Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-11 / 291. szám

2 OElMAGyARORSZAí. Péntek, 1«)M3 december 11. nyakkendőt vis lt. Az interpellációk befejez­tével Baldw n .1 Ház korlátja elé lépett és nyilatkozatot ke­zében tarlva jelentette: — Üzenete ni van a királytól, őfel­sége saját kézaláirásával — és az iratot továbhnynjtotta a speakernek, aki fel­olvasta mind a lemondási okiratot, mind pedig az üzenetet. 4 lemondási okirat szövege a kővetkező: „M a délelőtt a következő I c ­mon d á s i okiratot állítottam ki és i r t a ni alá. Én, VIII. Eelvárd királv, Nagy-Britannia. Írország és a tengerentúli dominiumnk ki­rálya az a megmá sithatatlan el­határozásomat nyilvánítom. Ii o g v lemondok a trónról, mind ö n ni a g a m r n, ni i n d pedig utó­daimra nézve Kívánságom az, hogy lemondást okiratom azonnal hatályba lépjen, minek jeléül ké/­aláirásommal lálom el a jelen okiratot. Ifl.1t? december 10-én az alulírott tanuk je­lenlétében. Edvárd. ti. !. A jelen okirat kiállítását é* aláirás&t tannsitja három fivérem, n v o r­k i, a z I o ii c e s t e ri és a k e n t i her­cegek ő királyi fenségei k." A király özenefe a következő: — Tlosszu fa leggondosabb megfontolás után elhatároztam, hogy lemondok a trón­ról, amelyet atyáin halálával örököltem és ezennel közlöm ezt a visszavonhatatlan elha­tározásomat. Teljes tudatában vagyok c lé­pésem súlyosságának, csak remélhetem, szá­míthatok arra. hogy népeim megtelik ezt az elhatározásomat és az okokat, amelyek en­gem erre késztettek. Nem akarok most egyéni érzelmeimmel foglalkozni, dc arra kérek mindenkit, emlékezzenek arra, hogy az fi teher, amely a; uralkodó vél­lait állandóan nyomja, olyan sn­lyos, hogy azt csak az én viszo­nyaimtól eltérő körülmények kö­zlött lehel elviselni. ügy érzem, nem tévesztem szem elől azt a kötelességemet, hogy a közérdeket helyezem előtérbe, amidőn kijelentem, tudatéban vagyok annak, hogy nem tudom többé megfelelő mó­don vagy saját magam megelége­désérc ellátni ezt a súlyos felada­tot. — .1 legőszintébben nagyrabecsúlöm azt a szellemet, amely azt a hozzám intézett fel­szólítást sugallta, hogy döntsek másként és a legalaposabban meggondoltam azt a tanácsot, mielőtt végleg határoztam volna. Döntésem azonban már végleges. A további késedelem szükségképpen károsítaná azokat a birodal­makat, amelyeket mint walesi herceg és mint király szolgálni akartam és amelyeknek jö­vendő boldogsága és jóléte szivem állandó kí­vánsága. — Ebben a feltevésben hucsnzom tőlük, — fejezi be a király —, hogy az ilt, amelyet lasztottam a helyes nf és a legjobb, legcélsze­rűbb a trón szilárdságára és a birodalom, né­peim boldogságára nézve. — Mélységes hála tölt cl azért a megbe­csülésért, amelyet mindig tanúsítottak velem izemben trónra lépésem elölt és után és ame­ly/ biztos tudomásom szerint utódomnak is nicg fognak adni. — .1 legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy nz okirat, amelyet kiadtam és aláirtam, hala­déktalanul hatályba lépjen, hogy megtörtén­jék a szükséges intézkedés, hogy törvényes utódom, .fivérem, a yorki herceg ő Idrályi fen­sége, azonnal Iránra lépjen. Edvárd R. I. Az előzmények Miután a speaker felolvasta az üzenetet, Bald­vvln miniszterelnök a felindulástól fátyolos han­oii javasolta, hogy a Ház tűzze napirendre a ki­rály Szenetét. A parlament még sohasem kapóit súlyosabb i (?