Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-03 / 285. szám

DRMAGYARORSZAG sieoed. s.erhe.rto.é®: somogyi -cc Csütörtök, 1936 december 3. 2t, u cm. TeleloBi23*33..KladAhlvalal, k«lc»enKttnyv(6r tegvliodni Aradi occa Ct. Telelőm I3-0®. . Nyomdai Lflw LIpA) occa !«. Teleion: 13-Oft. - Ióvlloll M IRVCIclf: l'élrT"»rTOT»í*<ii Steoed Ara lO fllléur XII. évfolvati. sz. KLOFIZETCSI Havonta helyben vidéken «• «udapctlen 3.W, kUWUdOn 6.40 peagö. - Egye* n«B Ara MtUU»nap 1«. vatar- í» Ünnepnap driesek «elvétele Inrllft szerint. Megte. enik nelio Klv*<e'ével naooo»a ragoel Harminchárom lyuk van rajla .. A szegedi paprikaszövetkezet alakuló közgyűléséről elmondottuk már egy párszor nyomdafesték által megtűrt véleményünket. A szegedi paprikatermelők és kikészitők összesen egyetlenegy szavazatot sem adhattak le akkor, amikor az ő érdekükben életrehivott, róluk elnevezett, nekik szánt és érdekeik védelmére rendelt szövetkezet megalakításáról volt szó. A Hangya egyik kiküldött tisztviselője naagával hozta Budapestről az alapszabályokat, azután a hét alapitó — zughatott az elkeseredés s tiltakozhatott a fölháborodás —, megszavazta a Hangya irodájában készült alapszabályokat. Miért kellett ehhez a közgyűlési termet a Hangya rendelkezésére bocsátani s miért volt szükség, hogy a szegedi termelőket és kikészitőket a városháza közgyűlési termében rekesszék ki a maguk ügyei intézéséből, miért kellett a szegedi városháza ünnepélyességét és tekintélyét odaadni ennek a jogászá fércmunkának —, arra nem kaptunk eddig s attól tartunk, nem kapunk ezentúl sem választ. A közgyűlés — a szegedi liberális pórt kezdeményezésére —, azzal a kérelemmel fordult a cégbejegyzéseket ellenőrző miniszteri biztoshoz, hogy vizsgálja felül a törvényesség szempontjából az alapszabályokat s érvényesítse az alapszabályok törvénybeütköző rendelkezéseivel szemben a számára biztosított jogorvoslatokat. A miniszteri biztos ur most értesítette a szegedi kir. törvényszéket, hogy a szegedi paprikaszövetkezet alap szabályait nem hirdeti ki és — tizenkilenc pontban sorolja fel azokat a törvény- és jogszabálysértések e t, melyeket a Hangya által készített alapszabályokban észlelt. Harminchárom szakaszból á!V nak az alapszabályok s ha a miniszteri biztos ur leiratára gondolunk, kedvünk volna a tényeknek és valóságnak megfelelően n népdallal mondani, hogy 33 szakaszból áll az alapszabály, de — „33 lyuk van rajt a". Harminchárom szakaszos alapszabályban tizenkilenc kifogás éppen eléggé bizonyítja, hogy mennyire jogosult volt annak az éles bírálatnak hangja, amiben ezt a I Iangya-jogalkotást részesítettük s azt a módot, ahogy a Hangya ezt a kétesértékünek már nem is nevezhető fogalmazványt a szegedi városháza közgyűlési termében alapszabállyá léptette elő. Á harminchárom szákász között vannak ilyen szakaszok is: „A szövetkezet székhelye Szeged", vagy „Fennállásának ideje határozatlan" — ezek mind önylló szakaszok. Ha most ezeket a sablonszakrszokat' és sablónrendelkezéseket leszámítjuk, n»rg kell állapítani, hogy legalább anynyí törvénysértést állapított meg a miniszteri biztos ur, mint ahány szakasza van az alapszabályoknak. Most nem az a feladatunk, hogy jogi értékelésben részesítsük a törvénysértéseknek azt a — magyar rekordját, amit szövetkezeti alapszabálynak nevezett l<i a Hangya. Ha a H a n g y a vezetősége az ilyen jogi munkával meg van elégedve, akkor legfeljebb arra találunk magyarázatot, hoev ezer és ezer kitűnő maevar ügyvédnek miért kell küzködni a mindennapi kenyérért. Dc azoknak, akik ebben részesek s akik ezért felelősek, a nyilvánosság előtt is számot kell adni: ilyen jogi munkával, a Hangya törekvéseit törvénysértő rendelkezésekkel védő eljárással akartak gondoskodni tizezer szegedi család érdekeiről? A szövetkezetet — mondják, — azért kellett megalakítani, hogy az a negyvenezer szegedi lélek, aki közvetlenül érdekelt a paprikakérdésben, segítséghez és támogatáshoz jusson. Ezt a támogatást és ezt a segítséget a törvénysértéseknek ezzel a halmazatával akarták biztosítani a szegedi piprikaérdekeltségnek ? Már a szegedi, úgynevezett alakuló közgyűlésen felmerült az a gondolat, hogy a termelők bizonyos számának legalább egy szavazati jogot adjanak. S bár a város polgármestere adott hangot ennek a kívánságnak, az alapszabályokba ezt a rendelkezést nem vették fel, de még a