Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-20 / 274. szám
DMöYflRORSZAö S^^S^'ISSS^SSS: Péntek, 1936 november 20. lcIflc«Onkili>yvtAr legylrodat Ara«« , ..... ucca 8. Telelőm 13>Oe. .Nyomda: Ifiw Ara lO fillér Llpől UCCB 19. Telelőn: O-OO. . TAvliaK VII >;-rg„ » —T . '•» Tf M - _ et levtlclm. Délinaayaroruáa. Szeaed Ali. eylOIyaln, á / §Z. ELŐFIZETÉS, He vonla helyben if vidéken HudapelleD 3.©«, KUllölOön t>.4U pengtt. — Egye» szám «ura híllcöi. nap 1«. vatar. Ünnepnap 1® "11. HJrdelének .eívCIele tarlia íiorlnl. Megle. 'enik néllOKlvMelírel naponta reqoel. Jelent a PK. A PK. neve magyarra lefordítva Pénzintézeti Központ. A PK. feladata, hogy a pénzintézetek működését ellenőrizze és az ellenőrzés közben tett gyakorlati tapasztalatairól időről-időre a pénzügyminiszternek jelentést tegyen. Minthogy a pénzintézetek működése a gazdasági élet egész mezejére kiterjed és minthogy a pénzintézetek a gazdasági élet hőmérőjének vagy barométerének is tekinthetők, a PK. közérdekű tapasztalatait nemcsak a pénzügyminiszternek hozza tudomására, hanem igyekszik a nagyközönségnek is javára és hasznára fordítani. Divatba jött, hogy a PK. negyedévenkint és félévenkint összefoglaló jelentést ad ki füzetekben a gazdasági élet általános alakulásáról. A dolog természetéből folyélag ezek a jelentések mindig a múltra vonatkoznak és így többé-kevésbé retrospektív jóslásoknak minősíthetők. Ebben térnek el a konjunkturakutató intézet nagy szürkéskék borítékba bujtatott tanulmányaitól, melyek a jövő alakulásának horoszkópját igyekszenek felállítani. Ez természetesen semmit sem von le a PK. jelentéseinek értékéből. Ilyeneknek is kell lenni és okos ember a mult számadatainak csoportosításából nagyon sok mindenre tud következtetni. Ennek a megállapításnak legszebb példáját mutatja a PK. jelentése a folyó év első hat hónapjáról. Olyan messze vannak ezek a hónapok tőlünk, mintha már régen elmerültek volna a múltnak ködös homályában. Gazdaságilag ezek a hónapok szinte még a mult esztendőhöz tartoznak, mert még előtte voltak a termésnek, amely mifelénk mindig egy uj gazdasági periódusnak a kezdetét szokta jelenteni. És mégis ennek a régmúlt időnek van néhány számadata, amely nagyon érdekes következtetésekre adhat alkalmat és egyúttal arra a töprengésre késztetheti a vidék gazdasági életének vezetőit, hogy helyes-e a dolgoknak menete, ugy, ahogy van és nem kellene-e változtatni valamit az uralkodó gazdaságpolitikai irányzatokon. Azt mondja a PK. első félévi jelentése, hogy a kötelékébe tartozó pénzintézetek tőkeállománya 1935. dec. 31-től 1936. juníus 30-ig 3868 millió pengőről 3870.8 millióra szaporodott. A szaporodás nem túlságosan nagy, mindössze 2.8 millió, mégis örvendetes, mert azt mutatja, hogy a gazdasági élet évek óta tapasztalható zsugorodása nemcsak megállt, hanem a javulásnak némi jele is mutatkozik. Ezt a 2.8 milli'cskát tehát az eredmények rovatában kell elkönyvelnünk. Némi megütközésre adhat ellenben okot, ha egy sorral alább, a számok magyarázatában azt olvashatjuk, hogy ez a 2.8 milliócska a budapesti intézeteknél mutatkozó 15.1 milliós szaporulatból és a v i d'é ki intézeteknél mutatkozó 12.3 milliós c s ö kk e n és b ő 1 állott elő. A PK. ezzel a magyarázattal elintézettnek látja a dolgot. Amit mond, számszerűleg rendben van, a legakadékoskodóbb természetű számkukac se találhat kivetni valót rajta. Mi még se tudunk ebbe a magyarázatba belenyugodni. Ez a magyarázat ugyanis azt mutatja, hogy a magyar vidék még az esztendő első felében is, mikor a gazdasági konjunktura állítólag mér felfelé kezdett ívelni, tovább szegényedett. Fővárosi pénzügyi szakértők részéről ujabban nagyon divatba jött annak hangoztatása, hogy az ország kereseti adójának, jövedelmi adójának és forgalmi adójának hány százalékát fizeti Budapest és hányat a vidék. Az ilyen adatok rendesen annak bizonyítását szolgálják, hogy a szegény Budapest tulajdonképpen megrövidül a vidékkel szemben, mert a kormány kevesebbet ad az államháztartás bevételeiből Budapestnek, mint amenynyi a százalékos arányszám szerint megilletné. Elfelejtik azonban az ilyen százalékos adóbölcsek annak kielemzését, hogy a Budapesten befizetett adóknak mekkora hányada esik a vidék munkájára és csak a centrális helyzetből kifolyólag