• mészetü üzenetet — kezdte meg beszédét Bald­win. Őszintén, szémtés nélkül és n ridet valóság szerint akarom elbeszélni a történteket. — Midőn októberben pihenőmről visszatértem, súlyos aggodalommal találtam irodámban azt á rengeteg levelet, amelyet angol és amerikai ál­lampolgárok és a dominiumok alattvalói küldtek és amelyekben nyugtalanságot fejeznek ki az ame­rikai sajtóhiradások miatt. Tudtam, hogy egy bizonyos »4l<p*r a közeljövőben súlyos hejyzstet teremthet — Közöltem őfelségével, hogy szigorúan bi­zalmasan kell vele beszélnem a Fort Bclvcderehen,: ahol október 20 án találkoztam a királlyal. Közöl­tem őfelségével, hogy súlyosan aggasztó az ame­rikai sajtóhiresztelések hatása a dominiumökbán. főként Kanadában. Emlékeztettem arra, hogy az angol koronát évszázadok folyamán megfosztot­ták számos kiváltságától, de az ma sokkal töb bet jelent, mint bármikor a történelem során, (l elkes éljenzés.) Kifejeztem aggodalmaimat és azt a kívánságomat, hogy ezeknek a bírálatoknak ne legyen töhhé alapjuk és kifejeztem azt a re­ményemet is őfelsége uralkodása az uj kor leg­dicsőségesebb időszaka lesz és biztosítottam, hogy mint barát akarok segítségére lenni. A király is­mételten kijelentette: — Ezt az ügyet nekünk, kettőnknek kell elintézni, nem tiiröm. hogy más i* beavatkozzék. — Ezután november 16-án látogattam meg is­mét a Ruchiníham-palótában a királyt. Ekkor már meghozták az ágytól, asztaltól való elvá­lasztó végzést és ezalkalommal 20 percig beszél­gettünk a házasság lehetőségeiről, amelynek kö­vetkeztében a hölgy a királyné lett volna és kije­lentettem, hogy meggyőződésem szerint az Ország Bem helyeselné ezt a házasságot, mert király feleségének helyzete más, mint bár­mely polgár feleségének és a királyné megválasz­tásakor hallgatni kell a nép szavára is. A király azt mondotta, hogy niár régóta akarta velem kö­zölni, hogy nőül Ingja venni Simpsonné asszonyt és kész lemondani trónjáról. — Felség, ez a legszomorúbb hir, amit vala­hnllettam — válaszoltam, — November 25-én ismét kihallgatáson jelen­tem meg őfelségénél, ahol az a terv merült fel, hogy a király kössön morganatikus házas­ságot és a parlament szavazzon meg olyan törvényt, amelynek értelmében a hölgy a király felesége lenne, királynéi jogok nélkül, őfelsége megkér­dezte véleményemet erről a javaslatról, mire azt feleltem, hogy a parlament ezt a megoldást nem fogadná helyesléssel. Ily módon kérdéseimre kije­lentette a király, fcwgv azt kívánja, hogy közöljem ezt a javaslatot forma szerint az wtgol parlament­té! és a dominiumok miniszterelnökeivel. Azt a fe­leletet kaptuk, hogy sem a dominiumokban, sem Angliában nincs a legcsekélyebb kilátás arra, hogy ilyen törvényjavaslatot elfogadjanak. December 2 ón a király választ kért tőlem, mire kijelentet­tem, hogy a javaslat megvalósíthatatlan. A király erre kijelentette, hogy a felelet nem lep­te meg és soha többé nem hozta elő, nem ujitotta meg kérését és mint kiváló, igazi gentleman visel­kedett. — O maga Irtózattal utasította el még csak a gondolatát is annak, hogv ügynevezett királypárt alakuljon. A Fort Belvedereben maradt, nem akart' a vita tartama alatt Lomionba jönni, nehogy megéljenezzék. Ezért még inkább megérdemli nagyrabecsülésünket, (filénk éljenzés.). A király meghatalmazásából ezután fejolvas­ta azt az irónnal irt üzenete.t, amelyet a király ma délelőtt küldött hozzá. Ebben azt mondotta a király, hogy mindig a lehető legjobb viszonyban volt fivérével, a yorki herceggel és meg van győ­ződve arról, hogy a yorki herceg, mint király, megérdemli és meg is fogja kapni az egész biro­dalom támogatását A király ezt mondotln: — Nem viselhetem tovább az ural- ., kndás terheit anélköl, hogy egy nő ne álljon az oldnlamon. — A királynak éppen ez a nyíltsága pattantot­ta ki a válságot A-király.könnyen elhallgathatta volna előttem ezt, • de felismerte a hallgatásból származó veszélyeket amit el akart kerülni az ország és a birodalom érdekében. — Mindnváian szivünk mélvén sajnáljuk, hogy ( Unineflnt bon mindenre, majdném teljea értéket, pl. nUllfdUlll nap 1 