Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-18 / 272. szám

DFlMAGyARORS/XCT Szerda, 1936 november Uszinhaz £S mtivem r HETI MŰSOR: Szerdán este: Gról Figaró. Szelvények és kedvezményes jegyek érvényesek. Csütörlökön délután: Hamburgi menyasszony. Filléres helyárak. Katonaelőadás. Csütörtökön este: Gról Figaró. Szelvények és kedvezményes jegyek érvényesek. Pénteken este: A néma levente. Népies, filléres előadás, l'illéres helyárak. Szombaton délután: Leányvásár. Operett. Ifjúsági előadás. Filléres helyárak Szombaton este: Gróf Figaró. Szelvények és kedvezményes jegyek érvényesek. Vasárnap délután: Gésák. Operett. Délutáni bérlet. Mérsékelt helyárak. Vasárnap este: Gróf Figaró. Bérlétszünet. Kedver.ménves jegyek érvényesek. Hétfőn este: Harangvirág. Vigjátékbemutató. Premierbérlet 11. Kedden délután: Könnyű a fériaknak. Vígjáték. Filléres helvárak. Kedden este: Harangvirág. Páratlan bérlet Szelvények és kedvezményes jegyek érvényesek. A bajai müvészkolónia kiállítása Szegeden. Baja város művészei az utóbbi időben igen élénk tevékenységet fejtenek ki. A halai művészek gárdája n mult esztendőben a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításon mutatkozott bo nagv sikerre] a budapesti közönségnek. A bajaink nz idén Szegedre rándulnak át, hosrv a vidék legnagyobb kulturgóenontiában mutassák be művészetüket. A kiál'itók legnagyobb részét Szegeden is jól ismerik: Czeqlédi Napv József, Bercsényi Aladár. Misknlczv Ferenc neve nem ismcre'len a közönség előtt. Miskolezy legutóbb állami ösztöndíjjal a soanvol képzőművészetet tanulmánvozta. Szommer Géza a fafaragások és a fémdomboritás terén szerzett, nevet magának, hason1 óképen sokrahiviaVdt a többi bajai művész is: Puskás ITári festömüvésznő, vitéz Zsomborv József iparművész, aki a szegedi színháznak volt a díszlettervező je. Vendégként résztvesz a kiállításon Sassy György szobrász. Zala Gvörgv tanítványa. A bajai müvészkolónia kiállítását dr. vitéz Imers Gvörgv főispán nvitja meg november 22-én délben a Vitézi Székház dísztermében Baját dr. Puskás Dezső helyettes polgármester képviseli az ünnepségen. A kiállítás december 4-ig marad nyitva. * Vasárnapig marad nyitva Szemcnyey Ferenc kiállítása. Nemrégiben nyílt meg á Szentháromság-uccai városi bérházban levő műtermében S z e m e n y e y Ferenc, az ismert szegedi festőművész kiállítása. Altalános elismeréssel és érdeklődéssel fogadták a művész érdekes képeit. A müteremkiállitás vasárnap estig marad nyitva, megtekinthető naponta délelőtt 10 órától este 7 óráig. A színházt iroda hírei A ,,Gróf Figaró'' sikerszériája tovább tart. Rejlő— Harmath—Bultola pompás vigoperettje ma, csütörtökön, xzonihiiton és vasárnap a teljes fényes kiállítással kerül színre. A „Hamburgi menyasszony" csütörtökön délután katonaelőadásban filléres helyárakkal. Péntek este népies, filléres előadás lesz. Szinrekcrül Hcltai Jenő világsikerű magvar verses vígjátéka, „A néma levente" a bemutató szereposztásával. Közkívánatra! „Harangvirág". Andai Ernő nagysikerű vígjátékát, amely a Nemzeti Színházban rendkívüli tetszést aratott, héttőn mutatja be a szegedi társulat, „Leányvásár". Szomliaton délután .Tacobl gyönyörű operettje ifjúsági előadásban, filléres hrly& rnkkul. Darálómalom ATTILA U. 20. 2SSSA H Délmagyavovszág regénye R VMRMZSLO Irla KOMOR AKDRAS 28 A Magyar-uccából epészen összetöpörödött öregasszony fordul ki. Ugy jár, mint egy boszorkány és van fiatal boszorkány is, de azokon ez nem látszik ... Mi lehet itt a drogéria kirakatában ez a furcsa ezüstpléh holmi? „Szabadalmazott lúdtalpbetét," az van mellette kiirva, vájjon mire használják? Annyi minden van, amiről jó volna tudni, hogy mire használják. És jó volna, ha egy követ ugy tudna elhajítani, hogy egyszerre tíz emeleten betörnének az ablakok. Meg jó volna például kimondani ezt a szót, hogy „batala" s a fák egyszerre egészen icipicik iennének. Meg jó lenne behunyni a szemet s mire kinyitja, ez itt köröskörül Afrika lenne vagy az Északi sark. Meg... meg ... mi lenne még jó?... Kint volt már a rét szélén s már tudta, hogy nem hív félre