Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-11 / 291. szám

Fentek. 1936 december 11, OFI MAt.yAlíOKSZAO J H kormányzó beszédével megkezdődött a felső­oktatási kongresszus Budapest, december 10. Nagy érdeklődés mel­lett nyitotta meg csütörtökön délelőtt Horthy Mik­lós kormányzó az országos felsőoktatási kongresz­szust. Az ünnepélyes megnyitó ülésen a magyar politikai, tudományos és társadalmi élet vezetői megjelentek a Vigadóban. Résztvett a megnyitó ülésen Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, József főherceg, József Ferenc főherceg, ffóman Bálint, Darányi Kálmán, Ttődcr Vibnos, Lázár Andor és Bornemisza Géza miniszterek. Néhány perccel 11 óra után érkezett Horthy Miklós kormányzó, akit Hóman Bálint vallás­és közoktatásügyi miniszter fogadott. Az elnöki széket Hómon Bálint foglalta cl. A kongresszust Horthy kormányzó nyitotta meg. Beszédében annak a véleménynek " adott kifejezést, hogy az elmélet és a gyakorlat em­bereinek e nagy találkozója és szellemi mérkő­zése áldásos eredményeket fog hozni a felsőisko­lai oktatás korszerű újjászervezésére. Az egybe­gyűltek netn felejthetik e], hogy az egyetemnek feladata nemcsak ismeretközlés, hanem a nem­zet nagy céljainak felismerésére és áldozatos szolgálatára mindig kész, különösképpen alkal­mas erős magyar nemzedék nevelése. Utána Ilóman Bálint mondott beszédet — Művelődéspolitikai programom — mondot­ta — müvelődésoktatási intézménycink korszerű és nemzeti érdekű reformálásának gondolatán épül fel, neru a multat megtagadó, forradalmi ujilásokra, hanem a történél mi fejlődésből ön­írnt következő és a realitásokhoz igazodó új­jászervezésre, a hagyományok tiszteletben tarta­na mellett. Ezután Korniss Gyula „Az egyetemi oktatás fökérdései" címen tartott előadást Az országos felsőoktatásiig) i kongresszus első érdemleges ülését délután féj 5 órakor kezdte meg a Pázmány Péter-Tudományegyetem kupola­csarnokában. Az első előadó Schütz Antal teoló­giai tanár volt, aki elméleti és gyakorlati szem­pontokról az egyetemi oktatás célkitűzéseiben szólott. Huszti József egyetemi tanár a középis­kolák és a főiskolák kapcsolatairól beszélt Halasi Vagy József pécsi egyetemi tanár a német egye­temek szervezeti átalakulását ismertette. Mester János szegedi egyetemi tanár rámutatott arra, hogy a középiskolai oktatás után ne kelljen mind­járt szakoktatást kezdeni, hanem előbb az igazi nemzetnevelés szellemében kellene az ifjúsággal foglalkozni CscJigery János, Dilrói Gábor szegedi egyete« <ni tanárok a tehetség-kiválasztás fontosságát fej­tegették, majd Gcley József szegedi egyetemi ta. ti ár az állampolgári és világnézeti nevelés szük­ségességét hangoztatta és utalt az örökléstani kutatások fontosságára. Gros: Emi nyugalmazott egyetemi tanár az egyetemi magántanárok prob­lémáit fejtegette. A kongresszus legközelebbi ülé­sét pénteken tartja. Hívták a szellemek ­öngyilkos lett a 73 esztendős asszony (A Tíélmagyarország munkatársától.) Teg­nap délután öngyilkosságot jelentettek a Rösz­kei-ucca 9. szám alatti házból. Azonnal rend­őri bizottság szállott ki a helyszínre és ha­marosan rátalált az Öngyilkosra: örv. Engi linréné 73 esztendős asszonvta. Mire n bizott­ság kivonult, mái régen halott volt. Az öreg­asszony felakasztotta magát a mestergerendá­ra. Mivel a mestergerenda magas volt, az ágy­ra egy ládát tett és a ládára állva vette nya­kába a zsineget és ugv folvtotta meg magát az idős asszonv. A rendőri bizottság levágta a kötélről özv. Enginét és hozzálátott annak a inegállaoitásáboz. hogy miért menekült a ha­lálba. Gvermckei előadták, hogv az öregasz­szonVt hosszú hónapok óta ók lát iák el. mert :i saiát eltartásáról nem tudott gondoskodni. St mmi gond ¡a nem volt, de az utóbbi időben f ;yre nehezebben viselte el az életei. Gyakran iárt a temetőbe és onnan mindig azzal tért ha­za. hogy a szellemek hivi.