Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-12 / 267. szám

CsütSrtölc, 1956 november 12. DÉLMAGyARORSZÄG 3 A 76 éves özvegyasszony öngyilkossága (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt a, Dugonics-ucca 37. szám alatti házban^ öngyilkosságot követett el özv. Skan­dera Jánosné 76 esztendős asszonv. Az idő« asszony, amikor mindenki eltávozott hazulról, szobájában felakasztotta magát. Tettét jóval későbben fedezték fel a házbeliek, levágták a kötélről, már nem segíthettek rajta. A szomszé­dok értesítésére rendőri bizottság szállott ki a helvsizinre és megállapította, hogy kétségtele­nül öngyilkosság történt. A nyomozás kiterjesz­kedett. arra. is, hogy miért kereste az idős öz­vegyasszony a halált. Megállapították, hogv •«nvagi bajai nem voltak, fia gondoskodott ró­la, hajlott kora és életuntsága miatt követhet­te el tettét. A rendőrség a hozzátartozók ré­szér« kiadta a temetési engedélvt. II Kelenten-uccai halálos autószerencsétlenség miatt feltételesen 50 pengőre «élték a sofőrt (A Déhnagparország munkatársától.) Ja­nuárban halálos autógázolás történt a Kele­men-ucca éis az Orosz! ánmcca sarkán. A Pick­gyár autója elütötte Nagy János napszámost, aki a vállán egy hatalmas cégtáblával igyeke­zett át az úttesten. Az autó kerekei szétlapí­tották a szerencsétlen ember fejét. Az autót Forró Ferenc sofőr vezette, aki már a rendőr­ség előtt is hangoztatta, hogy ártatlan, a sze­rencsélenséget egyedül Nagy János idézte elő. Az ügyészség vádiratot adott ki Forró ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége cí­mén. az ügyet szerdán tárgyalta a törvényszék NorrfAr tanácsa. Forró Ferenc kihallgatása során tapadta bű­nösségét, elmondotta, hogv szabályosan vezet­te a kocsit, szabályosan tülkölt, amikor az út­test közepén haladó Forrót megpillantotta. A szerencsétlenség pillanatok alatt következett be. a, cégtáblát vivő Nagv az úttesten bizony­talanul viselkedett ós ennek következtében ütötte el a kocsi. A biróság több tanút hallga­tott ki, akik elmondották, hogv Nagy a hatal­mas cégtáblát ugv vitte a vállán, hogy attól nem Idthaitta az útnak tőle jobbfelé eső részét. A tanuk vallották azt is, hogv járás közben a pléh cégtábla erősen zörgött és ettől nem hall­hatta az autó figyelmeztető dudálását. Szakértők kihallgatása után a bíróság bű­nösnek mondotta ki Forró Ferencet, mert ugv találtai, hogv némi mulasztás cit is terheli. mert látnia kellett, hogy a sértett gyanutlanul halad a kocsiúton és nem hallja a dudálást. A bíróság a sofőrt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, az itélet végrehajtását azonban háromeszten­dei próbaidőre felfüggesztette. HA MA NEM TRFf'-'Tl MEG, HOGY KÖNYVRE IBS) •• KÖLTSÖN DE MINDEN KÖNYVET MEGKAP KÖLCSÖN A DÉLM6GYRR0RSZAG kölcsijnkönyvfárábaii Nyilatkozat II. Vannak, akik hiszik, olyanok is akadnak, akik állítják, hogy Lengyel Vilmának a múltban voltak érdemei a szegedi szabadtéri játékok körül. Arról, hogy ki milyen szerepet töltött he és mekkora érdemet szerzett, némi tájékozottsága a rendező bizottságnak is van s ez a rendező bizottság kötelességének tartja kijelenteni, hogy Lengyel Vilma elévülhe­tetlen érdemet most, másfél évvel a „szivéhez ; nőtt" játékok befejezése után szerez, amikor bele kényszerit olyan részletek feltárásába, amelyek nyilvános tárgyalásától eddig, kizá­rólag iránta való gavallériából, tartózkodtunk. Legmelegebb hálánk és köszönetünk minde­nekelőtt való kifejezése után boldog örömmel állapítjuk meg, hogy a főkérdésckben Lengyel Vilma cgvétért velünk. Tehát 1. Lengyel Vilmát nem hívtuk a rende­ző bizottságba, ellenkezőleg, a kockázat­nak és veszélyeknek előtte való feltárása után is ő erőltette, hogy felvegyük tagnak. 