Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-25 / 278. szám

DEM UGYARORSZAG xZSSZSS&SES&ZSZ Szerda, 1936 november 25. Hn v vtA* • _ m a Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 278. sz. sreoEU. 22.1. em. kOle*«DkOnyvl6r «• Jegyirodái Are dl ucea 4». Telelőm 13-Ü6. . Nyomdn: Lew Llpöi ucea i**. Telelőn: 13-üíi. . I6vlrsll É» levélcím! Deiir'aoyarorszAii. Steoe4 ELÖFIZEIÜS , Bevonta helyben 1.»« vidéken «• iludapeiten 3.0u, kUllVIdUn tt.4U pengő. — Egyet uAm ara hetkö». nap lü, vasár- A» llnnrpnop 1111. Hlrdeiések elvitele larlia szerint. Me<j|e, p-tk «él>'> üT'ic'ével nnnonta reggel. ms A római ut A magasztalás nem túlozhatja, a félelem nem gyöngítheti annak a történelmi ténynek jelentőségét, ami a magyar államfő olaszországi utazásában jut kifejezésre. Ez az utazás is csak azt demonstrálja, amit az államfő minden megnyilatkozása a világ elé tár s ami az egész magyar nagypolitika irányát és tartalmát megszabja: ragaszkodás a békéhez és ragaszkodás.jogain khoz. A magyar államfő mohács! beszédétől római útjáig hosszú idő telt el, de ennek a nagy időnek nincs egyetlen olyan mozzanata, mely nem volna beilleszthető ennek a grandiózus épületnek szilárd konstrukciójába, Az a fogadtatás, amelyben a magyar államfőt az olasz nagyhatalom részesiti, megtiszteltetése az egész országnak s olyan biztos és vitát kizáró mértéke a politikai súlynak és nemzetközi jelentőségnek, mint a hosszuságnak a méter és a súlynak a kilogram. Horthy Miklós -olaszországi útját Mussolini milánói beszéde vezette be s a becsi tárgyalás és az olasz külügyminiszter budapesti tárgyalása előzte meg. Ennek a látogatásnak már — Auftaktja is történelmi jelentőségű. A milánói beszéd — külön megérdemelte volna, hogy magyarok ezrei vándoroljanak le megköszönni a baráti szavakat s a baráti szavak cselekedetét. Van abban valami tradicionális, hogy mi Olaszországba utazunk, nem rándulunk le, nem megyünk Olaszországba, hanem — zarándokolunk. Kossuth Lajost nem látogatta meg senki, Kossuth Lajoshoz nem utazott senki, Kossuth Lajoshoz csak zarándokolni lehetett a magyar földről. S mintha ezeknek a zarándoklásoknak lenne folytatása : magyarok ezrei kerekedtek utnalc, hogy eljuthassanak újra „Itália kék ege" alá, ahonnan évtizedeken keresztül várták — és kell-e még évtizedekig várniok ? - - a szabadság napjának felvirradását. Nem tartozunk azok közé, akik semmit sem tanulnak és mindent elfelejtenek. Nem akarunk elfelejteni semmit, de meg akartunk tanulni mindent. A politikában nincsenek holtomiglan-holtodiglan kötött megállapodások és nincsenek az örökkévalóság számóra teremtett szituációk. Ma lehetünk barátai annak, akiknek tegnap — nem voltunk ellenségei. Érdemes volt drága magyar fiuk tizezereit feláldozni azért, hogy Görz havasai s a Dolomitok sziklái közül ne kerüljön kevesebb Olaszország impériuma alá, mint amennyit hős magyar fiuk tízezreinek kicsurgó vére árán mégis elveszített Ausztria? Ha a háború eseményeire gondolunk, necsak az jusson eszünkbe, hogy kik álltak velünk szemben a lövészárkokban, hanem jussanak eszünkbe azok is, akik miatt háborút kellett viselnünk az olaszok ellen. Magvar érdek nem volt, csak. magyar becsület. Magyar virtus volt, magyar értelem nélkül. S azért, mert akkor nem tud'.ák megvédeni a magyar érdeket, érezhetjük most keserűnek az olasz barátságot a — milánói beszéd után is ? A nagy revizió előtt revideálnunk kell mindent, emléket, történelmet, politikai számadásokat, jelszavak csökevényeit s a háborús szellem minden maradékát. Olaszország bűnéül fel lehet róni azt, hogy olasz teriiletekért harcbament, amikor mi, — egyelőre a szellem és kultura eszközeivel, — harcban állunk magyar területek visszaszerzéséért ? Elképzelhető olyan helyzet, elgondolható olyan szerződés, hogy mi ne harcolhassunk a régi területek visszaszerzéséért? A milánói beszéd s a magyar államfő olaszországi utja nagy revíziót jelent és még nagyobb revíziót készit elő. Revíziót ielent a két ország között s a teljes felszámolását a háborús pszichózis minden be nem vallott s eltagadott maradványának