jelentkezik budapesti adóbefizetés formájában. Mert, hogy nagyon is szembeötlő példával éljünk, Budapesten igen tekintélyes összegű földadót is fizetnek be. Csak nem akarja valaki azt elhitetni, hogy ez a földadó az Andrássy-ut, vagy Károlykörut vidékén elterülő szántóföldek és szőlők adója? Éppenigy a valóságban a vidék fizeti azt a forgalmi adót is, amelyet a budapesti gyárak kapujában rónak le, mikor az áru a gyárat elhagyja, — feltéve természetesen, hogy az áru valamelyik vidéki városba van rendelve. A valóság az, hogy különösen az irányított és központosított gazdálkodás rendszere óta a vidék helyzete fokozott mértékben romlott meg a fővárossal szemben. Vidéki ipari és kereskedelmi vállalatok nem győznek panaszolni, hogy mekkora időveszteséget és anyagi megterhelést jelent rájuk nézve, hogy minden ügyben Budapestre kénytelenek szaladgálni. Akárhányszor akkoi értesülnek valamely behozatali vagy kiviteli kontingens szétosztásáról, mikor már az egész mennyiség budapesti érdekeltek kezében van. Sokszor ugy érzik ezek a vidéki vállalatok, hogy szélmalomharcot folytatnak, mikor a szerencsésebb helyzetben levő budapesti versenytársakkal akarják felvenni a versenyt.. Sokszor megunják a hiábavaló küzdelmet és ha lehet, áttelepednek Budapestre, hogy közelebb legyenek a melegítő tüzecskéhez. Ez a Budapestre való vándorlás magyarázata. Végeredményben pedig ez magyarázza meg azt is, hogy miért gyarapodott a főváros akkor, mikor a vidék csak erőtlenedett. A Számszerű magyarázat a PK. jelentésében megvan, de ez a kommentár hiányzik belőle. Madridban a rémület lett úrrá A felkelők bombái elpusztították a belügyminisztérium palotáját - Lángbaborult az egész főváros Világpolitikai bonyodalmak a német és az olasz nyilatkozat következtében Madrid, november 19. Az ibériai félszigeten tovább tombol a véres testvérháború. Egy salamancai jelentés szerint Madrid valamennyi magasabbfekvésfi pontja a felkelők kezében van. A felkelők rádiója azt ¡elentette, hogy a polgári gárdát a milícia lefegyverezte és a kaszárnyákba zárta, mert megbízhatatlannak bizonyult. Csütörtökön reggel a felkelők .10 repülőgépe jelent meg a főváros fölött és u jabb bombazáport zúdított Madridra. A bombázásnak szörnyű pusztítás volt az eredménye. Tombol a harc Páris, november 19. Madridból érkező jelentések szerint a spanyol fővárosban még mindig változatlan hevességgel tombol a harc. Csütörtökre virradóra ismét repülőgépek motorainak zúgásától volt hangos a levegő. Madrid felett megjelentek a nemzetiek bombavetői és egymásután szórták le a városra gyilkos rakományukat. Közben a felkelő csapatok északnvugaton tervszerűen nyomultak előre. A csapatok jobbszárnya a központi fogházig és a hatodik gyalogezred laktanyájáig tört előre. Madrid nagy része lángokban áll Lisszabon, november 19- Toledói jelentés szerint Madrid egyetemi negyede teljesen a nemzetiek kezén van. A vörösök ellenállása különösen erős. A nemzetiek főhadiszállása rádión közölte Madrid lakóival, hogy melyek azok a városnegyedek, amelyeket nem fognak lőni. Ezeket a helyeket a nemzeti érzelmű lakosság menhelyének szánták. A többi negyedet erős tűz alá vették. Madrid nagy része lángokban áll. Avüa, november 19. Mola tábornok csapatai csütörtökön Madrid körül ujabb támadásba mentek át. A nemzetiek repülőgépei nehéz bombákat vetettek Puerta del Solon levő belügyminisztérium épületére, amelyet szétrobbantottak. Délelőtt 10 órakor a felkelő csapatok a segovai és a toledoi villák százait foglalták el A felkelők sikerei Avila, november 19. A főváros birtokáért dúló harc rendkívül heves csatává fejlődött. A nemzetiek erős küzdelem után elfoglalták az északnyugati városnegyedet és a kormánycsapatok valamennyi megerősített állását. A csatározás most már az uccákon folyik. Az egész városban a rémület lett úrrá. A védelmi tanács déli jelentése Madrid, november 19. A madridi védelmi tanács csütörtökön délben a következő hivatalos jelentést adta kí: „Szerdán egész nap heves harcok dúltak az egyetemi városnegyed egy részében, ahol a nemzetiek megvetették lábukat. Az ütközet során a kormánycsapatok több épületet elfoglaltak azok közül, amelyeket a marokkóiak és az idegen légió csapatai már elfoglaltak A kormánycsapatok a reggeli órákban ellentámadást