Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-06 / 262. szám

I Péntek, 1936 november <5. OftMAGYARORSZAG Megint megakadt a felsőipariskola épületének átalakítása, mert 60 ezer pengő helyett csak 20 ezer pengő áll rendelkezésre Huszonkét év után sem foglalhatja el „uj" épületét az iskola Az elektrotechnikai osztály és egy 30 éves igéret (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi felsőipariskola kénytelen volt ezt a tanévet is még régi hajlékában, a Mars-téren megkezdeni, pedig Ígéretek hangzottak el hónapokkal ezelőtt, hogy szeptemberig rendbehozzák a Kálvária-téri „uj épületet", amely már régebben felszabadult ós igy az iskola végre, huszonkét ér után beköltözhet hajlékába. A nyáron meg Í6 kezdték a tatarozási és az átalakitási munkálatokat, de <gv szép napon minden meaakadt. Kiderült, hogy elfogyott a fedezet. a kultuszminisztérium pedig nem mutatott hajlandóságot a még ezükséges összeg kiutalására. Azóta az a helyzet, hogv az államépitészeti hivatalnak a munkálatok folytatásához húszezer pengője van. mivel azonban legalább hatvanezerre lenne szükség, a hátralévő munkálatokra ki sem írhatja a pályázatot. A negyvenezer pengős különbözet kiutalását viszont minden eredmény nélkül szorgalmazza az iskola, az államépitészeti hivatal és a város hatósága. . Pedig Szeged és a felsőipariskola szempontiából a késedelem igen súlyos veszedelmeket rejthet magában. Szegednek ugyanis előjoga van a felsőipariskola kibővítésére. Még 1908-ban történt, hogy Kossuth Ferenc, az akkori kereskedelmi miniszter, irásba foglalt, kőtelező ígéretet tett a városnak a felsőipariskola elektrotechnikai osztályának felállítására. Szeged ugyanis nyolcszázezer aranykoronával járult hozzá az iskola Kálvária-téri uj hajlékának építési költségeihez ós az állam részéről ez az igéret, illetve a miniszteri igéret valóraváltása lett volna az ellenszolgáltatás. Azójta az elektrotechnika óriási mértékben fejlődött, és nőtt meg jelentőségében. A Kálváira-téri épület tető alá került közvetlenül a háború kitörése előtt, de az iskola nem foglalhatta el uj hajlékát, mert a háború kitörése Titán nyomban hadikórházat rendeztek be az épületben. Kórház maradt a háború végéig, azután az egyetem kapta meg használatra, évekig a sebészeti klinika működött benne, majd a kémiai intézet. Most arról van sző, hogy vagy a szegedi felsőipariskolát egészítik ki a fontos elektrotechnikai osztáhr lyal, vagy pedig ezt az osztálvt Budapesten állítják fel. A döntés igen gyorsan, talán néhány hér Mussolini nagybeszéde Magyarország mellett f<"Tételbfllm,nd" eredeti halytiini két moziban. Belvárosi Moxl Péntektől mindennap I Budapestet megelőzően! Hóhérok, asszonyok, katonák Megrázó háborús dráma. ||J|||C Hl RíDC A kettős főszerepben: nsSHO HLULHO Partnerei • Charlotte Susa, Theodor Loos Széchenyi Hoxl Ma és mindennap Három sárkány Magyar film. Rainai, Habos« Gózon, Berkv. stb. ten belül megtörténik és ha Szeged most elveszíti ezt az annyira fontos szakosztályt, többet vissza nem szerezheti. Annak pedig, hogy ne veszítse el, egyetlen előfeltétele van, még pedig az, hogv az iskola végre megkapja a Kélvária-u\ti épületet. A kultuszminiszter ugyanis ebhez a feltételhez fűzte az elektrotechnikai szakosztály Szegeden való felállítását. A Mars-téri régi épület annyira szük, hogy az uj osztálvnak nem jutna már hely, sőt a meglévő osztályok sem igen férnek el. Az iskola vezetősége legutóbb, amikor Szegeden járt Tásnády Nagy András kultuszminiszter államtitkár, küldöttségileg jelent meg előtte és kérte, hogy intézze el ezt a régóta vajúdó ügyet. Az'államtitkár kijelentette, hogv bár a kérdés nem tartozik hatáskörébe, do érdeklődni fog a minisztérium illetékes osztálvában és megsürgeti az elintézést. Szeged szempontjából sokat jelentene az elektrotechnikai osztály felálliása. Az iskolának jelenleg közel háromszáz növendéke van, de ha az uj osztálvt felállítanák, a növendékek száma legalább