Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-12 / 267. szám

DECMtfGYAROffSZXG CsütőrtőIF, Tnovemüer 17: TTLakói hhxJL. Birói áthelyezés. Az igazságügy miniszter dr. S t a m m e r László járásblrót, aki a makói járás­bíróságon a bűnügyeket tárgyalta, saját kérelmé­re, a hódmezővásárhelyi járásbírósághoz helyezte át. Dr. Stammer László járásbirót a makói birói és ügyvédi kar szerdán este társasvacsora kereté­ben búcsúztatta. OMKE-előadás. Szerdán este fél 9 órai kesdet­lel a városháza nagytermében az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesülés részéről Nádor Jenő főtitkár előadást tartott az aktuális kereske­delmi kérdésekről. Az előadáson a hatóságok is képviseltették magukat, nagy számban jelentek meg a kereskedők mellett iparosok és gazdák is. Gombamérgezés. Apfel Károly 28 éves aszta­los Szent János-tér 9. szám alatti lakásán tegnap ebédután rosszul lett, ugy, hogy orvost kellett hi­vatni. Az orvos megállapította, hogy gombamér­gezés történt. Apfel Károlyt beszállították a kór­házba, ahol gyomormosást hajtottak végre. Álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. A mérgezést okozó gomba eredetének felderítésére az eljárás megindult. Anyakönyvi htrpk. Házasságra jelentkeztek: Fejér Ferenc Albert Sz. Nagy Ida Juliannával. Házasságot kötöttek: Varga Lajos Nagy Gy. Etel­kával. Elhaltak: Bódi Pál 9 hónapos (Fütő-neca •14.) Erdei Bálint 80 éves (Arany János-ucca 8.). A szerdai makói hetipiac árai. Gabonapiac. Bú­za: 16 70, árpa 12. zab 12. tengeri 9.60, csöves 6.60, Baromfipiac: csirke, tyúk, liba 110, kacsa 120, pulyka 120, gyöngyös 140, tojás 170. nvul 280-300, fogoly 40—80, fácán 130—160 fillér darabonkint. Sertéspiac: 200 kilós 92, 150 kilós 85, 120-140 ki­lós 96. süld/l 85 fillér kilónkint. Hagymapiac: vö­röshagyma 4.20—4.50, fokhagyma 42—44 pengő inázsánkint. SZEGED SZEDD LESZ, N1NT VOLT, Ilii TÁMOGATJA A SZEGEDI SAJTÓT • nrt Hódmezővásárhely kereskedőtársadalmi az OMKE vezérkarának látogatását várja a közeli napokban. Gyulán elhatározták, hogy a jövő esztendőben „Gyulai Hetet" rendeznek.. A hét előkészítéséhez már most hozzákezdtek. Békésvármegye közigazgatási bizottsága ki­mondta az anyagi felelősséget Nagyszénás és Szen­letornva adóbehajtóira. Csabán az elmúlt napokban nagyszabású mé­hészkiállítást tartottak szép sikerrel. Baján dr. Péner Miklós főrabbi lemondott állá­sáról és elhagyta a várost. Békésmegye a napokban tiltakozott a malom­ipari érdekeltségnek azon megállapítása ellen, hogy a tiszavldwi buza elvesztette vezető helyét. Hasonló módon tiltakozásra készülnek Csongrád­megyében is a gazdák. \ csongrádi villanyügy még nem ért nyugvó- : pontra. Az ujabb hírek szerint a MAK és a Salgó is pályázik Csongrád villanyszolgáltatására. I HAL! m WW kg-kénf az 1 kg-on felüli élő I pengő tiszai ponty \NTALF FY-nál. A Délmagyarország regénye ü VMRAZSLO Irta KOMOR ANDRÁS A rét, a réti mit szól mindehhez a rét? Aki valamennyire ismeri a rétet, tudhatja, hogy az ily arcátlan gondolatokat nem hagyja büntetlenül. Aki csak kevéssé is járatos a rét dolgaiban, elképzelheti, hogy nem fogja el­szalasztani az alkalmat s ismét bűvkörébe kerülő két pártütő hívével feltétlenül valami­lyen boszorkányságot üz. Mi fog történni most? ... Semmi se történt. A rét semmi haj­landóságot sem mutatott arra, hogy bármit is tegyen. Nem törődött a két jövevénnyel. Szemmelláthatóan közönyösen terült el, még a zöldje se csábit, a legközönyösebb, sem­mitmondó, szürkészöld