senkit, hanem valamennyi fiu előtt fog beszélni. A rét ma Bulit nem érdekelte. Üres nagy lap volt, egy fa se rajta, amelyen megakadhatna a szeme és szine, egyáltalán semmiféle színe sincs. Az egész rétből csak az ott szaladgáló fiukat látta ma Buli. De őket se látta ugy, mirrt ahogy máskor szokta látni. Az alakjuk más, alig fedezhetni fel rajtuk egy-két ismerős vonást. Valami varázslat volna ez? S különösen aztán a hangjuk idegenedett el, a hanghordozásuk, ez az állandó vékony sikongásuk serri volt meg azelőtt; mint aki egyáltalán nem tud halkan beszélni, olyanok. Mi történt itt? S még egy: innen a rét széléről máskor egykét ugrással elérte őket. És ma olyan messze vannak, olyan nagyon messze ... Nézte, nézte Buli a fiukat. Olyan idegenek voltak tőle most a fiuk, igen, ez a leghelyesebb szó rá, idegen tőle minden, amit ( itt lát. Ahogy szaladgálnak, hogy tudnak így szaladgálni? Nem fáradnak el? S mi értelme ; van ennek a folytonos szaladgálásnak?... S 1 főkép, hogy lehet ennyit nevetni? Ez, ez a hangos, pillanatig alább nem hagyó nevetés j volt a legérthetetlenebb Buli számára. Furcsa. Nem unják meg ezt az állandó nevetést? A torkuk, a szájuk hogy bírhatja ezt? Világosan, határozottan érezte Buli, hogy ez a nevetés idegeníti el tőle oly nagyon a rétet. Ez egy más világ, ahol igy nevetnek, ő nem tudná még utánozni se. Ha megpróbálná, az ajkai nem engedelmeskednének. Egy kemény, száraz íz itt a szája szélén nem tűmé ezeket a visongó hangokat. Nehéz keserű érzés volt ez. Esztendőknél nagyobb idő, falaknál áthatolhatatlanabb réteg választja el a fiuktól, ezt érezte most. Egy más világ! És olyasmire is kezdett rájönni, hogy Kalmük mellett nem csak az életen tuli sötét titkokat tanulta meg, most látta csak, hogy a varázslatok tanulása közben, Kalmük parancsai alatt, életében először és sokat, nagyon sokat szenvedett. — Buta gyerekek — szólt magában — mi közöm nekem hozzájuk? Most kezdte megérteni, hogy Kalmük mért nézte ugy le mindig a réti hancurozásokat. És azt is tudta, hogy nem fog, nincs értelme ezek előtt a gyerekek előtt a maga dolgairól beszélni. Megfordult. Elindult. A patakot szegélyező, törpe bokrok előtt aztán hirtelen megállt. Egészen ráhajolt az ágakra, egy tüskés ág hozzá is nyomódott az arcához. Fájt, de nem törődött vele. Nagy lélegzetet vett s teljes erővel belekiáltotta a mozdulatlan zöld levelek közé: — Várjatok! Majd meg fogjátok látni! Mi, Kalmük meg én, varázslók vagyunk. Mi ketten, mi a világ legnagyobb varázslói leszünk! HARMADIK FEJEZET 1. Augusztus elején Kalmük elutazott. Korábban erről a tervről soha nem tett említést. Délután jöttek le a Kálvária-dombról, akkor mondta meg: — Holnap nem jövök hozzátok. Holnap reggel elutazom. Buli megállt: — Nem! Nem lehet... Most akartunk hozzákezdeni a nagy varázslathoz ... 1— Ne bőgj! Pár nap múlva visszajövök. Aki varázslatot tanul, annak engedelmeskednie kell és annak nem szabad sirnia, —• ezt jól tudja Buli. Kihúzta magát, felemelte a fejét s — mint ahogy varázslók közt szokás — balkezével szalutált. — Igenis, kérem. Kalmük mögött, a domb alatt látszott lent a város. Nem jól látszott. Mintha kimozdult volna a helyéből s összefolyt volna. Buli tudta, hogy ez nem varázslat, a világnak ez a hirtelen elváltozása a könnycsepp miatt van, amely ott rejtőzött a pillái alatt s amelynek, bárhogy csípett, a szemét elhagynia nem volt szabad. A városba így augusztus elején szokott felérni a hegyeken túlról a nyári nagy meleg. Másnap rekkenő hőség volt, harmadnap is és végig az egész héten. — Mit csinálsz, szivecském? — kérdezte anyu. Fehérbe volt öltözve Anyu és gyönyörű szép volt. Ment a tenníszre. A tenni sznél jó hűs van és aki nem játszik, édes limonádét kap inni s mindig ott találni Ida nénit is, akinek olyan szép, szagos keze van. — Nem akarnál velem jönni? Folytatása következik. Rádié-, v'llany és gázszerelést jav» rádiót^ csillárt becserél Rosncr József készít és a legmodernebb , típusokra villány- és gázszerelő mester, Tisza Lajos körül 39. Te'efon 14—68. M összes szerelési anyagok és izzók a legjobb minőségben kaphatók.