Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

16 Dd. MAGYARORSZÁG Okozza, hogy nem fordítanak gondot a kazán falain lerakodott salak, u. n. kazánkő eltávolí­tására. Az emberi sze rvezet kazánjában, a gyomorban és a belekben is sok salak rakodik le. An­nak eltávolítására is ügyelnünk kell, mert a testi kazán szintén felmondhatja a szolgálatot. Kö­vessük a müveit nyugat példáját, ahol bevett, okos és előrelátó szokás, hogy az emberek legalább hetenként egyszer purgálják magukat. E eélra legalkalmasabb a nem kellemetlen ízű, enyhén, görcs­mentesen ható Mira keseriiviz, amely megelőzi és gyóyyitja az emésztési zavarokat. Árban legolcsóbb Laezkó Géza: Sánta ámor. Laczkó Géza ér­dekes és finom irói egyénisége uj színekben, uj gazdagságban mutatkozik meg Sánta Amor cimü novelláskötetében, amely az Athenaeum kiadásá­ban most hagyta el a sajtót. Különös történetek ezek a novellák, különös férfiakról és különös asszonyokról s a szerelemnek ugyanaz a csábitó virága illatozik bennük, akármilyen éghajlat fe­lé, akármelyik kor sajátos levegőjébe viszi az olvasót az iró fantáziája. Laczkó novellásköny­ve értékes nyeresége az ujabb magyar irodalom­nak s bizonyos, hogy a nagy-közönség körében őszinte, meleg sikert fog aratni. ]réne Nemirovszki: Halálos szépség. Vannak nők, akik a kellő pillanatban bele tudnak törőd­ni az ifjúság elmúlásába és békésen indulnak el az öregedés utján. De vannak csillapíthatatlan szenvedélyű, örökké az ifjúság örömeire szom­jazó nők is, akiket e pillanat elmulasztása ellen­állhatatlanul sodor a tragédia felé. Ilyen ennek a regénynek hősnője is, akit a regény első lap­jain a törvényszéki tárgyalóteremben, a vádlottak padján ismerünk meg. A kötet az Athéneum két­pengős regénysorozatában jelent meg. Juri Szemjonov: A föld kincsei. „A föld oly gazdagon van kincsekkel megáldva, hogy az ele­gendő mindenki számára, de sajnos nincs egyen­letesen szétosztva." Ez az alaphangja Juri Szem­jonov gazdaságföldrajzi müvének amely A föld kincsei címen most jelent meg magyar nyelven. A kiváló geopolitikus hatalmas és gazdagon illuszt­rált kötetben ismerteti mindazt, amit a ma embe­rének a föld nyersanyagtermeléséről s a körü­lötte duló harcokról tudnia kell. Szemjonovnak ebben a kötetben az alapos tudományosság mel­lett sikerült megérzékeltetni a mindennapi élet szükségleteinek kapcsolatait a földrajz, a világ­gazdaság és a világpolitika drámai mozzanatai­val. Vasárnap, T95Ü novempér S. Harmadik széle meg maradjon csak szék, mert abba kell ülnie a varázslónak, amikora varászlatot csinálja... Na rendben. Ugy-e, ezt így szoktátok ti is csinálni? Igen és most többet egy szót sel Buli áll s kinyújtott karja köröket, szeszé­lyes görbéket ír a levegőbe. A szeme huny­va. Lassan, fokozatosan lejjebb ereszkedik a földre, közben a keze nem nyugszik, csap­kodja a levegőt s még csak egy rebbentésre sem nyitná ki a szemét. Már guggol, már térde éri a padlót s most kissé hátraveti a fejét, majd lassan, ünnepélyesen, arca elé rakott kezekkel, a földre borul. Ezt szertar­tásos lassúsággal megismétli négyszer, az­tán mutatóujjával nagy kört rajzol a földre, meg négyszögeket s azokba kibogozhatatlan vonalú jeleket. Meglehetősen sokáig tart, amíg krikszkrakszaival elkészül. Csak most nyitja ki a szemét. Első pillantása Kalmukra esett. A hangje csupa szomorú szemrehányás: — Jaj, látod ,milyen vagyí... Mért nem csinálod azt, amit én? Most miattad újra kell kezdenem az egészet. Folytatása következik. Pél!iiag!?arorszá$!> ffölcsönhömívfár Anuaga legnaguobb, előfizetése legkisebb! Szeged sz-. kir. város I. fokú közigazgatási hatóságától. 41354—1936. kig szám. V6 Tárgy: A természetes jég gyűj­tőhelyeinek kijelölése. Véghatározat A jég üzletszerű termelésének és gyűjtésének, for­galombahozatalának és használatának szabályo­zásáról szóló 17.233-1934. XVIII. K. M. sz. ren­delet 1 szakaszánál megállapított jogom alapján és a 17.567—1936. K. K. M. rendelet szerint meg­tartott vizsgálat után a természetes jég gyűjté­sére a következő helyeket jelölöm ki: 1. A Tisza folyónak a Bertalan-emléktől a Ma­ros torkolatáig és a Tápéi vámháznál levő lejá­rótól a téli kikötőig terjedő szakasza, 2. a sándorfalvai müut melletti Vértó, 3. a rókusi pályaudvar melletti Névtelen tó. A felsorolt helyekről, de a parttól legalább 5 méteren tul* kitermelt