Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-03 / 259. szám

Kedd, 1936 november 3. DELMAGYARORSZXG 5 Fekete kereszt az aranykopersó fölött Vasárnap felavatták Móra Ferenc sírem­lékét a belvárosi temetőben (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délben kegyeletes ünnepség folyt le a szegedi belvárosi temetőben: Móra Ferenc sír­emlékét avatta föl a város, amelynek falai kö­zölt Móra Ferenc emléke ma is eleven, termé­kenyítő erővel él. Zuhogó esőben zarándokolt ki á közönség Móra sírjához, hogy tanuja le­gyen az avatási ünnepségnek. Ott volt az el­hunyt író egész családja: Móra Ferencné, leá­nya és veje, a két Móra-unoka. Ferenc, a „Vad­ember" és Mötyő. A város hatóságát dr. Pálfy József polgármester és Renkev Lipót kul­lurlanácsnok képviselte, a szegedi Ferenc Jó­zsef tudományegyetemet dr. Erdélyi Lász­ló rektor vezetésével a tanári kar nagyszámú küldöttsége, ott voltak a tudományos és iro­dalmi társaságok, az újságíró-intézmények képviselői szép számban. Külön küldöttség hozta el Kiskunfélegyházáról, Móra szülőváro­sából a város és a Móra Ferenc Társaság ko­szorúját, képviseltette magát a budapesti Nemzeti Muzeum, a szegedi muzeum képvi­seletében dr. C s a 11 á n v Dezső, Móra igaz­gató-utóda. Részt vett a kegyeletes temetői ünnepségen a város két Szegeden lakó országgyűlési képviselője, dr. vitéz Shvoy Kálmán, dr. Hunyadi-Vas Gergely és megjelentek igen nagy számban az elhunyt iró barátai és tisztelői. A nemes fekete márványból faragott ke­resztet, amely pontos mása Móra elődje, Tö­mörkény István síremlékének, a város állíttat­ta. A fehér márványlapokkal körülkerített sir­dombot árvácskákkal ültették tele. A művé­szien egyszerű síremlék körül hatalmas tö­megben hevertek a szebbnél-szebb koszorúk. Az ünnepély déli tizenkét órakor kezdődött rövid egyházi szertartással. Raskó Sándor pápai prelátus szentelte és áldotta meg a sír­emléket Csornák Elemér egyházi karnagy közreműködésével. Ezután dr. Pálfy József polgármester tartott emlékbeszédet Móra Fe­rencről. — Sok. sok munka és türelmes szenvedés után — mondotta — elő is kínálkozott a hirnév és di­csőség ragyogó Fogata, de Móra Ferenc nem ült fel az ünneplések diszJiintajáira, hanem megma­radt továbbra is élete vegéig, a maga lábán járó, egyszerű gyalogos vándornak, aki együttélt, egyiittérzett embertársaival, gyönyörű meséinek élő alakjaival, családjával, munkatársaival, ba­rátaival és egy pillanatra sem akart elszakadni a Búzamezőktől, az akácos kistanyáktól, amelyek árnyas ereszei alatt kevés beszédű, de okos sza­va mapyarokkal folytatott irodalommá lett, má­moritóan szép, csendes beszélgetéseket. Nem akart megválni Szegedtől, ahol második otthonát lelte, ahol sokezeréves kulturák házának kulcsát őrizte és hangyaszorgalommal gyűjtötte aranyát, ezüstjét, pompázó diszét, virágát a magyar tudo­mánfnak és irodalomnak. Nem akart megválni a Tisza parijától, ahol korábban kél és későbben nyugszik a nap. mint a gyárkéményektől füstös, TAKARÍTÁSHOZ: Súroló kefe —.18 Mosókefe —.14 Parketfcefe —.98 Toiletkefe —.78 Padlóviasz 1 drb —.18 Parketpaszta 1 doboz —.68 Toll.pnroló —.24 Szőnyegporoló —.68 ÉLELMISZEREK: Figaró blokk sajt 1 drb fél kg —.48 Dobozos ömlesztett sajt 1 doboz 6 drb —.48 Citrom 4 darab —.24 Szmirna füge 1 kg —.98 NYAKSÁLAK: Műselyem fehér nyaksál kishibás —.78 Műselyem csikós nyaksál kishibás —.98 Csíkos, v. kockás téli nyaksál —.78 Krepdesin divat nyaksál P 3.48 folyton dübörgő, egymást lökdelő, rohanó ember­áradattól népes, száztornyu palotás városban. — Móra Ferenc a tudós, az iró, a költő önma­gának állított halhatatlan müveivel c város falai közül messze kimagasló emléket, ami mellett ez a márványkereszt Szeged város hálájának és el­ismerésének csak szerény jele azért az ajándé­kért, hogy Móra Ferenc közöttünk élt és várospol­gári hűséggel mindvégig ittmaradt. A belváros! temető egyik legnagyobb kincsének, Az aranyko­porsónak helyét jelöltük meg ezzel a fekete ke­reszttel, hogy késő nemzedékek is idezarándokol­janak, amikor ennek a városnak rozsdátnemfogó igazi értékei után kutatnak. A temető csendjenem zavarja többé a nagy álmodó álmát és Az arany­szőrű bárány gyönyörűséges (meséje tovább szö­vődhet a lelkek birodalmában, mígnem eljut egy­szer az álmokat és gondolatokat is látó Minden­ség urához, aki megszán minket sokat, sokat szen­vedő árva magyarokat. — Idők távlatával egyre erősödő szeretettel, hálával és elismeréssel helyezem el Szeged sza­bad királyi város babérját Móra Ferenc sírjára. A polgármester a beszéd után átvette a dísz­be öltözött hajdútól a szegedi színekkel díszí­tett koszorút és azt elhelyezte a síremléken. Ezután Kiskunfélegyháza