Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

Vasárnap, 1936 november 8. ÖEUMAG7ARORSERÖ Az ügyvédfelöltek tiltakozása Az ügyvédi törvényjavaslat vitája nemcsak az ügvvédek. hanom az ügyvédjelöltek részé­ről is «ok értékes kérdést tárt fel és helyezett a törvényjavaslat álláspontjával szemben ked­vezőbb és helyesebb megvilágításba. Feljajdul a fiatal ügyvédjelölti generáció a törvényjavaslat ama reá nézve legsérelmesebb rendelkezése miatt, amely a törvényt vissza­ható erővel kívánja felruházni. A javaslat ezen valóban felette sérelmes elgondolása pél­da nélkül áll a magvar törvénytárban. A szer­zett jogok védelmének mellőzése a magvar jog­gal annvira ellentétben áll, hogv méltán hívja ki az ifjúság nyugtalanságát. Évszázadon át féltő gonddal ügvelt a magvar törvényhozás arra, hogy ne sértse meg a szerzett jogokat. A magyar törvényekbe vetett bizalom, mindenkor eszményképül állította az iránta táplált tisz­teletet. mert mindig oltalmat nyújtott és nem jogfosztást eredményezett. Miért kellene éppen az ifjúsággal szemben jogfosztást tartalmaznia a készülő törvény­javaslatnak'' Elérhető-e ezzel az az eredménv, amit az igazságügyi kormányzat elérni kí­ván? _ Orvosolva lenne-e ezáltal az a túlzsú­foltság, amelv alatt az ügyvédi kar jelenleg gömved és elszegényedik ? Ezekre a kérdések­re csak az lehet a válasz, hogv a helyzet or­voslását ne a törvény visszaható erejével, ha­nom másként kelL megoldani. Módosítani kell az egyetemi jogj oktatást. A jogi oktaiás mai rendszere mellett a hiva­talban elhelyezkedett, nz egvetem székhelyé­től távol álló üzletekben és magánalkalmazko­dásban foglalkozó fiatalság kényelmesen meg­szerzi a jogvégzettséget és a iogi doktorátust anélkül, hogv az egvetemi professzorok előadá­sán résztvett, azok útmutatásait és praktiku­mait meghallgatta volna. Mindaddig, amig a jogi előadások látogatása kötelezővé nem téte­tik. amíg a. szigorlatokon a jelölt nemcsak el­méleti. hanem bizonyos gyakorlati ismeretek elsajátításáról nem tesz alapos bizonvitékot, a iogi pálya túlzsúfoltságát megszüntetni nem lehet, Növelik a túlzsúfoltságot az álügyvédjelöl­iek nagv csoportja. Szegeden 70 közül csupán 30 dolgozó ügyvédjelölt van. Az áliigvvédje­löltek megszűnése mennyi tudás és tapasztalat, nélküli ügyvédtől mentené meg a jogkereső kö­zönséget és mennyi felesleges ügyvédtől sza­badítaná meg megrázkódtatás nélkül az ügy­védi kart. Ha intézményesen megszüntetnék a községi jegyzői magánmunkálatok elvégzésének jogo­sultságát. ha a. jegyzők hatáskörét kizárólas a hivatallal járó teendőkre korlátoznák, nagv jogterülettel gazdagodnék az ügyvédség. Ma már alig lehetne arról vitázni, hogv a község lakosai otthonukhoz közel nem találhatnának hivatásos jogászt, mert: alig va község, ahol ne telepednék meg 1—2 ügyvéd, ha megélheté­sét biztosítottnak látná. Teljesen el- kellene zárni az ügyvédi pályát a iogi képzettségű állami nyugdíjasodtól. Ezek­nek az ügyvédség mellékfoglalkozás, ebből fo­lyó jövedelmüket mellékjövedelemnek tekin+ik. Ügyvédi munkájukat éppen ezért oloóblan végzik, ami által azt ^láértékebk, lecsökken­tik. Legjobban érinti a törvény a jelenlegi ügy­védjelölteket, akiknek életálmuk dől öss«ze. ha zárt sorompót találnak munkájuk gyümölcse