2.1935-ben Lengyel Vilma, kifejezetten és kizárólag a mi gavallériánk folytán, — nem akarjuk iránta való tapintatból ba­lekségnek nevezni — azzal az uj föltétel­lel volt tag, hogy a haszonból részesedik, a de­ficitből nem. Még csak abban kell ennél a kérdésnél, ami tehát már nem kérdés, megállapodnunk, hogy hasonló nagyszerű megállapodást, mint ami­lyent a polgári élet gyakorlati kérdéseiben magát járatlannak feltüntetni akaró Lengyel Vilma kieszközölt, aligha kapott valaki, mióta ismer a világ polgári jogol és szerződést. Nagyjából rendben is lennénk, már ami a különböző alakulások elmondásának történeti hűségét illeti, ha Lengyel Vilma nem kalan­doznék el és kalandozásai közben — a legjobb házból származó gyerekkel is meg­történik — nem hagyná cserben az emlékező tehetsége. De azért vagyunk mi barátai, hogy szilárdan kitartsunk mellette s néhány általa is kitűnően ismert adatnak az emlékezetébe va­ló idézésével egészen vissza vezéreljük, valami sikerünk már is van ebben az irányban, az — igazak útjára. 1. Azt állitja Lengyel Vilma, hogy az első év­ben „nagyon szerény, csak jelkénes" fizetése volt. Ez igények, arányok és szolgáltatási ké­; pesség dolga. Nem állítjuk az ellenkezőjét. De ; ar. első cv krónikájából — kizárólag neki, más j kedvéért nem vettük volna a fáradságot — ki­; irtunk néhánv adatot. Lehotav Árpád 300, Tárav Ferenc 240, Kodály Zoltán 200. Dohná­nyi Ernő 400. Hont Ferenc 400, Tőkés Anna 450 és Lengyel Vilma 100 pengőt kapott — ahogy ő mondja — jelképes fizetés cimén. 2. Azt írja Lengyel Vilma, hogv nem biztosí­tottunk neki megfelelő beleszólást a rendezés anyagi természetű kérdéseibe. Főbben az állí­tásban van valami igazság, de maid megvilá­gítjuk. hogv hova iutotlunk volna, ha még több beleszólást engedtünk volna, mint amennyit adtunk. Az 1935-ös játékokat készítettük elő s_ Tata akkor már deferált az operaházi kórus és ze­nekar váratlanul túlhajtott igényeinek. A nagyhorderejű kérdéssel a városházán foglal­koztunk a polgármesteri szobában dr. Pálfv József polgármester elnökletével. A beterjesz­tett adatok szerint az operaházi zenekar 15 ezer peneőbe, nz oncrabází kórus körülbelül ugyanennyibe került volna. Lengyel Vilmának az volt az álláspontia. hogy nem lehet szer­ződtetni se más zenekart, se más kórust, amit az operaháziak kérnek, azt meg kell adni. A rendező bizottság egy másik tagja — n többi­ek mind ezt az utóbbi álláspontot osztották — tiltakozott az ellen, hogv mintegy harminc ezer pengőt költsenek el kórusra és zenekarra, ismertette a júniusi tatai játékoknál lezajlóit eseményeket, művészileg ugvano<lvan színvo­nalú, de pénzügyileg elviselhetőbb megoldást követelt s az elnöklő polgármester a vitái i"­znl szakította félbe, hogv az olcsóbb megoldás módiát. ha van •••'> lehetősé?, meg kell keresni. Az egvik rendező bizottsági tag még az éjsza­kai vonallal felutazott Budapestre s már 'dél­előtt tizenegy órakor megállapodott az euró­pai nivót képviselő Hangversenyzenekarral s estig megteremtette a lehetőségét annak, hogy