ma délelőtt. Áll Buli és Kalmük egymás mellett és szemlélődik. A fűből hirtelen eléjük bukkan valaki: — Szervusz. Itt maradtok? Sárosan, kipirult arccal, mindig lihegő be­szédével Kecske az: — Most épp bölénwadászat van, gyertek! Mindjárt aztán kezdődik a nagy boxmeccs a világbajnokságért, tizenöt menetben. — Nem érdekel. — Tegnap meg fent voltunk a pataknál és békafiókákat fogtunk. Tudjátok, ami még nem béka, hanem olyan, mint a hal. Ugy hívják, hogy ebihal. — Ebihal? — Egy egész üveget teliszedtünk. És megint arra járt a hülye Vilo. Gödröt ástunk és zsupsz! beleesett. Nagyon, nagyon jól mu­lattunk. És a jövő héttől kezdve lányok is fognak idejárni. Megígérték. — Máskor is megígérték már és aztán nem jöttek. — De meglátjátok, most el fognak jönni. — És aztán? Mi van abban? — Hát ti mit csináltok? — Dolgunk van. — És hova jártok? — Mindenfelé. Semmi közöd Kozzá. Ha akarod tudni, sokkal jobb helyet találtunk, mint a rét. És nekünk nem kellenek se béka­fiókák, se lányok. És nekünk ezentúl már semmi közünk tihozzátok! A közelben megzörrent egy bokor, Kecske megfordult: — A bölény!... Szervusztok! — Szervusz. Ez a taknyos! Mivel van olyan nagyra? Vilo, meg ebihal, meg ezek a folytonos hü­lyeségek! Azt hiszi, mi törődünk ilyesmi­vel? ... Csupa fölény, csupa megvetés Kal­mük és Buli arca, ahogy hátatforditanak a rétnek és mennek, épp az ellenkező irány­ban. Mennek, határozott léptekkel, kihúzott testtel, de közben egyikőjük se szól. Már bent járnak a városban, de még mindig nem jött beszélgetésre kedvük. S már kapaszkod­nak fel a Kálvária domb ösvényén s még alig: egy-két kurta mondat törte meg a közé­jük szoruló csendet. A dombról ellátni mész­szire. Vájjon meddig? Nem beszélnek róla, de egyiknek is, másiknak is most jut eszébe, hogy kipróbálja a szemét; mozdulatlan meg­állnak a domb tetején és száll a tekintetük a város fölött a városon túlra, oda, ahol a messzeség eltakarja már a rétet a szem előL Bátortalan hangon, elsőnek Buli szólal meg: — Azért itt szebb. — Mit mondasz? — Hogy jobb itt. S a réten sziklák sincse­nek s fenyőfa is csak pár darab van. — Igen — hagyja rá Kalmük s megint kö­zéjük áll és eltávolítja őket egymástól a csend. Ismét Buli hangja jelentkezik: — Ez itt ám nagyobb is, mint a rét. Egy varázsló egész várost tudna ide teremteni. Még vásár is volna benne, cirkusszal, meg ringlispillel, meg panorámával, amelyben meztelen nők láthatók. Nekem leányok már nem is kellenek, nekem csak meztelen nőit kellenek. Ezért is vagyunk mi többek, mint azok ott a réten. — Ne beszélj már annyit, hallgass! — Csak azt akartam mondani, hogy sokkal jobb, hogy nem járunk ki már a rétre. — Nem vagyok a véleményedre kíváncsi. Megint csend s a szótlanságot megint csak Buli nem birja már tovább: — Valatmít kéne csinálni, hogy megmu­tassuk, hogy mi többek vagyunk náluk. Mit szólsz hozzá, Kalmük? — Semmit. — Tudod, valamit ki kéne találni, valami egészen nagyszerűt. Én semmit nem tudok, de te, Kalmük, te egészen biztos, hogy tud­nál. — Semmit nem tudok, hagy? békén! #— Valami egészen rendkívülit kéne csü-> nálnl, amit aztán mindenütt emlegetnének. Valamit, amit még senki sem csinált meg.:. Mondd, Kalmük, nem volna kedved hozzá? Folytatása következik. A Tiszában tartandó nov. 15-iki díszhangverseny legyei a Délmagyarország jegyirodájában. Összes magyar és Külföldi hépcs folyóiratok hOívcücn a megjelents ólán heti 20 fillértől — 2 pengőig

Next

/
Thumbnails
Contents