Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

Vasárnap, TQ56 november 8. Of (MAGYARORSZÁG 7 LAMPEL és Telefon 24-03. (Püspökbazór-épülef) Tisza Lajos körűi. Kötött áru és férílfehérnemli mérték szerint és nagy választékban raktáron, Pullover, telfes ruha, harisnya. ® ® § )ng, hálóing, zsebkendő. Világgazdasági fellendülés 1 Irta TONELLI SÁNDOR Ne panaszkodjék az olvasó: ez egyszer olyant irok, hogy örülhet neki. Pontosan egy héttel ezelőtt egy ötsoros hir jelent meg a magyar lapokban is arról, hogy a londoni Financial Times meginterv­juolta Sir Kinderley Robertet, az angol bank igazgatótanácsának tagját és ez az előkelő nr a következő nyilatkozatot adta. le a nagykö­zönség számára: — Olyan világgazdasági fellendülés előtt állunk, amely felülmúlja a legmerészebb re­ménységeket is. Mióta egy államtitkár közvetlenül a mező­gazdasági termények árzuhanása előtt azt a tanácsot adta a gazdáknak, hogy tartsák a buzójukat, mert emelkedni fog az ára, egy budapesti nagy bank elnök-vezérigazgatója pedig az értékpapir-krach előtt melegen aján­lotta a közönségnek, hogy sürgősen papírokat vásároljon, mert ez a legbiztosabb módja a vagyon megőrzésének, némileg szkeptikus va­gyok az ilyen jóslásokkal szemben. Különö­sen megerősödtem ebben a hitemben, mikor a frank és egyéb nyugati valuták devalválása alkalmával a szemfüles újságírók sorra kival­latták a legmagasabb állású szakembe­reket, hogy mi a véleményük a pénzérték csök­kentésének várható hatásáról. Ez a világgaz­dasági szeminárium olyan szomorú eredmény­nyel végződött, hogy feleletükért sorra lehe­tett volna buktatni pénzügyminisztereket, bankelnököket, közgazdasági vezérembereket és más kiválóságokat. Mégis ebben az esetben mondjuk, hogy Sir Kinderley Róbertnek iga­za lesz. Ne is mondjuk, hanem határoz­zuk el, hogy igaza lesz. Kövessük a megbol­dogult Coué elvét, aki azt hirdette, hogy bár­kinél a sors jobbrafordulásának első feltétele, hogy a k a r j a a j 0 b 1) sorsot. Szent meg­győződésem szerint ebben annyira igaza volt, hogv megérdemelte azt a szobrot, amelyet szü­lővárosa, Nancy állított neki. Közbevetőleg megjegyzem, hogy Walkó La­jos egyszer kereskedelmi miniszter korában megbeszélésre hivta össze a nagyobb lapok közgazdasági rovatvezetőit és fesztelen beszél­getés közben felvetette azt az ötletet, hogy mi volna, ha a sa jtó egy szép napon abbahagyná a sírást és panaszkodást és csak bizakodó han­gulatot sugározna a közönség ' körébe. Lehet­ne-e így mesterségesen fellendülést szuggerál­ni? Nos, én azért szeretném és merem hinni, hogy Sir Kinderley Róbertnek igaza lesz, mert a nyilatkozata nem több két nyomtatott sor­nál. Hosszabb nyilatkozatokba ugyanis a bank­vezérek a tapasztalatok szerint nagyon sokszor belesülnek, vagy olyan lapos általánosságokat mondanak, hogy abból ugyan senki se lesz okosabb, ellenben a m e g ér zé s e i k, ame­lyeket talán meg sem tudnak indokolni, na­gyon sokszor helyesek. Bankvezéreknél pedig ez mindig többet ér, mint a teoretikus iskolá­zottság. Egyszóval, higyjük el, hogy Sir Kinderley Róbertnek igaza van és mi magunk folytassuk az okoskodást. A Financial Times, összegezve kü­lönböző meghallgatott szakemberek vélemé­nveit, arra a konklúzióra iut, hogyha csak­Ha idáig eljutottunk,, a fellendülés további menete már önmagától adva van. Az olyan országok, mint a miénk, amelyeket már tá­volról sem lehet tisztán agrár-yellegücknek minősíteni, az agrártermékek jobb elhelyezé­sén keresztül megkapván az első impulzust, a hullámgyiirük terjedésének törvénye szerint kerülnek bele az általános fellendülésbe. Ipa­ruknak az a része, amely már elérte a nem­zetközi jelentőséget, egyszerre fokozott mér­tékben talál piacot idegen országokban.-Ebben a vonatkozásban nálunk elég a villamossági inert 'Parra> közlekedési eszközök gyártására, egye? ' ! vegyészeti iparágakra és a textilipar külön­böző vállalataira utalni. Az egyéb iparok vi­szont bőséges foglalkoztatást találnak a határo­kon belül is a megjavult kereseti viszonyok következtében megnövekedett ugyan lesz fellendülés, ez elsősorban az autó­iparban, a léghajózási iparban, a hajóépítő iparban, a vasiparban, a kőolajiparban, a te­mek piacán és mindezek természetes következ­ménye gyanánt a fényűzési iparokban fog je­lentkezni. Kivétel nélkül olyan iparok, amc lyekhez nekünk édeskevés közünk van, mindazok az anyagok, amelyek létfeltételei ezeknek az iparoknak, nálunk hiányzanak. És mégis azt mondom, hogy a konjunktura, ha csakugyan jön, példátlan erővel fog bennün­kelis magával ragadni. Próbáljuk ezt a gondolatmenetet logikusan kiépíteni. A felsorolt iparok két csoportba oszlanak. Az első csoportba az autóipar, léghajózási ipar és hajóépítő ipar tartoznak. Ezek az iparok, az Egyesült Államoktól eltekintve, tulnépes s ugy élelmiszerek, mint nyersanyagok tekin­tetében behozatalra szoruló országokban szé­kelnek. A második csoportba tartozó országok inkább arra vannak berendezkedve, hogy va­sat, fát, olajat és fémeket szállítsanak az első csoportba tartozó országkonak. Eddig a pontig mi még kivül állunk a játékon. Az első csoportba tartozó országokban azon­ban a fellendülés a munkariélküíisig csökke­nését és a kereseti viszonyok javulását ered­ményezi. Ha nagyobb munkáslétszám maga­sabb keresetek mellett van foglalkoztatva az angol, német és olasz iparban, mi ennek a j tünk a modern kapitalizmus gyüjtőmedencéi­következménye? Nagyobb fogyasztás élelmi- > re, a bankokra is. Kívülállók és hozzá nem szerekben, magasabb árak mellett. De búzát, ! értők a bankokat sokszor megvádolták, hogy lisztet, zsirt és gyümölcsöt nem lehet vásárol- a bankók az okai a válságnak, mert szőrös a ni Irakban, ahonnét a petróleumot hozzák, se szivük és nem adnak hitelt. Szeretném tudni. 'Dél-Amerikában, amely ma különböző ércek- hogv azok. akik ilyen vádakat hangoztatnak, nek leggazdagabb lelőhelye, se pedig Holland- j nyujtanának-e hitelt, ha nekik vojna pénzük fogyasztásban Iís itt kell megcáfolódni annak a ma nagyon gyakran hallott közgazdasági ostobaságnak, hogy a nagy gyári vállalatok nem kívánatosak az egyetemes gazdasági élet, de különösen a kisiar szemszögéből nézve. Feltéve, hogy van egy nagyipari vállalat, — mellékes, hogy milyen cikkeket állit elő, — amely termelésének hatvan-hetven százalékát exportálja és ehhez ezer alkalmazottat fog­lalkoztat, mi ennek a jelentősége a közre vo­natkoztatva?á Az, hogy idegen pénz behoza­talán kivül ezer alkalmazottja kenyeret ad egész sor kisiparosnak, szabónak, cipésznek, lakatosnak, asztalosnak, nem is beszélve ar­ról, hogy ezer kereső ember egy városban mii jelent a vendéglátó iparok, mozik, színházak és egyéb szórakozóhelyek szempontjából. Ezek a gazdasági fellendülés előfeltételei. Ha ezek adva vannak, egy tekintetet vethe­fndiában, vagy Kongóban, ahonnét természe­tes gummit hoznak az autóipar szániára. Eze­ket a cikkeket itt, Európában fogják keresni és vásárolni, még pedig akkora mennyiségben, hogy elhelyezésüknél nem lesz szükség se külkereskedelmi hivatalokra, se pedig egy­ke z e k r e, amelyek eddig is csak ott értek el igazán eredményeket, ahol rizikómentesen kellett kisajátítani mások tevékenységi terüle­teit. és tőkéjük? A pénzek kihelyezésének megvan­nak a törvényei. Az első ilyen törvény azt mondja, hogy könnyebben kap hitelt, aki nincs rászorulva, mint az, aki adósságból akar meg­élni. Ezért hiszem én azt is, hogy a gazda­sági fellendülés önmagától meg fogja nyitív a hitel eldugult csatornáit is. £s ha mindez megvan, vájjon nincsen-e adva a fényűzési iparok fellendülése is? Meri-e valaki mondani, hogy oz esetben csak a repü­4*3*12 12 fillér csupán 4 csésze Kneipp malátakávé valóJi Tranck kávépótlékkal. tejjel és cukorral. Négytagú család számára a legjobb és legolcsóbb reggeli, hiszen csak 12 fillér napi kiadást jelent, ami igazan iu

Next

/
Thumbnails
Contents