentek a nemzetiek bombavető repülőgépei ós a távbeszélő központot vették tüzelés alá. Két bomba eltalálta az épületet, anélkül azonban, hogy az ott tartózkodók közül bárkit is megsértett volna. Egy bomba a Szent Márton-templomot találta el, egy másik pedig Glijetta del Bilbao-tér közelében robbant fel. Madrid, december 24. A spanyol harctereken este valószínűleg fegyverszünet áll be. A madridi harctéren délelőtt gyenge ágyucásra szorítkozott csak a harci tevékenység. A somosierrei harcvo. nalon heves tüzérségi párbaj folyt le. A guadarramai szakaszon fegyverszünet jött létre a szemben állók között az ünnepekre. Arról is érkeztek hírek, hogy az ünnepek alatt a madridi I:arcvonalon is szünet- lesz. A karn-aa partvidék városiból menekül a lakos-ág, mert a felkelők hajóinak fl támadásaitól tartanak. A túszok Burp>;, december 24. Hosszabb tárgyalások uan a felkelő csapatok főparancsnoksága és a bá.-rk körmány kiküldöttei között mégá'lapodás jött létre a túszok kicserélése ügyében. Egyelőre , 7000 tusz kicseréléséről vau s/A D pápa karácsonyi rádióbeszéde »A béke alapja a rend« Vatikánváros, december 24. XI. Pius pápa karácsonyi rádiószózatát csütörtök délben mon-i dotta el. A beszédben foglalkozott a világot és az egyházat fenyegető veszedelmekkel és különös fájdalommal emlékezett meg a véres spanyolországi polgárháború borzalmairól. — Fájdalommal látunk nagyszámban olyanokat — mondta a pápa —, akik az eszközök és ellenfelek megváltoztatásával tévútra vezetik magukat. A szentszék már többizben közölte, hogy milyen eszközöket tart alkalmasnak és ma. is atyai szivünkből ismételten nyomatékosan fel" hivjuk a világ valamennyi püspökét, a világ öszszes katolikusait, hogy tevékenyen vegyenek részt az Aclio Catholioa munkájában. Szeretettel emlékezett meg a pápa a gyermekekről, akik tündöklő tisztaságukban különösen kedvesek Jézus szivének. Ezután a pópa köszönetet mondott a gyermeki szeretet minden jeléért, amely betegsége napjai-, ban a világ minden részéből feléje áradt. Végül a pápa az elmúlt év nagy katolikus es«v. mémyeiről szólt, majd felhívta az egyház tagjait Szent Pál 1900 és Szent Szilveszter 1300 éves jubileumára. Szózatát a pápa a következő felhívással fejezte be: — A béke alapja a rend, amelynek megvalósítása az egyesek és a • társadalom igazsága nélkül lehetetlen. A szent Atya végül apostoli áldását adta a szent kollégiumra, az egyház püspökeire és a nagy katolikus családra. • IffilPCfínt Itan mindenre, majdnem tttjM értéket, pln jlbűUlll Rop 1 dkg tön aranyra ¿6 ÍM, 12 P bocsértékű tárgyra 10 pongit Épp Így kerékpár, ruha, irégAp, varrógép, értékpapír, színyé?e!v stb-re. Gyors, diszkrét elintézés. Nyitva délután is, Or. IIHOM zálogház, Oresilin-ucta 6. «. 1' Hadi- és kényszerkölcsönt, részvényt vesz.