Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-13 / 293. szám

Vasárnap, 1?36 december 13. Off WAfiyARORSZÏO TORONTÁLI FAMETSZETEK A Pali íjról Ne feledkezzünk meg az ősbohémről. -Sza- I páry Pál grófról, akit ugyan világéletében senkit sem nevezett Pálnak, csak Palinak. Nem volt még a földkerekén ember, aki sze­lete [reméltóságban fölélje került volna, de valljuk be .hogy könnyelműségben sem. Amig neki volt, jutott másnak is, mindenkinek s \<gtére, ha nem is igen hagyott hátra kincse­kid, hagyott egy fogalmat, amit ismer orszá­gok apraja, nagyja, minden rendű és rangú társadalma: a Palit. A szeretetreméltó, köny nyelrnü alakot, aki mindenét oda adja, aki beugrik ravaszságoknak, rosshiszemüségeknek, akinek akkor is szórakozás az élet, ha tisztán látja, hányan akarnak belőle élni, — ő róla i'cvezik Palinak. Gazdag volt s valamelyes beosztással ugy élhetett volna, hogy mindenre jusson, repre­zentáló é.s sokat szereplő élete nélkülözést ne szenvedjen,.— ezt az életei azonban nem neki találták ki. Már mint a beosztást, a gondol­kodást a holnapról is. — Szociálisabb érzésű főúr alig van nálánál, mondogatták jóval a háborús évek előtt, ami­kor már lüktetőbb agrár mozgalmakat lehetett észlelni s egyre jobban nőit a földéhség. Valóban, Szapáry Pálnak Torontálban, a Dunántul is volt csinos birtoka, sokat örö­költ közben s olyankor mindig a szegény nép­re gondolt. Parcellázott. Talán csak Karácso­nyi Jenő tudott vele ezen a téren versenyezni. Annak is váltókkal, adóss agai teli életében a felvillanyozó, utolsó remédiiimot jelentő szó, vagyis fogalom, a parcellázás volt. Atassé korában Szentpéterváron bálázott Szapáry, nyakig érő hóban élt a világ, a tem­plomok keresztjei vakilóan csillogtak a lálo­^alóba érkezeit napsugárban s csak főherceg­nők, nagy dámák meztélen nyaka, dekoltáíl keble volt fehérebb, szikrázóbb, vakítóbb, má­morítóbb, A cári idők ugy tenyészlelték ki a pompát és a könnyelműséget, mintha nem is volna más világ az övékén kívül. Diplomáciai küldetésbe pedig kellemes mcgielencsü mág­násokat küldtek, akik rá sem érlek, hogy hi­vatalos dolgokkal is foglalkozzanak. — Ha rajtam állana, mondta a veszedel­mes nyelvű Lipcsey Ádám, én Polonyi Gézát küldenéin Szentpétervárra nagykövetnek. Biz­fos vagyok benne, hogy féléven belül szállita­há nekünk a legfontosabb diplomáciai titkok­kal egvütt a cár! is. széniemen magit aki hazaszeretetről szónokol, de hazáját nem ismeri. Sunántul felfedezésének különös élményében részesül az, aki Kogutow cz Dunántul eímü kétkötetes diszes kötésű munkáját könyvtára részérő megszerzi; Felnőtteknek, serdült ifjúságnak egyaránt pompás karácsonyi ajándék Rendkívül kedvezménnyel szerezheti meg azl a kiváló munkát a Szegedi Eleiem Földrajzi intwm (Szeged, Zerge-uc a 19. bz) Szapáry Pál azonban csak a szépasszonyok­kal foglalkozott a bálakon­— Istenem, sóhajtotta valamelyikük, a Ri­\ iérán most tavasz van, szabadban nyílik az ibolya, a pármai szekfü, micsoda satnyasá­gok ehhez képest a mi üvegházi virágjaink. Amennyire a vasuli tudomány, meg a gyor­saság képes rá, kellő