ák inasaikhoz, neki :s hamar el kell mennie. Ennek tulaydontfiák, '•ngv édeSányiuk most engedett a szellemek hívásának és végzett magával. A holttestet fel­boncol ják­Kél héttel ezelőtt szabadult hl a kűhidai legtfházből. Szegeden akarfa folytatni a betöréseket A pincében töltött éjszaka után két börönd kasszafurószerszámmal fogták el (.1 ¡jchnagyarország munkatársától) Csütörtö­kön reggel a Kígyó-utcában arra lett figyelmes egy rendőr, hogy az l-es számú bérházból egy gyanús külsejü alak lép ki, aki a kezében két ha­talmas bőröndöt cipci. Amikor igazolásra szólí­totta fel a poros ruházatú embert, az hirtelen el­dobta a bőröndöket és menekülni igyelcezett. A rendőr utána eredt, rövidesen elfogta, majd be­kísérte a központi ügyeletre, ahol kiderült, hogy remek fogást csinált Az ületöt Hegedűs László­nak hívják, 25 esztendős, foglalkozására nézve ke­reskedősegéd. Ismert alakja a budapesti alvilág­nak, annak ellenére, hogy csak 25 esztendős, sok­szor volt már büntetve különböző bűncselekmé­nyek végett. Legutóbb a Sopron-köhídai fegyház­ban ült hosszabb időn keresztül és onnan novem­ber végén helyezték feltételes szabadságra. Hegedűs a szabadlábrahelyezése után Budapest­re ment, majd onnan néhány nappal ezelőtt Sze­gedre érkezett. Arra a kérdésre, hogy miért jött Szegedre, azt válaszolta, hogy munkál akart itt keresni. Erre a vallomására azonban nyomban rácáfoltak bőröndjei. Amikor ezeket a bőröndöket a rendőrségen kinyitották, tisztába jöttek Hegedűs szegedi utjának céljával. A bőröndök zsúfolásig telve voltak a legkülönbözőbb betörő- és kassza­furó, szerszámokkal. Alknlesok. hidegvágók, fúrók, feszítővasak, tolvajlámpák egész légiója került elő a bőröndökből. Ezeket hozta magával Hege­dűs szegedi útjára. Még ezek után is tagadott, csak később ismert be három lopást. Többek kőzött elmondotta, hogy betört egy la­katos üzlethelyiségébe és az álkulcsokat, valamint a szerszámok nagyrészét onnan vitte el. A rendőr­ség erélyes nyomozást indított az ügyben és több érdekes dolgot állapítottak meg a detektívek He­gedűs szegedi tartózkodásával kapcsolatban. Kiderült, hogy a rovottmultu kereskedősegédet a napokban már az egyik szegedi bérház ház. mestere elfogta, mert gyanúsan ólálkodott a ház köriül. Hegedűs azonban megszökött a házmes­ter kezéből. A legutóbbi éjszakát a Kigyó-ucca l szóm alatti ház pincéjébenl töltötte, onnan má­szott elő akkor, amikor a rendőrség lefülelte. Ta­gadta, hogy a bérházban betörést akart elkövetni, bizoiiyos azonban, hogy ezzel a szándékkal sur­rant be a pincébe, de szándékát valamüyen ok­nál fogva nem valósíthatta meg. Hegedűs Lász­lóval egy ismert és veszedelmes betörő került n. szegedi rendőrség kezc're. Ha nem sikerül idejé­ben elfogni, biztos, hogy sok betörést és kassza­furást követett volna el a városban. Hegedűs Lászlót kihallgatása után őrizetbc­vették A sokat tapasztalt „vagány" nem cgyköny­nyen adta meg magát itt sem. Amikor levitték n fogházba, ngy viselkedett, amire az alvilágban azt a kifejezést használják, hogy „diliskedik". Hege­dűs is „díliskedett", végigcinálta mindazt, amit ilyen esetben a tapasztalt vagányok szoktak. Mu­tatott azonban ujat is. Amikor beirányították a cellába, egy darabig csöndben volt, majd a rend­őrök azon vették magukat észre, hogy elbarriká­duzta a cclla bejáratát. A priecset és ami még volt a cellában, az ajtó elé rakta és kijelentette, hogy hozzá nem lehet bemenni. Amikor aztán láttn, hogy a „diliskedéssel" nem ér el scwmi ered­ményt, beletörődött a sorsába. — Mussolini üzenete a Revíziós Liga szegedi osztályához. Annak idején a ReViziós Liga sze­gedi osztálya táviratilag fejezte kt köszönetét Mussolininek a revíziót támogató milánói be­szédéért. A táviratra a liga szegedi osztálya tegnap az alábbi sorokat kapta: „Az olasz kor­mány feje megbízott, hogy juttassam el köszö­i netét a Magyar Revíziós Liga szegedi osztályá­I nak a neki küldött és ¡titula nagyrabecsült nyi­latkozatért. Megkülönböztetett tisztelettel Al­doni külügyi megbízott." I _ Svájci közgazdász előadássorozata a sze­gedi egvetemen. Pénteken délután hat órai kezdettél tartja meg Hans H011 eg ge r svájci közgazdász utolsóelőtti előadását a központi egyetem 11. emeleti 11. szánni termében. Eb­ben az előadásában fogja ismertetni a ma él'" világhírű közgazdászok gazdaságelméleti fel­fogásait. A befejező előadást kedden délután 6 órai kezdettel tartja meg, amelynek tárgya: bolsevizmus, fasizmus és nemzeti szocializmus. Mindkét előadás, amelyet közben magyarul is ismertetnek, nyilvános és ig.y érdeklődőket szí­vesen lát az egyetem. — Ar. asszony kötelessége törődni azzal, hogy bélmüködése rendben legyen, amit pe­dig ugv érhet el, ha reggelenként éhgyomorra egv félpohúr. természetes „Fcrepe József" ke­serüvizet iszik, amely enyhén és kellemesen, pontosan és biztosan szabályozza az emésztés i folyamalát. — A t-zegrdi üzletek karác80Uytlöt(i zárórája. A njilt árusítási üzletek — mint tegnap már je­lentettük a kereskedelmi miniszter rendelete sze­rint — december 10-től 24rig bezárólag, mint december 31-én általában este 7 óláig l.'.ri­hatók nyitva. A túlnyomóan élelmiszereket ai i>­sitó üzletek zárórája a Szegedre érvényes ve­gebbi rendelkezések szerint változatlanul esti 9 óra. A 13-ára cső vasárnapon a nyilt árusítási ii/le­tek nyitvatartási ideje, ideértve az áruházakat is, reggel 9 órától délután 2 óráig terjed. A túlnyomóan élelmiszerek árusításával foglalkozó üzletekre vonatkozóan az egyébként vasárnapra megállapított általános rendelkezések az irány­adók. E napon az áruházak élejmiszcrosztályain az árusításnak szünetelni kell. A december 'in­ára eső vasárnapon a nyílt árusítási üzletek /.ár­órája reggel 9 órától délután C óráig, a túlin•>­móan élelmiszerek árusítására berendezett üzletek zárórája reggel 7 órától délután 6 óráig terjed llalfélcket, élő és levágott baromfit a decembci 20ára eső vasárnapon reggel 7 órától este 0 óráig szabad forgalomba hozni. A húsiparra vo­natkozó általános rendelkezések a december '-Í0­ára eső vasárnapon is irányadók. A munkaadók az alkalmazottaknak a rendelkezés szerint pót pi­henőt Kötelesek adni és pedig december 25-én, Karácsony első napján valamennyi nyilt árusH;.­si üzletet, ideértve az élelmiszerüzleteket is zár­va kell tartani. 36-án. Karácsony másodnapján és jaiyjár 1-én az üzletek nyitva tartása tekinte­tében a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó ren­delkezések az irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents