Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

Vasárnap, TQ56 november 8. Of (MAGYARORSZÁG 7 LAMPEL és Telefon 24-03. (Püspökbazór-épülef) Tisza Lajos körűi. Kötött áru és férílfehérnemli mérték szerint és nagy választékban raktáron, Pullover, telfes ruha, harisnya. ® ® § )ng, hálóing, zsebkendő. Világgazdasági fellendülés 1 Irta TONELLI SÁNDOR Ne panaszkodjék az olvasó: ez egyszer olyant irok, hogy örülhet neki. Pontosan egy héttel ezelőtt egy ötsoros hir jelent meg a magyar lapokban is arról, hogy a londoni Financial Times megintervjuolta Sir Kinderley Robertet, az angol bank igazgatótanácsának tagját és ez az előkelő nr a következő nyilatkozatot adta. le a nagyközönség számára: — Olyan világgazdasági fellendülés előtt állunk, amely felülmúlja a legmerészebb reménységeket is. Mióta egy államtitkár közvetlenül a mezőgazdasági termények árzuhanása előtt azt a tanácsot adta a gazdáknak, hogy tartsák a buzójukat, mert emelkedni fog az ára, egy budapesti nagy bank elnök-vezérigazgatója pedig az értékpapir-krach előtt melegen ajánlotta a közönségnek, hogy sürgősen papírokat vásároljon, mert ez a legbiztosabb módja a vagyon megőrzésének, némileg szkeptikus vagyok az ilyen jóslásokkal szemben. Különösen megerősödtem ebben a hitemben, mikor a frank és egyéb nyugati valuták devalválása alkalmával a szemfüles újságírók sorra kivallatták a legmagasabb állású szakembereket, hogy mi a véleményük a pénzérték csökkentésének várható hatásáról. Ez a világgazdasági szeminárium olyan szomorú eredménynyel végződött, hogy feleletükért sorra lehetett volna buktatni pénzügyminisztereket, bankelnököket, közgazdasági vezérembereket és más kiválóságokat. Mégis ebben az esetben mondjuk, hogy Sir Kinderley Róbertnek igaza lesz. Ne is mondjuk, hanem határozzuk el, hogy igaza lesz. Kövessük a megboldogult Coué elvét, aki azt hirdette, hogy bárkinél a sors jobbrafordulásának első feltétele, hogy a k a r j a a j 0 b 1) sorsot. Szent meggyőződésem szerint ebben annyira igaza volt, hogv megérdemelte azt a szobrot, amelyet szülővárosa, Nancy állított neki. Közbevetőleg megjegyzem, hogy Walkó Lajos egyszer kereskedelmi miniszter korában megbeszélésre hivta össze a nagyobb lapok közgazdasági rovatvezetőit és fesztelen beszélgetés közben felvetette azt az ötletet, hogy mi volna, ha a sa jtó egy szép napon abbahagyná a sírást és panaszkodást és csak bizakodó hangulatot sugározna a közönség ' körébe. Lehetne-e így mesterségesen fellendülést szuggerálni? Nos, én azért szeretném és merem hinni, hogy Sir Kinderley Róbertnek igaza lesz, mert a nyilatkozata nem több két nyomtatott sornál. Hosszabb nyilatkozatokba ugyanis a bankvezérek a tapasztalatok szerint nagyon sokszor belesülnek, vagy olyan lapos általánosságokat mondanak, hogy abból ugyan senki se lesz okosabb, ellenben a m e g ér zé s e i k, amelyeket talán meg sem tudnak indokolni, nagyon sokszor helyesek. Bankvezéreknél pedig ez mindig többet ér, mint a teoretikus iskolázottság. Egyszóval, higyjük el, hogy Sir Kinderley Róbertnek igaza van és mi magunk folytassuk az okoskodást. A Financial Times, összegezve különböző meghallgatott szakemberek véleménveit, arra a konklúzióra iut, hogyha csakHa idáig eljutottunk,, a fellendülés további menete már önmagától adva van. Az olyan országok, mint a miénk, amelyeket már távolról sem lehet tisztán agrár-yellegücknek minősíteni, az agrártermékek jobb elhelyezésén keresztül megkapván az első impulzust, a hullámgyiirük terjedésének törvénye szerint kerülnek bele az általános fellendülésbe. Iparuknak az a része, amely már elérte a nemzetközi jelentőséget, egyszerre fokozott mértékben talál piacot idegen országokban.-Ebben a vonatkozásban nálunk elég a villamossági inert 'Parra> közlekedési eszközök gyártására, egye? ' ! vegyészeti iparágakra és a textilipar különböző vállalataira utalni. Az egyéb iparok viszont bőséges foglalkoztatást találnak a határokon belül is a megjavult kereseti viszonyok következtében megnövekedett ugyan lesz fellendülés, ez elsősorban az autóiparban, a léghajózási iparban, a hajóépítő iparban, a vasiparban, a kőolajiparban, a temek piacán és mindezek természetes következménye gyanánt a fényűzési iparokban fog jelentkezni. Kivétel nélkül olyan iparok, amc lyekhez nekünk édeskevés közünk van, mindazok az anyagok, amelyek létfeltételei ezeknek az iparoknak, nálunk hiányzanak. És mégis azt mondom, hogy a konjunktura, ha csakugyan jön, példátlan erővel fog bennünkelis magával ragadni. Próbáljuk ezt a gondolatmenetet logikusan kiépíteni. A felsorolt iparok két csoportba oszlanak. Az első csoportba az autóipar, léghajózási ipar és hajóépítő ipar tartoznak. Ezek az iparok, az Egyesült Államoktól eltekintve, tulnépes s ugy élelmiszerek, mint nyersanyagok tekintetében behozatalra szoruló országokban székelnek. A második csoportba tartozó országok inkább arra vannak berendezkedve, hogy vasat, fát, olajat és fémeket szállítsanak az első csoportba tartozó országkonak. Eddig a pontig mi még kivül állunk a játékon. Az első csoportba tartozó országokban azonban a fellendülés a munkariélküíisig csökkenését és a kereseti viszonyok javulását eredményezi. Ha nagyobb munkáslétszám magasabb keresetek mellett van foglalkoztatva az angol, német és olasz iparban, mi ennek a j tünk a modern kapitalizmus gyüjtőmedencéikövetkezménye? Nagyobb fogyasztás élelmi- > re, a bankokra is. Kívülállók és hozzá nem szerekben, magasabb árak mellett. De búzát, ! értők a bankokat sokszor megvádolták, hogy lisztet, zsirt és gyümölcsöt nem lehet vásárol- a bankók az okai a válságnak, mert szőrös a ni Irakban, ahonnét a petróleumot hozzák, se szivük és nem adnak hitelt. Szeretném tudni. 'Dél-Amerikában, amely ma különböző ércek- hogv azok. akik ilyen vádakat hangoztatnak, nek leggazdagabb lelőhelye, se pedig Holland- j nyujtanának-e hitelt, ha nekik vojna pénzük fogyasztásban Iís itt kell megcáfolódni annak a ma nagyon gyakran hallott közgazdasági ostobaságnak, hogy a nagy gyári vállalatok nem kívánatosak az egyetemes gazdasági élet, de különösen a kisiar szemszögéből nézve. Feltéve, hogy van egy nagyipari vállalat, — mellékes, hogy milyen cikkeket állit elő, — amely termelésének hatvan-hetven százalékát exportálja és ehhez ezer alkalmazottat foglalkoztat, mi ennek a jelentősége a közre vonatkoztatva?á Az, hogy idegen pénz behozatalán kivül ezer alkalmazottja kenyeret ad egész sor kisiparosnak, szabónak, cipésznek, lakatosnak, asztalosnak, nem is beszélve arról, hogy ezer kereső ember egy városban mii jelent a vendéglátó iparok, mozik, színházak és egyéb szórakozóhelyek szempontjából. Ezek a gazdasági fellendülés előfeltételei. Ha ezek adva vannak, egy tekintetet vethefndiában, vagy Kongóban, ahonnét természetes gummit hoznak az autóipar szániára. Ezeket a cikkeket itt, Európában fogják keresni és vásárolni, még pedig akkora mennyiségben, hogy elhelyezésüknél nem lesz szükség se külkereskedelmi hivatalokra, se pedig egyke z e k r e, amelyek eddig is csak ott értek el igazán eredményeket, ahol rizikómentesen kellett kisajátítani mások tevékenységi területeit. és tőkéjük? A pénzek kihelyezésének megvannak a törvényei. Az első ilyen törvény azt mondja, hogy könnyebben kap hitelt, aki nincs rászorulva, mint az, aki adósságból akar megélni. Ezért hiszem én azt is, hogy a gazdasági fellendülés önmagától meg fogja nyitív a hitel eldugult csatornáit is. £s ha mindez megvan, vájjon nincsen-e adva a fényűzési iparok fellendülése is? Meri-e valaki mondani, hogy oz esetben csak a repü4*3*12 12 fillér csupán 4 csésze Kneipp malátakávé valóJi Tranck kávépótlékkal. tejjel és cukorral. Négytagú család számára a legjobb és legolcsóbb reggeli, hiszen csak 12 fillér napi kiadást jelent, ami igazan iu