pillanatban megérkezelt Monté Carlóbólegy vagon virág. Ki volt a kocsi bélelve ibolyával, orchideával, azaleával, amit csak el tud képzelni csillogó női szem, meg­crezliet finoman vibráló, sejtelmes titkokról álmodozó metszett orrocska, vagy megvonagló női száj, mikor a két sarkán csigába omlik s eltorzul a gyönyörűségtől, amelynek fájdalom a nagyobb fele, ugy olvad kéjbe. — Hercegnő, tudom, hogy a kötelezettségei ide kényszerítik, most nem mozdulhat, — el­hozattam hát helybe a Riviérát. Semmi póz, semmi erőltetettség nem volt benne, szén sem lehet az ilyesmi, ba nincs igv. A Pali volt. aki szeret örömet adni más­nak, mindig rajong, lelkesedik és önzetlen. Semminek sincs célia vagy oka, lehetőleg ne ¡áriunk a földön, abol sár van. hanem lebeg­uink az emberiség fölött, elérhetetlen, magas­ságban s akit magunkkal viszünk, az váliék istennővé, akár hercegasszony, törékeny nád­szál. akár Gvála mezei virá«a. eleven, vérbő, de feilődésképes és tud röpülni. 1 lát érdemes másképpen is élni? Dehogy ér­demes, csak ez az igazi. Királyfiak, akik el­dob iák a koronát egv női szemnárért. le a ce­remóniával. a' feszesség nvüffével. neki a vi­lágnak. akármilven rövid idei« tartson is a farsang, _ nektek van igazatok. Hoev lelke­sednék értetek a szegénv Szanárv Pali! Szó sincs rólii.^ vaUnak aztán kellemetlen anró^ágok is, amik folyton defektussal fenye­getnek, a Parcellázások efvszer véeet érnek s artnví anróbb-nasvohb vá'tóia kering az em­bernek. hogy a leghíresebb film-star sem ad­hat több autogramot. De mit bánta ő ezt! Pénznek mindig kell lenni, aki pedig nagv té­telekben költi. ;»z meg is torlía szerezni. Mel­lékes hogv mibe kerül Mert megvan ennek is a furcsa természete. Romn-os egv-ícét ezer koronán aVárhánvyor megbicsaklolt s«»k ko­niolv törekvés, de a százezrek rendelkezésre állottak. A mosolv sohasem fogvolt el az aikáról. olt honolt maca az élet, tekintetében az élniaka­rás A frakk r»'lia beleken keresztül nem ma­radt le róla. voltakénnen ostobaság másféle ru­hadarab, nem is lehet szép, csak a l'bbenő feeskeszárnV. awelv csinos nvulánk alakiát. soha nem vénülő bá iát öleli körül s melynek az eleíe Pár>«ban mosott nla«ztronhan yégző­dik. Az is olvan. mint a fecske melle s fecs­ke az e«ész eniVr. szeretetreméltóan suhanó, csicserirri. srondtolan. — pnülfám, jó volna már egv kis tánc, s'ő­iiaífott néha valamelviV szép a«s*zonv, vagy leány, ak'k azért neiVi fáradnak ki soha, mert nem viselik nz élet terhét. Féiór-'M sem teii°tt. már táncoltak. Ha ál­lamot felforgatással fenvpg-ető összp°skilvést Vf.il ]<>lpnU'>ni. a/t sem intéz' el a világ leg­tőtréMe.s.ehh rpr>dni'só«e gyorsabban, mint am'­Tven Knm»i- «»lőVerfilt a. eigánv, a tiazar büf­fé. a lf>«!oM> láneos gár/lsi. szénasszonv-sereg. Bedőltek a kocsik. — akkor mé** ritkábban az autók — mulatni VpII, nem Vphpt késedelem. A bátvfa. a volt fiumei kormánv/ö. fogá­hoz vert minden .«.írást, mii? elfogytak a sara­sai. rla talán a fofaí is. Azonban a bőséges időkbe" Pali nem is fordult hozzá Pénzért. Is­ten turlia. honnan szerezte, de Uffv tudta „>gé­nvelni." nem is V«'rní. liotív a lesmer».'