s hogy melyik az a revizió, amit előkészit, arra a milánói beszéd adja meg a felejthetetlen választ. Ma még a nagy történelmi jelenetnek csak kulisszáit látjuk, a feldíszített s ünnepi fénybe varázsolt színpadot s a tekintély koturnusait viselő szereplőket, talán egy nap, talán egy év kell ahhoz, hogy a világtörténelem színpadján lejátszódjék a darab is, melynek minden jelenetét izgalmas várakozással lesik a nézők. Ma még csak a külsőségek kapnak meg, a fény kápráztat el, a történelmi pompa, de talán már holnapra kibontakozik a történelemformáló jelentőség is. Várunk és bízunk. A magyar sorsnak egyre több és egyre hatalmasabb barótjai vannak. S abból a hangzavarból, ami a milánói beszéd s a római látogatás nyomán kel Bukarestben és Prágában, mi csak növekvő számú barátaink egyre hatalmasodó táborára tudunk örvendezve következtetni. íme: egy ut és kész a nemzeti egység. Hgv beszéd, ami felett nincs vita, egy cselekedet, amire minden magyar kar tapsra lendül. Hn a magyar politika őszintén akarná keresni <\ nagy integrálódás útját, • „példák nagyok, mint a Fökl, intenek". A lélek vonatján a/ egész nemzet útra kél, hogy kövesse kormányzóját olaszországi utján, magyar argonauták keltek útra a revizió aranygynpjdért. S az csak stílusos, hogy — aranygyapjas vitézek állnak az élen. A magyar lélek lobogódíszben öltözve várja a római utazás történelmi és nemzeti eredményeit. Róma fejedelmi pompával fogadta Horthy kormányzót O'aszország ünnepli a magyar államfő! - V ktor Emánuel és a kormányzó első találkozása a Quirinálban és a Villa Savoyában Darányi miniszterelnök és Kénya külügyminiszter egyórás tanácskozása Mussolinivei Róma, november 24. Horthv Miklós kormányzó különvonata kedden délután fél 4 órakor megérkezett Rómába. A különvonat utia valóságos diadalmenet volt. Mindenütt, ahol a vonat elhaladt, ünneplő tömegek várták Magyarország kormányzóját. A különvonat éiszaka haladt át Velencén, amelvnek pályaudvarát ragyogóan kivilágítotok. Amikor a vonat folytatta útját, katonai díszszázad tisztelgett a kormányzó előtt. A vonat délelőtt 9 órakor érkezett meg Bolognába. Bo1ogna pályaudvarát fénvesen feldíszítették, a csarnok ormán magyar és olasz lobogó lengett ós a befutó vonatot az ifiu fasiszták zenekara fogadta a Himnusszal. A pálvaudvaron Villant Frigyes quirináli követ, vitéz Szabó László katonai a'itasé és Barcza Gvörgv szentszéki ma gyar követ ós mások fogadták. A vonat néhánv perc múlva elha^rvta a bolognai pályaudvart és tovább haladt Firenze • felé. ahová 11 óra táiban érkezett meg. Itt ie hatalmaJ zászlóerdő fogadta a kormányzó vonalát. A küldöttségek a királvi váróterem ajtajában várakoztak. A várakozók között megjelent Marineli. az olasz kirá'v első szárnysegéde. Mraplia tengernagy ós még sokan mások a király és a királyné környezetéből. \ küldöttség tagiai felezállottak a vonatba és egvütt uraztak tovább a kormányzói párral. Róma ünnepli a kormányzót Róma zászlódiszben várta Magyarország kormányzóját. Az ablakokban diszes szőnyegeket helyeztek el. a házak párkánván ho=szu sorokban égtek az ünnepi villanvgvertvák. Már a reggel órákban gyülekezett az útvonal mentén a hatalmas tömeg. A déli órákban az ut két oldalán felvonult a katonaság, maid elhelyezkedtek a társadalmi egyesületek színes csoportjai. A pá'vaudvar királvi várócsarnokában a kora délutáni órákban kezdett gyülekezni az ünnepélyes fogadtatáson résztvevő személvek csoportja. Néhánv perccel fél 4 előtt érkezett meg Kasel német nagykövet, aki a magvar érdemrend naevkeresztiének szalagiát viselte. Közvet^nül utána a második diplomáciai kocsin érkezett Berper-Waldeneaa római osztrák követ és Liedetzkv osztrák katonai attasé. A nap visszatükrözött a pálvaudvaron felsorakozott testőrség ezüst veretiein. Háromnegyed 4 óra előtt néhánv perccel kürtjei jelezte Mussolni érkezését. Kormánvelnöki díszben ielent meg egész sor hivaWos s/emélvi-ée kisére'ében. Ujabb kürtszó ielezte a királvi vár érkézé sét.- A katonaság feszes vigyázzállásban tisztelgett. Háromnegyed 4 órakor gördült be a pályaudvarra a magyar államfő