helyett is. Ezért emeli fel szavát az ifjúság azokhoz, akik az ország sorsát intézik és adott ki ki­áltványt. hogv mielőtt a legszabadabb nem­zeti pálvát/béklvók közé szorítanák, mielőtt az alkotmányos állampolgárok szabadságbiz­tositékának sulvos visszahatását jelentő ja­vaslatához hozzájárulnának, hallgassák meg segélykiáltásukat! Dr. Darvas József. Rádió-, v'llany és (lázszerelést a rádiót, csillárt becserél Rosncr József a legmo­dernebb típusokra .villany- és gázszerelő mester, Tisza Lajos körút W. Telefon 14—69. Az összes azereléal anyagok , ¿8 izzók a legjobb minőségben kaphatók. T tí-As ¿íL^qy/tPtty nvvtiA­vízhatlan • PALM A OKMA LYÍRTJA A MAGYAR R U G G Y A N T A A R U G Y A R wtnarnjípj \ lunrf ur Hölgyeim és Uraim, egyelőre nincs semmi baj e víg világban, mintha valamit enyhünel a lég, vidulna a határ, — néha már mosolygó arcokat is lehet látni... Ilyen mosolygó, ső' boldog arcok: sugároztak a héten kétszer is a hangversenyteremben, a zene és a ritmus művészete meglegyezte és felvillanyozta a leg noyemberi'bb kedveket is. Méltóztatott-e fi­gyelni a parázsló-patakzó hangulatot Jeiohí Ni mura szerdai estéjén, egy távoli világ játékos legendája pergett-forgott a pódiumon — és ha nem is Nizsinszky volt, de itt volt vele... éjfekete úrhölgye, Lisan Kay, aki ép pen olyan sikert aratott az uraknál, mint a hölgyeknél... A közlekedés kissé körülmé­nyes volt Nimura úrral, japán tempóval botla dozott az angol nyelv szépségei közölt, de baj egy pillanatig sem volt, hiszen fejlett mi­mikája elhomályosította az angol társalgás legszebb kincseit is... A találkozás derűs öröme csütörtökön csak folytatódott, amikor megint Szatmári Tibor látogalott el a pó­diumra és magával hozta a derült mosolygás igézetét. Szinte a nap sütött az emberek sze méhen, — a legnagyobb dolog: örömöt ajándc kőzni... Színházunkban is nekizendüllek az ambí­ciók, a héten az első eredeti bemutató kö­vetkezik, az operett minden fényességével. Ha a jelek nem csalnak, megint nagy sikernek kell elindulnia, mert a „Gróf Figaró" első rendel­kező próbáján olyan juliusi vihar kerekedett, hogy majd összeomlottak a falak... Ez szin­te már csak a tradícióért zuhogott, több sztár levonult a színpadról, az, igazgató a zsinór­padlást ostromolta, de 24 óra múlva már olyan álmatagon, meghatottan dúdolgatták a felvonászáró valcereket, hogy a siker minden kelléke adva van... Ma már vigan zjeng „Gróf Figaró" egész udvara, a színpad megint lázban ég. hiszen szombaton megint rádióké z/vetit és lesz és vannak a hölgyek és urak között, akiknek e? tesz az első rádió-premierjük. Gróf Figaró ezalkalommal nem szeviilai leventét reprezen­tál, hanem egy párisi hölgyfodrász.-lnvagot, akiért a világ összes hölgyei rajonganak, de aki nem elégszik meg Antoine-i, sőt figarói rangjával, hanem nagyúri ambícióiban való­ságos grófnak adja ki magát. Mesterünk ál­lást vállal egy lokálban aho) álmágnások sü­rögnek-forognak édes csalogatónak, végül is a nizzai „Capri"-ban eléri élete nagy álmát: összetévesztik egy valóságos herceggel... Persze ebből a tréfás, tángós, sőt helyzetko­mikumos jelenetek egész sorozata következik — végül is Jancsi Juliskáját, mindenki a párját vigan megtalálja... Mig azonban a ró­zsaszínű happy end