százötvennel, emelkedne. Értesülésünk szerint most megint erélyes mozgalom indul meg és Kossuth Ferenc Írásbeli Ígéretére való hivatkozással a város hatósága fogja szorgalmazni elsősorban a félbeszakító>lf átalakitási munkálatok sürgős folytatását és befejezését, azután az iskola áthelvezését és az elektrotechnikai osztály felállítását. Tárgyalások a rendőrségi palota felépítéséről Pénteken he!,sz*ni szemlét tart Éliássy főkapitány (A Délmagyarország munkatársától.) Koszszu évek óta kisért Szegeden a rendőrségi palota ügye. Először 1920-ban, a rendőrség államosítása során vetődött fel a terv, hogv rendőrpalotád építenek Szegeden. Azóta szinte évenkint előveszik az ügyet, de az építkezés ' mindig elmaradt. A jelek szerint, most végre komolyabb for mában foglalkoznak a szegedi rendőrségi palota építésének dolgával. Huzamosabb idő óta folynak tárgyalások az államrendőrség képviselői és a város hatósága között. Hir szerint a belügyminisztérium hajlandó volna felépíteni a rendőrségi palotát, ha a város megfelelő telket ad. A város hatósága mindenképen elő akarja segiteni az építkezést, ki is jelölte a telket. Ez a telek a Kossuth Lajossugárut 22. szám alatt van, közvetlen a csendőrlaktanva szomszédságában, most a népjóléti ügvosztálv kerületi hivatala működik a földszintes épületben, amely a telek egyrészét. lefoglalja. Ha a rendőrségnek megfelel a telek, a váro6 lebontatja a földszintes épületet, igv nagy terület jutna a kivánt cél részére. Értesülésünk szerint dr. Éliássy Sándor, az államrendőrség vidéki főkapitánya pénteken fogja megtekinteni a Kossuth Lajos-sugáruti telket. Ha a főkapitány megfelelőnek találja a telket, akkor nem lesz akadálya, hogy a rendőrségi palotát végre Szegeden is felépítsék. Kedvező döntés esetén a tavasz elején kiírnák a tervpályázatot és májusban hozzá lehetne fogni az építkezéshez. Kérdés azonban, hogy mi lesz a helyszini szemle eredménye ée a tervből megint nem marad-e — csak terv. A „rálátás" — nem aktuális Az egyetem sürgeti a Petőfi Sándor-sugáruti házak lebontását, a város elhalasztotta a terv megvalósítását (A Délmagyarország munkatársától.) Még Klebelsberg Kunó életében történt, hogv. a város kisajátította azokat a magántulajdonban lévő épületeket, amelyek az egyetemnek átadott Szukováthy-téri Leszámolópalota és a Petőfi Sándor-6ugárut között állanak. Ezek az épületek ugyanis teljesen eltakarják a méreteiben is grandiózus palotát. A terv az volt, hogv a város ezeket a rálátást akadályozó épületeket lebontatja, helyüket pedig parkosítja. Mielőtt azonban a terv kivitelére kerülhetett volna a sor. beköszöntött a gazdasági válság és márl senki sem mert az üvegfajta szépészeti tervek keresztülvitelére gondolni. A város a kisajátított épület lakásait bérbe adta és a lakók azóta íb zavartalanul élnek ezekben a lakásokban. Dr. Erdélyi László, az egyetem ezidei rektora most beadványt intézett a város hatóságához ós hivatkozva arra, hogy a transzkontinentális autóut városi vonala a Petőfi Sándoreugáruton fut végig, kérte a. rálátásos házak lebontásának elrendelését, valamint, a felszabaduló terek parkositáset. A kérdés csütörtökön került a tanács elé. A polgármesternek az volt az álláspontja, hogy a mai idők nem alkalmasak a szép terv megvalósítására, mert részben pénze sincs rá a városnak, de nem nélkülözheti azt a közel négyezer pengős évi jövedelmet sem. amely a kérdéses házak lakbére cimén folvik be a város pénztárába. A rálátásos házak lebontását igy egyelőre el kell halasztani a — boldogabb idők eljöveteléig. Preszly Elemér lemondott a ceglédi mandátumról Budapest, november 5. Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja a képviselőház elnökéhez, Sztranyavszky Sándorhoz irt levelében bejelentette ceglédi mandátumáról való lemondását. Leamagasabb árban veszünk perzsa, szmlrnn szAnyeket (hibásakat is). Ajánlatok .PERZSA 10* jeligére Blockner J. hirdétő irodájába, Budapest, IV., Városház noca 10. kéretlek.