jeget korlátolt forgalmú jégnek nyilvánitom, amelynek forgalombahozata­lára és felhasználására a 17.233—1934. K. M. sz. rendelet rendelkezései irányadók. Aki a tél fo­lyamán természetes jeget ' akar gyűjteni, köteles ezt a szándékát a jégtermelésénél, kezelésénél és forgalombahozatalánál foglalkoztatott alkalma­zottainak teljes névsorával az I. fokú közigazga­tási hatóságnál (Bérház II. em. 18.) előzetesen bejelenteni. Ezen végihatározat ellen a birlapi közzétételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést Szeged sz. kir. város polgármeste­réhez címezve, az I. fokú közigazgatási hatóság­nál kell beadni. Erről Szeged sz. kir. város közönségét ezúton értesítem. Szeged ,1936. november hó 3-án. T)r. Rőth Dezső sk., tb. tanácsnok. Olcsó I Megbizhalö ! If*. ffleciedils Héla dUzlemeíUezési vál'alata a „SZENT GYÖRGY" tjflz. Klinikák, gyermekmenhely, Boroméi lri>a­lomház szerzflctéses szállítója. Szent Györqy lér 1. (Fe'sővárosl templomnál) Telefon éjjel-napoal : '5 - 55. Autó. Kalász és Hermes szelvények érvényesek. FeShiwás Schnéringer János Szeged. Brüsszeli-körűt 27. ez. a. Havas-füszerüzletét megvettem, fel­hívom hitelezőit, hogy követeléseiket f. hó 15-ig hozzám jelentsék be, mert később érke­zett, bejelentéseket figyelembe nem vehetek ée azokért felelősséget nem vállalok, Szeeed, 1936 november 7. Brandt Jánosné Brüsszeli kämt 27. sz. Karoaszományos eqyenrirtát Elöirás szerint ké^zit. — rész­letfizetésre is — KRSER, mm IÍP 5 A Délmagyarország regénye A VURMZSLO Iria KOMOR AMBRAS 20 Ezek a délutánok titokzatosabbak a rét minden kalandjánál. Hármas ércajtó zárja el a szobát a külvilágtól, senkise tudhatja, mi­nő varázslatok vannak ít keletkezőben. Buli szól: — Beszélj! — Nemi — szabadkozik Kalmük. — Mi­ről beszéljek? — Azt szeretném, ha a macskáról beszél­nél. — Macskáról? Micsoda macskáról? — Ami a bácsidnak van. Minden varázs­lónak van macskája. Fekete macska, ami folyton ott ül a varászló vállán és néz. Zöld szeme van és azzal néz és akire nagyon rá­néz, az beteg lesz, kanyarót kap, vagy sza­márköhögést. Az kéne most, hogy erről a macskáról beszélj. — Nem beszélek. — Vagy tón nincs macskája a bácsikád­nak? Mert vannak varázslók, akiknek nincs macskájuk, csak patkányuk. De ezek nem igazi varázslók, csak félvarázslók s nagy va­rázslatokat nem is tudnak csinálni. Talár akkor a te bácsikád is ilyen? — Nem. — Hát akkor mondd meg, tiszta fekete a ti macskátok, vagy tán a hasán három ezüst folt? Mert csak ezüstfoltos macskával lehet megszelídíteni az éjjeli szellemeket. És azt is tudni kell, hogy milyen vért kap inni a macskátok, élő vért, vagy halott vért? Min­dent akarok tudni. Beszélj! Kalmük elhúzza a fejét, arcát titoktartó sötétség fogja körül, még a tekintete se lát­szik. — Semmit se mondasz mesr, semmit de semmit! Amikor a macskát kérdezem, ami­kor tegnap a bűvös háromszöget kérdeztem, mindig csak hallgatsz... Jó, nem bánom, ha nem akarod, hogy ezeket tudjam, ha azt hi­szed, hogy ezekre most még korán van, hát mondj el valami mást. Tudom, hogy a va­rázslók azt sokszor csinálják, hogy étellé változtatják a sarat, biztosan te ís csináltad már. Vagy ellopni az emberek árnyékát, azt mondják, ez egészen könnyű. Nem igaz? .:. Kalmük, én ugyszeretnék már egyszer vala­mi csodát csinálni. Buli lehúzza a függönyt, még a rendőnyt is leereszti; az ablak előtt ellebbenő szél se láthatja, ami most itt következik. A sötétben letelepednek mindketten a földre. A korábbi déluánokon több ennél aztán nem is történt. Feküdtek a földön. — Félsz? — suttogta Buli. — Mitől félnék? —- hangzott a válasz. — Mert én nagyon félek. Gyere közelebb. Még! és fogd meg a kezem. Erősebben!... Ki ne nyisd a szemed. így és most meg se mozduljunk. Sokáig feküdtek így, szorosan egymás mellett és féltek. S amikor aztán magukra maradtak, jó volt visszaemlékezni a sötétre, a testükön futkosó borzongásokra s egymás kezének melegére. „Én szeretek félni" — mondta egy alkalommal Buli; de hosszasab­ban sohasem beszéltek erről a dologról. Ma azonban nem múlhatott el ily csende­sen a délután. Buli rendezkedik: — Ez a szék itt legyen a csontváz, ez a másik szék meg legyen a nagy katlan, ami­ben a mérges kotyvalék forr, tudod azok a mindenféle füvek, meg csont, meg ember­vér. Ieen, ez foe állni itt a közéDen. Az a

Next

/
Thumbnails
Contents