nagyrészt zeneakadémiát végzett hölgyekből és urakból néhány nap alatt megalakult a sze­gedi szabadtéri játékok saját énekkara. Mas­eagni el volt ragadtatva ugy a zenekartól, mint az énekkartól, viszont ez a megoldás tizenöt ezer pengőbe került azzal a megoldással szemben, amelyet Lengyel Vilma erőltetett s amely harminc ezer pengőbe került vol­na. 3. Nem tud beletörődni Lengyel Vilma abba, hogy gavallérok voltunk vele szemben, de sú­lyosan megsebzett presztízsét nem azzal akar­ia helyre állítani, hogy férfiasan kiáll s a csa­ládi körülményeire való hivatkozással kiürü­gvelt reverzálist összetépve siet a bőséges de­ficitben legalább olyan lelkesedéssel osztozni, mint amilyen mohón osztozott volna a legki­sebb haszonban, hanem azt mondja, hogy ti­zenöt hónap alatt rendeztük volna a pénzinté­zettel szembe fennálló tartozást, ha — gaval­lérok lettünk volna. Mond azonban még vala­mit s ez ugy hangzik, hogy „még csak arról sem gondoskodtunk, hogv a bank végrehajtási uton ne járjon el ellene." Erre és még jó né­hánv állítására a fele érdekeit okosan, tapin­tatosan és eredményesen képviselni tudó figv­védkedés iránti nagyrabecsülésünk hangozta­tása mellett is azt üzenjük mindenek előtt, hogv üres — prókátoroskodás. Lengyel Vilma tudja s mi most tanukul hívjuk dr. Imecs György főispánt, dr. Pálfy József polgár­mestert, Kozma Ferenc vezérigazgatót, dr. Gróf Árpád és dr. Gróf György ügyvédeket, hogy hivatalos órán belül és tul, hivatalszobá­ban és magánlakásban, a napnak úgyszólván minden órájában elkövettünk mindent, hogy a pénzintézet végrehajtási uton ne járjon el el­lene és nem mi vagyunk az okai. de az ügyben fáradozó előkelő urak se, hogv Lengyel Vilma ezüstnemült a bank mégis transzferállatta és nem volt hajlandó visszaállí­tani. Ennél többet, a bennünket kötelező diszkré­ció folytán, ma nem mondhatunk. 4. Az egész város tudja, hogy vannak kinnle­vőségeink. Nem szorul bizonyitásra, hogy ab­ban az esetben, ha a Szeged-Csongrádit ren­deznők, erősen lecsökkenne annak a valószínű­sége. hogv megkapjuk az állami veszteség­garanciát. Ugyanakkor, amikor Lengyel Vil­ma fizetést kapotl, mi a hirdeté­seinkért és a cikkeinkért se szá­milottunk fel és nem is kaptunk egyetlen fillért se. Pedig hát dolgoztunk mi is valamit és van olyan szüksége vállalatainknak a hirdetési be­vételekre. mint az ő nagyvagvonu háztartásá­nak — hiszen kérkedik vele — az állítólag szívügye gyanánt kezelt szabadtéri játékoktól a fizetésre. 5. Azon a tárgyaláson, amelyet a tízezer pen­gős kölcsön fölvétele ügyében a Szeged-Csong­rádi elnökével folytattunk, fölállították a töb­bi között azt a föltételt, hogv Lengyel Vilma adjon beláblázási nyilatkozatot. Azoknak a bizottsági tagoknak, akik a megbeszélésen részt vettek, az volt az álláspontjuk, hogy egvik tag sem vállalhat terhesebb föltételt, mint a másik, a bank kívánságát mégis közölték Len­gyel Vilmával, aki azonban a teljesítést meg­tagadta Később ugy alakult a helvzet. hogv három bizottsági tag sokkal terhesebb föllételt vállalt, mint Lengyel Vilma, akit ráadásul annál is íobban cserbenhagy nz emlékező tehetsége, mint ő minket. Miután pedig mai nyilatkozatában megcsendülnek hogy zenei nvelven fejezzük ki magunkat — a dcnunciálás édes szólamai is, figyelme-felni akarjuk, hogv ne törje magát. Megelőzték. \ rendező bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents