Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-29 / 282. szám

Vasornap. 1956 november 29. Dt r W *R 7AgQKSZXO Zergeszámláláson a gerlachfalvi csúcs alatt Zergevadászat és politika — Ezerháromszáz zerge a Magas Tálra hóval boritolt sziklafalain Még éjszaka van, amikor Tátra szépiákról meg indulunk a gerlachfalvi katlan felé. Csodálatosan szépek ezek a tátrai éjszakák. Az égen sokkal több a csillag, mint a világnak egyéb részein, a hold ezüst sávját szikrázva hatalmasabb és nagyobb, mint ahogyan én azt elképzeltem. A lábai feltűnően karcsúak, szinte arra gondolok', hogy hogyan is tudják ezek a karcsú lábak cipelni a különben zömök testet. veri vissza az égbenyúló csúcsok csillogó hava... , " a f0»9"8 "e_rfdfk Szelid őzek ilyenkor éjjel egészen a szanatórium kapujáig jönnek le, meg se ijednek tőlünk cs kíváncsi szemekkel bámulnak ránk. Kocsival megyünk a Guhr-sáncig, ahol már hó van, azután leszállunk és gyalog folytatjuk az utunkat tovább A törpefenyő birodalmában járunk; párszáz méternyire tőlünk már végétért ez a birodalom Is és helyenként szabálytalan alakú kicsiny tisztisok, amiken a déli nap tüze elolvasztotta a hótakarón mutatja, hogy arrafelé csak a moha reprezentálja a növényvilágot. Hárman megyünk a keskeny hegyi ösvényen felfelé; Kővári József erdőőr, a társa és én. Mostani utunk nem kirándulás, hanem hivatalos funkció: zergeszámlálás... Sok ankétezés és konferemciázás után hívitaolsan elhatározták, hogy november első napjaiban megszámlálják a Magas Tátra zergeáÜományát. A késmárki, poprádi és liptószectmiklÓM erdőhivatalok végzik ezt a munkát, 3mely heteken keresztül 80 személyt foglalkoztat. Ez az első általános zergeszámlálás az egész világon mert eddig ugyan egyes területeken voltak számlálások, Hohenlohe herceg, táján a világ leggazdagabb vadállományának birtokosa, még a háború előtt megszámláltatta a Javorina zergéit, az Alpesekben — amelyeknek kiterjedése sokkal nagyobb — is tartanak időről-időre zergeszámlálást, de arra még nem volt eset eddig, hogy egy olyan összefüggő nagy területen, amelyhez n Magas Tátrán kivül a Bélai Mészhegység és a liptói havasok is hozzátartoznak, állami és magánbirtokon egyaránt megszámlálják a zergeállományt. Végeredményben azonban ez a mostani számlálás sem teljes mert hiszen a Magas Tátra lengyel oldalát nem vonhatták bele az akcióba és ez a számlálás csak a Tátra és a környező hegyek déli oldalára terjed ki. Megjelenik az első zergebak Vastag plédekbe burkolva leheveredünk a hóba .,. A lomnici csúcs felől feltűnik a nap első subára és bearanyozza a mennyekkel csókolódzó havasokat Csodálatosan tiszta az ég, sehol egy felleg. A csillagok lassan elhalványodnak, csak a sarki csillag pislákol a nagyszalóki csúcs felett. Odalenn, a poprádi fennsíkon széjjelszórva hevernek a Szcposség ősi városai. ...A lábunk alatt, az erdő közepén TátraszépUk: a világ legszebb panorámája... Köröskörül apró patakdk csörgedeznek, a tör(tefenyö kicsiny ágain mint ragyogó kristály csillog a hó .,. Előttünk a gerlachfalvi katlan, az $ széles és .nély lyuk, amely a Magas Tátra legmagasabb • sucsának Tátraszéplak felé néző oldalán tömörödik. Vájjon miféle világtragédia hozta létre? Az őzönviz-c vagy pedig a föld irtóztató erejű rengése? Hol van az ember, aki ezt meg tudná mondani"?... Meredek sziklacsúcsok szaladnak körbe a horizonton, ameddig a szetr itt ellát az oldaluk sima, mint a tükör és azt hiszem, nincsen turista, aká epéket meg tuduá mászni... Hangtalanul fekszünk n hóban, egy «¿erre í\Ővári erdőőr gyengén oldálbalök és a szemével balra mutat. Az uayik sziklafal tetején megjelenik az első zerge. J Hatalmai sörénye van. ággiocbáDak kampója nitrgfeW görbül, ez az ekő zfecg*. imí* szabadon | láttam az első imwessííóm az1, hogy sokkal j sziklák oldaláról a csúcsra néz, megáll, körülnéz, hátrafordul, aztán pár perc múlva innen is, onnan is feltűnnek egy, két, három, négy, majd öt zerge, hatan vannak már, a sziklák aljáról lábukkal elkaparják a havat és szemeznek a sovány mohából... ...Ez a reggelijük... Talán egy félóráig Ideinek a hóban, *r*án továbbmennek, egy órát várunk még, nekem már elég, kísérőim visszakísérnek a Guhr-sáncig dk azután visszatérnek, éo pedig kocsin elmegyek a Danielle-villába, Tátraszéklakra, ahol az állami erdőhivatalban adatokat kérek arról, hogy hogyan is történik a zergeszámlálás. Akik a zergéket számlálják Azt a hatalmas területet, «melynek kiterjedése mintegy húszezer hektár é-s amely három erdőhivatal alá tartozik, öt vagy hat kerületre osztották be. A kerületeke» megint zergerevierekre osztották fel és egy-egy ilyen revterben három napon keresztül számlálják a zergéket. Arra való tekintettel, hogy ezek a revierek részben magánosoké és — különböző községek és úrbéresek birtokai — a számláláson mindenütt a tulajdonos megbízottja és egy ellenőr vesznek részt. Az állami erdöbirtokokon, az állami erdőőr mellett a szomsaédos erdőbirtokos megbízottja az ellenőr, a magánbirtokokon pedig a tulajdonos megbízottja mellett egy állami erdőőr szerepel ellenőrként. Kora reggeltől késő estig számlálják meg a zergéket és három napi számlálás középarányát tekinti azután az állami erdöigazgatóság végleges eredménynek. A gerlachfalvi katlanban például november másodikán, harmadikán és negyedikén volt a zergeszámlálás, tizenhat darabot számoltak itt meg ami a juniusi számlálással szemben, amikor a gerlachfalvi katlan mindöszsze kilenc zergével szerepel, lényeges eltérést mutat. Juniusban csak az állami erdőkben — széknek a kiterjedése tizenkétezer hektár — számolták meg a zergéiket é6 ennek a számlálásnak az eredménye pontosan 70® darahot eredményezett. A , mostani számlálás még jónehány hétig Vltart, mert hiszen az időjárási viszonyok, különösen a liptói havasokban, sokszor akadályozzák a munkát, az állami erdőhivatal — a júniusi számlálást alapul véve— azt hiszi, hogy a Magas Tátrában legalább eznrkétszá« és legfeljebb ezerháromszáz zerjte él és ilyen aránylag kis teUtolsó napok! A m Kír. Jötókonycíiu fiiiantsoraiaiM hozása már december 4.-én Próbálja ki szerencséjét és a legközelebbi sorsj^cjárusítónál, r*gy doháaytőzsdébS! «sernn be 3— pengőért az lltamsorsjegyet. Ki» kockázat nagy lehetőség. 