dkg. tört aranyra 26 P-t, 12 P becs­értékű tárgyra 10 pengftt. Épp így kerékpár, ruha, írógép, varrógép, értékpapír, szflnyogek atb-re Gyors, diszkrét elintézés. Nyitrn délután is. Dr. SIMON illtghii, Óroixlin.ucca 6. ss. u Hadi- és kényszerkölcsönt, részvényt vesz. őfelsége így határozott, de uincs köztünk egyetle» egy sem, aki bíráskodni akarna. A király közölte velünk, hogy mit kíván tőlünk. Még ma este tör­vényjavaslatot nyújtok bc, amelyet a Ház holnap fog tárgyalni és nagyon fontos, hogy a törvény­javaslat ínég holnap törvényerőr" emelkedjék. — A tegnapi minisztertanács. amelyen már kö­zöltem i király végleges és hivatalos válaszát, jegyzőkönyvben egyhangúlag kérte a királyt, hogy fontolj*, meg még egyszer a döntést, amely mély gyászba borítaná a birodalmat. A király erre azt felelte; — Tsmét megfontoltam a kérdést és őszintén sajnálom, hogy elhatározásomat nem változtathatom meg. . — Meg vagyok győződve arról — fejezte bc be­szédét Buldwin T-, hogy mindenki, aki ismeri őfel­ségét, tudni fogja, hogy senkisem bírhatta volna őt más elhatározásra Áz egész világ figyelme ma az angol alsóházon függ, viselkedjünk méltósággal, mert ezzel szolgáljuk legjobban az ország érde­keit. — Bizzunk a jövőben, sorakozzunk az uj király mögé és segítségünkkel, bármennyire is szenved az ország, ismét felfogjuk virágoztatni. Baldwin miniszterelnök utolsó szavalt már csak suttogva mondotta és beszéde befejeztével kimerülten rogyott székébe Atlec őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére, rövid javaslatot tett: a Ház függessze felülését délután 6 órára, hogv- a képviselők. megfontolbas. sák az üzenetét. Ezt a speaker meg is tette. Miután a speaker ismét megnyitotta az alsóba» ülését, A 11 e e őrnagy, a munkáspárti ellenzék ve­zére, rövid beszédben az ellenzék őszinte részvé­tét fejezte ki VIII. Edvárd király, Mary királynéi és Baldwin miniszterelnök iránt.. A munkáspárt teljes támogatását ígérte a kormánynak és az uj királynak. Sir Archibald Sinclair azonosította magát Atlee kijelentéseivei. Wins'ton Churchill örömének és elisme résének adott kifejezést, mert Baldwin miniszter elnök szavai beigazolták, hogy a király önkén» határozta el magát a döntésre. Wedgwood ezredes azt szerette volna, ha a király á trónon marad, de. ő máskép döntött és a világon sokmillió ember fájó szívvel tes*i le » hűségesküt az nj királynak. G a 11 a ch e r, az angol parlament egyetlen kommunista képviselője kijelentette, hogy tudo­mása szerint Pimpson asszony egy idegen állam, egy idegen kormány eszköze. Buchanan független munkáspárti képviseli hazugságnak mondott* az elmondott beszédeket l-les ellentmondások a Ház minden oldaláról} Baldwin miniszterelnök ezután mélyen megjha­'jolfa a íláz korlátja elé lépett és letette a Ház asztalára a király le­mondását bejelentő javaslatot, melyet a Ház első olvasásban elfogadott. Az alsóház ezután elnapolta üléseit. A törvényjavaslat, amelyet Baldwta mi­niszterelnök aiáirt, kijelenti, bogy mintán «fel­sége lemond mind saját maga, mint leszár­. mazottjaira nézve a trónutódlásról, ennél fog­va, a törvény értelmében, a királyi szentesí­tés után azonnal megszűnik király lenni, a trónutódlásban változás áll be. a királynak összes kiváltságai, királyi jogai is megszűn­nek. A trónra a királyi családnak az a tagja kerül, aki a trónutódláshan a sorrendben ez­! •• időszerint következik, őfelségének lemondása után és utódjainak nem lesz semmiféle trón­utódlási joga. A trónntódlási törvény ennek megfelelően módosul és az 1873. évi tBrrlny megállapítása a lemondás ntán nem terjejf M őfelsége leszármazottaira. Deimagi'nrorsiaé KölcsftnhőiHjwíár Anqaga leőiidgtjo bb, eMifzetese legkisebb'

Next

/
Thumbnails
Contents