követe, dr. Sahin Tóth Rafael tette le a síremlékre a félegyhá­zai szinekkel ékesített koszorút, majd dr. Er­délyi László professzor, az egyetem rektora mondott megindító emlékbeszédet. Móráról, mint az egvetem egyik nagy büszkeségéről em­lékezett meg, aki iránt az alma mater azzal rótta le még életében báláját, hogy a bölcséi szettudományok honoris causa doktorává avat­ta. A rektor ezután letette a síremlékre az egvetem babérkoszorúját. Dr. Sulira Szilárd, á Nemzeti Muzeum és a szegedi egyetemi könyvtár koszorúját he­lvezte el kisebb beszéd keretében a siron. maid dr. Szalay József, a Dugonics-Társaság el­nöke tartott emlékbeszédet. — Móra Ferenc — mondotta —. a Georgikon egyik remekében írja, hogy az ő sírjára ne kö­vet ültessenek, hanem nyírfát... Drága Feri­kénk. ne vedd rossznéven, de ebben az egyben nem lehetett neked szótfogadni. Már csak egy­kori gazdád, Tömörkény Pista miatt sem, aki­nek a sírjára itt, a közélben, szintén márványt ültetett a hálás város. Pista zokon venné, ha benneteket, akik az életben szivetek szerint egyek voltatok, haló porotokban a kegyelet külső jele elválasztana. Hiszen ez a kő csali szimbóluma a Te halhatatlanságodnak. Erről szándéktalanul bár, de magad gondoskodtál az írásaiddal. Sirhalmod mécsesei egykor el­lobbannak, virágai elhervadnak, talán ez a márványkő is elömlik, de a neved és a vele díszített írások túlélik a kegyelet gyújtotta mé­cset, a szer«tet-ültetle virágokat és a hála­emelte márványt. És együtt világolnak és vi­rulnak a nemzet halhatatlanságával. A Magyar Újságírók Egyesülete, az egyesü­let szegedi osztálya, az Otthon írók és Hírlap­írók Köre és a Délmagyarország képviseleté­ben Magyar László helyezte el a hatalmas koszorúkat a síremléken. — Mi, magyar írók és újságírók — mondot­ta — köszönjük neked, hogy magasztos szép példa volt számunkra az életed. Nemes példá­ja a népét, városát és választott hivatását egy­aránt szerető igaz magyar írónak és újságíró­nak. R o ó z Rezső főszerkesztő a „Magyar Hír­lap" koszorúját tette a sírra, koszorút küldött a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a Révay-Lantos kiadócég, a Magyar Társaság, amelynek képviseletében dr. Bodor Antal jelent meg, végül dr. G s a 11 á n v Dezső, a sze­gedi kultúrpalota uj igazgatója koszorúzta meg a síremléket, amelyet elborított a koszo­rú-rengeteg. INGYEN UTAZHAT a párisi világkiállításra ha részt vesz a Délmagyarország háziversenyén. Feltételek megtudhatók a kiadóhivatalban* A kapus leütötte a Kihallgatták a vasárnapi fuíballmérkőzés botrányának sebesültté! H A/T ARTASI Szénkanna Szénlapát Tilzpiszkálő CIKKEK: P 1.48 -.21 -.21 PflRISI NAGY ÁRUHOZ RT. IZIQID. CSIKONICS «• KISS UCCA SARO" (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délután a szegedi Móraváros és a ma­kói MAK futballcsapata mérkőzött a Lóver­seny-téri pályán. A mérkőzés végefelé csúnya jelenet játszódott le a pálya szélén. A makói futballistákat négy autó hozta Szegedre és a játékosokon kívül néhány futballrajongó is el­jött Szegedre. Ezek között volt Bakó József 36 éves makói kovácsmester is. Már végefelé járt a. mérkőzés, amelyet a makói csapat 1:0 arányban megnyert, amikor a botrányos jelenet történt. A labda tulpattant a vonalon és a labdára egyszerre szaladt Bakó. a makóiak drukkere és Vámos-Wolfnrd, a szegedi csapat kapusa. A két ember között a.zután valami történt, a kapus megtámadta Bakót, mire a rendőrök közbeléptek. Néhány pillanat múlva Bakó Jó­zsef szó nélkül összeesett. Az egyik makói taxi sietve bevitte a közkórházba, ahol megállapí­tották, hogy a szerencsétlen ember életveszé­lyesen megsérült a veséién, valószínűleg rú­gás következtében. Belső vérzés lépett fel A kórház jelentése alapján a vizsgálóbíró nyomban kihallgatta a szerencsétlen druk­kéi!. aki a következőképpen adta elő a jelene­iéi betegágyán: Már csak néhány perc hiányzott a mér­kőzés végétől, amikor az eset, történt — val­lotta a makói kovácsmester. A labda nem meer eze tőlem gurult át a vonalon, és én a labda után szaladtam, hogy visszarúgjam. Ugyanek­kor a labda, után futott a szegedi kapus is, de én előbb értem odafc egy szempillantással, előbb is hajoltam le a labdáért és előbb rúg­tam vissza. Vámos emiatt fel volt háborod­va. és se szó. se beszéd, teljes erejéből jobb sén rúgott., A szerencsétlen ember nyolc tanút jelentett be annak igazolására,, hogy nem bántotta a kapust ós hogy az eset ugy történt, ahogv elmondotta. Hétfőn délelőtt a rendőrségre citálták a brutális kapust is és kihallgatták. Baké Jó­zsef állapotában némi javulás állott be. Délmagwarország Kftltsttnhünijrtár « Anyaga legnagyobb, előfizetése legkisebb

Next

/
Thumbnails
Contents