40.000 ar. pengőt nyerhet. rületen ez a legnagyobb és leggazdagabb zergeállomány. Rénszarvasok a Magas Tátrában A Magas Tátra zergéje egészen különleges cs nemes állat. Amig az Alpok zergéjét egy speciális zergevész tizedeli, addig a Magas Tátra zergéjének nincs más ellensége, csak a vadász, a hiúz és a sas ... Kővári erdőör meséli nekem, hogy a Magas Túirában tavaly nyolc sasfészket számoltak össze, a sasok nemcsak a kicsinyeket rabolják cl, hanem a gyengébb nagyokat is. Az idén megint találtak hiuznyomcfcut. A tátrai zerge — minden vadász álmai nem fogadja el a takarmányt, amit hideg téli napokon kivisznek a havasokra, ezernégyszáz méteren felül él csak, de a sót, amelyet az erdőkerülő a sziklák aljában elszórnak, örömmel és élvezettel nyalja. Tiz esztendőn át, lSBt-től 1934-ig általános »rgelövési tilalom volt, azóta is az állománynak cs3k öt százalékát szabad lelőni és s mostani számlálásnak a célja elsősorban az, hogy az állományt és ezzel arányban a lelőhető mennyiséget megállapítsák. A vadászok ugyanozan a véleményen vannak, hogy a számlálás nem lehet tökéletes, mert nincsen erdőör, aki a törpefenyők között legelésző zergéket észrevegye vagy meg tudja számlálni azokat a zergéket, amelyek a gránáttal tetején széjjelszórt és megközelíthetetlen apró sziklatornyok árnyékában legelnek Tavaly hatvanöt zerge lelövésére adtak engedélyt és ennek nagy részét külföldi diplomaták lőtték. A zergevadászatnak sok köze van a politikához, előkelő politikusok örömmel veszik, ha zergevadászatra mejjiivást kapnak. Magánosok számára azért a zergevadászat végeredményben olcsóbb, mint a szarvas, mert amig egy rokordszarvas lelövése mintegy kétszáznegyven dollárba kerül, addig a legszebb zergebak lövési diia — ar. ötven dollárt sem éri el. Alig van nemesvad, amely ne találna otthont az őserdőben. A tátrai »?,arvas világhírű, a hegyek lejtőjén rengeteg a vaddisznó, a Jsvorluáii medve is akad, az utolsó bölényt nemrég vitték az állatkertbe, de a Tátra most gey ujabb vaddal szaporodik: a litván köztársaság elnöke rénszarvasokat ajándékoz a Macas Tátrának és cserébe értük tátrai szarvast kap. A Javorinán már elkészítették n rénszarvasok körülkerített tartózkodási helyet, a keleti oldalon ott, ahol legtovább marad a hó. Természetesen a rénszarvasokat hosszú ideig védeni fogják, egyébként a vadászok világa kíváncsi arra, hogy a lappok földjének éz a csodálatos állatja megmarad-e a Magas Tátra hóvnlborito'tt. miökos/.oruzta bércein... Paál Jól». Huaapcaf Sxékes/6"dm Gyé(jyfHr<f«l ém Gyógyforrását Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Sxeaí Geliérí'tér 1 47 C*-os rádióaktív gyögvfoi- Tökéletes fizikotherápiás felrások szerelés Iszapkezelések Ultrarövidhullán™ kezelések Thermá* kid- és tirsaíffrnjők (Siemens: Novo Ultrapando Szénsavas fürdők Vizgyógyintézet Bélfürdő (Entercleaner^ Napfürdők Pezsgő fürdő Hullámfürdő Alapanyagesere-vi zsgáló (Mansfeld) Kolopi rádiumo« gyógyiszap Blérdi honyfra ros, 1936-os modell) Mochanotherapi, ayógymaszSZÍ IS ínhalatorlum Pneumatikus kamra Rftntgetslaboratorium Chemisi és bakt. laboratórium Elektrokardiograf Szállóren<lég*ka«k kedvezmény »r Seases gyégytényezőkből Kedvezmény «rresoknek: ttyérytényerSkből 50%, szobáknál J0fc'<> IjSígatéfSerro«: dr, biliéi P»p L»jo» Sfyet msgántanáv