.Mlko­dottaVT» rw>nrfirrviv"'-öt ¡s leszedte a lábáról. — Mit csinál'aV? Muszá j neki megadni, nvü­szőrö^tek a vécén. A gvSnvőrft "A'álaí bírfoVot Szp.ned nV-trta megvenni amikor an><al< ütp'én. pipg T iVM<>­npfr»(ir plőff. aZ elarlío-l pspfli'l.-nc;9(^ válf. 1 )p tlf'it pw város lVo«sr.»<1a1«>!is 3" <>tt tfRzr'víiléspWn nVoOíodnAV sokat —. F! india nzt k'várnl? Add m-am Isten. <1« r»ín<*várt —, ez volt a ?el«zA. Tv»hár . ve*»tes«"wT i nrjasavi nwl-lATAV fc a fejedelmüket vesztéttékel ^benne; »mikor tró­2 fillérrel olcsóbb lett •> tgéinn f I lefölözött * ^ ^ a Központi Tejcsarnok rt. íióklejcsartjoksibaii. nok omolnak a semmiségbe, neki sincs mól ló utóda. Micsoda tehetségleien kezdők azok n mai mágnásifjuk, akik botrányokkal hívják fel magukra a figyelmei! De aki ismerte és szerette a szikrázó elméjük Szapáry Páll. a/ sosem felejtheti el vékony, finom alakját, amely valósággal az igénytelenség volt maga Egyszer, régen, a szegedi mezőgazdasági ki­állítás zsivajában birkóztam a piaristákkal a/ érettségi körül. Valamelyik napon azl mondja Békéli Antal, a régi Napló ujságiróncveíő szerkesztője: — Nézzen he estére hozzánk, most megsza­porodott a dolgunk, aztán magára is ráfér a tanulás! Természetes, hogy a világtörténelem helye! í az aktuális tetszett jobban, a piaristák ugyai várhaltak rám. Egv este nagy a láz. — Tele van gróffal a város, lelkendezik U kefi. kutassa ki, mii akarnak itt. Elindulok. Hová lehet másfelé, mint az ak­kori ui Kassba. ahol a terraszon vacsorázol! vagy ötszáz ember. Egy nagy asztal körül élénk nezsgőzes. felfedezem a kis Gsekouicsol köztük, — nó, ill vannak a grófok! Vékony fiatalember áll az aszlallól Ié|iésiivire, litkár vagy ilvesnii, bemutatkozom. — Kedves barátom, legVen szíves, mondja be az urak nevét a Szegedi Naplónak. Iga/ hogy csupa gróf? —; Van köztük herceg is. —- Mit csinálnak ill? — Pszt. nagy dolog Meg akarják buktatni a l-ormánvt. D^ üljünk félre. Bediktálta fél Magyarországol, elmondta az; egész összeesküvést, csak ugy hízott a lelkem n szenzációtól. Ahoay mondja a neveket, odaér: — Szanárv Pali gróf... — Nó ezt mutassa meg, hogv melyik, an\ ­nvit hallottam már a szeretetreméltó slikli­jciről. — Szolgálatára, felelte mosolvógva. elölte áll. S kacagott hozzá, buzgón sziva cigarettáját a garasos faszlpkából. Mindig csak abból. Persze, mentegetőzés, de az ő részéről is. — Nincs ilt összeesküvés, bocsásson m«y. csak tréfáltam. Az OMGE iölle le testületileg a kiállításra. Az orosz Irónörököst hagyja ki. az nincs itf. Ne haragudjon a tréfáért... Torontáli. legolcsóbban PRUCKER SANPORNAL síere^v be, ahol óra- é* ékszerjavitá« sZaksZerflen készül. Széchenví-tér 9. (Korzó Mozi-ház •, Menet jegy irrn!.! mellett. :>'•:*'< PALACE PENSIO Budapest Károly-köruí 3a Felei on: 14-16-10, 14-16-20 • 50 szoba minden igényt kielé­gítő kényelemmel. — Központi fűtés, hideg-meleg folyóviz, le­feljáró lift. — Telefonos szobák. Szobák ellátással, vagy anélkül. Társalgók. — Hull. — Francia és diétás konyhu. — Időszerű árak.

Next

/
Thumbnails
Contents