bekövetkezik, eldanolnak egy-két lázas slágert és az operett klasszikus törvényei -szerint minden jó, ha a vége jó... Az ősbemutatóra felvonul a társulat apraja­nagyja... Antoine-mestert E r d ő d y Kálmán játeza, grófi inasát Veszely, Kamilló her­ceget Kompóthy, egy ibolya-édes manikfi röslányt Balogh Klári, egy vidám, sőt szemtelen kokottot Lantos Ica, a kémszer­vezet tábornokát Vágó Artúr... Persze Rei­tö és Buttola szerző urak is megjelennek a nagy premieren ... A verseket ebbe a szeviilai elégiába H a r­m a t h Imre szerkesztette és e szerkesztés körül nagyszabású elvélbeli bonyodalmak tá­madtak. Sziklai direktor az első próba ég­zengésekor zord levelet küldött az operett kiadójának és mivel most erre volt kedve, különvéleményt jelentett be egy-két slágernek készült goethei rigmusról. A következő nap expressz-válasz érkezett Harmath Imrétől, a következő drámai introdukcióval: „Igen tisztelt Öregem! Kiadómtól ugy érte­sültem, hogy szerény véleményed szerint a versek egyrésze legfeljebb — harmath­rendű..." E harmatos események közben szerdán Jo­hanna kisasszony is megjelenik a színpadon, a legifjabb veterán, G. B. Shaw „Szent Jo­hannája", aki pár év előtt már bevonult t szegedi szinpad dicsőségébe. A leányzót ez­úttal — és ez a legérdekesebb meglepetés — Erényi Böske fogja játszani. („Van valami ebben a lányban" — mondja a franci» várkapitány), —,a dauphine-t Pálóczy Ivászló, aki Páger Antal nagy alakitávsát kö­veti a sorban. — A következő vígjátéki ese­mény a „Virágzó asszony" lesz (hölgyeim, tessék jelentkezni), majd megkezdődik a „Csár­dás" és utána egy opera-ősbemutató: ,,ShoíU­tu-ku," amelynek szerzője egyelőre inkognl­tóban rejtőzködik ... Az ősbemutatók körül egy viharos per is keletkezett, Sziklai igazgató kártérítési pert indított Zerkovitz Béla ellen azzal az indoko­lással, hogy még a nyáron lekötötte a „Hulló falevél" cimii attrakciót, de Zerkovicz leg­utóbb szakitoft Szegeddel és legközelebb « Városi Szinház fogja bemutatni ezt a vado­natúj bokrétát... Szegény Deréky János szomorú életével vívódik' azóta is, hogy húsvétkor ösz szeesett a szegedi színpadon és sulvos tű dővérzéssel be kellett szállítani a kórházba. Hosszú hetekig küzdöttek érte a szegedi or­vosok, mig végfii annyira javult állapota, hogy sárgán-soványan-hangtalanul Pestr< utazhatott. Azóta egyik kórházból a másik­ba vándorol, de több mint félév elmúlt, még­sem hagyhatta el betegágyát, hiába vágya­kozik szomorúan a színpadi deszkák felé. Néhány nap előtt a budapesti Szent János kórházba vették fel és mivel állapota még most sem javult, a közeljövőben radikális beavatkozást hajtanak végre, megoperálják a szomorú sorsú kiváló színészt. Barátai amint megtudták a lehangoló hirt, azonnal össze­álltak és szivükből jövő ajándékukkal igye­keznek megkönnyíteni nehéz sorsát és a su lyos operációt. Bizonnyal a nézőtér társadalma amely annyit tapsolt felejthetetlen alakításai­nak, a társadalom sem vonja meg szeretetét, rokonszenvét és áldozatkészségét ettől az élettel küzdő kiváló művésztől... Szeged végre egyre gyakrabban kap helyet és hangot a rádióban. A mostani sort a szom­hati színházi közvetítés nyitja meg (amely má? az ötödik-hatodik hasonló lesz\ a közeljövőbe*

Next

/
Thumbnails
Contents