jegyzőkönyvben sem tüntették ki, hogy negyvenezer •szegedi érdekelt nevében felszólaló polgármester milyen indítványt terjesztett elő. A szegedi urak, akiknek az volt a kötelességük, hogy a szegedi érdekeket védjék, egyszerűen aláírták a Budapesten előre elkészített jegyzőkönyvet s mgefeledkeztek arról, hogy milyen érdekek védelme a kötelességük. A cégbejegyzéseket ellenőrző miniszteri biztos ur — minden hálánk és köszönetünk az övé, — törvénysértőnek jelentette ki az alapszabályoknak ezt a rendelkezését is s a törvényszékhez küldött előterjesztésében, illetve felfolyamodásában kívánja ennek a törvénysértő rendelkezésnek módosítását. A miniszteri biztos ur szerint törvénysértő az alapszabályoknak az a rendelkezése is, amelyik azt állapítja meg, hogy kik lehetnek a szövetkezet tagjai, törvénysértő az a rendelkezés is, amelyik a termelődtől a szavazati jogot elvonja, a szavazati jog a miniszteri biztos ur szerint a tag alapvető joga, amitől a törvény megsértése nélkül nem fosztható meg, törvénysértő rendelkezés az is, hogy uj üzletrészek jegyzéséhez az igazgatóság beleegyezésére van szükség, törvénysértő az is, hogy a Szövetkezeti tagok által előterjesztett indítványokat a közgyűlés csak akkor tárgyalhatja, ha az igazgatóság azokat a közgyűlés napirendjére felveszi, törvénysértő az is, ahogy az alapszabályok az igazgatóság kinevezéséről intézkednek, törvénysértő a felszámolók kirendelésére vonatkozó alapszabályi rendelkezés is, törvényt sért az alapszabályoknak az a szakasza is, mely a szövetkezet felszámolása után megmaradó vagyonnak a szövetkezeti tagok közötti szétosztását meghiúsíthatja, törvénysértő az a mód is, ami mellett az alapszabályok szerint a közgyűlésen a szavazás történik — le kellene közölni a miniszteri biztos ur egész előterjesztését, mert annak minden szava pörölycsapás, — a törvény tartja kezében a kalapácsot s csap le vele jogtalanságra és törvénytelenségre. A Hangya nem áll a törvény felett s ha nem akadt Szegeden senki, aki megvédte a szegedi paprikaérdekeltséget a Hangya törvénytelen alapszabályokkal megteremteni szándékolt diktatúrájával szemben, a szegedi termelők és kikészitők megkapták ezt a támogatást a cégbejegyzésekre felügyelő miniszteri biztos úrtól, megkapták tőle a törvényesség álláspontjának védelmét és vannak még bírák Magyarországon, — meg fogják kapni a birói jogvédelmet is. Nem Gergely igazgató ur fogja enunciálni, hogy milyen jog illeti meg a szegedi paprikatermelőket, majd megmondja most a bíróság. Nem a Hangya diktatúrája, hanem a törvény uralma fogja megszabni a szövetkezet és tagjainak jogviszonyát. S ami segítséget a törvény a szövetkezeti tagnak rendel, ahhoz most hozzá fognak jutni még a Hangya s még a szegedi paprikaszövetkezet igazgatósági tagjai ellenére is a szegedi paprikatermelők. Megszűnik majd az a helyzet, hogy egy-két Hangya tisztviselő s egykét igazgató szavazzon és határozzon akkor, amikor — negyvenezer szegedi polgár életéről, munkájáról és kenyeréről van sző. A törvény ugy rendelkezik, hogy szavazhassanak a szövetkezet termelő tagjai » s amíg a törvény törvény, addig nemcsak a szegedi termelőknek, de a Hangyának is parancsol. A Hangya, ugy látszik, törvényhozó akart lenni s vissza akarta állítani a jobbágyságot a szegedi paprikaföldeken, most majd bírói határozat fogja megszabni azt a hatáskört, amit gyakorolhat s fogja kijelölni azt a helyzetet, amit a szegedi termelők és kikészitők szövetkezetében elfoglalhat. A vizumdifak eltörléséről, a hadikö'csön varolizáiásáról. a drá« rangról, a kisemberek adójáról a kisiparosok diplomásokról hiteiéről és a a képviselőház szerdal illésén Budapest, november 2. A képviselőház szerda délutáni ülésén folytatta az ügyvédi rendtartás javaslat vitáját. V á z s o n y i János azt fejtegette, hogy az ügyvédek szempontjából nem annyira ügyvédi reformra, mint inkább munkaalkalmak megteremtésére van szükség. A javaslatban az auP nótnia szűkítését lát ja. Árvátfalvi Nagy István a javaslatban sem politikai irányzatot, sem ügwédellenes hangulatot nem lát Ezután áttértek az interpellációkra. Homonnay Tivadar a pénzügyminiszterhez intézett interpellációt, amelvben a közszolrá latban ideiKlei1« alkalmazott diplomások helyzetének javítását kérte, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter betei«» tette, hotrv azokat a diplomásokat, akiket 19:i4