Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-10 / 240. szám

DELMflöYAHORSZAQ SZEOEO. SzerketiMtég: Somogyi "ceo U.I. CDi. TeIeloBiZ3-33.»K!td6hlvalalt kmetÖBkünyvtAr «• fegvlrodat Aradi neea Telelőm l3«oe,.Nyomda: LOw UpAl ucca 19. Telefon: 13-oe. - TAvIratl levélcím! Oélír xnvaronzAa. Steaetf Szombat, 1936 október 10. Ara ÍO fillér XII. évfolyan. >41 ELŐFIZETÉS t Havonta helyben 3.ZO vldftken ét Budapesten 3,Oü, kUlIBldön b.4U penqö. — Egye» tzAm *»ra helhöznap 1«. vnsAi- és Ünnepnap 10 Hirdetések leivélele larlla szerint. Megje, leolk ntdo Kivételével nasonta rangéi, A nagy temetés A régi magyar pogány temetési rítushoz tartozott, hogy az elhalt nagyúr holttestével együtt temették el nyerges lovát és harci eszközeit. Magyar nagyurat temetünk ma is s talán nem vagyunk méltatlanok a gyászhoz, ha régi magyarok szokásait idézzük fel koporsója mellett. Gömbös Gyulának nemcsak acélkardja volt a harci eszköze. Leghatalmasabb harci eszköze az egypárt-rendszer volt s legelőször ezt kellene eltememi. A gondolatnak és véleménynyilvánításnak szabadságát a magyar nép nem engedi egyetlen pórt megszabott programjába beletörni. Évszázadok harcának, kemény küzdelmének, nehéz véráldozatainak eredménye a szabadság. Nincs történelmi emlék, amelyik nem a szabadsághoz fűződik. Nincs költőnk, aki nem dalolta meg, ezer éven keresztül nem volt olyan vitézünk, aki a szabadságért nem harcolt. A szabadságharcok hősei kerültek csak be a magyar pantheonba. Van egy dalunk, amit mindenki ismer s ennek refrénje is a szabadságot élteti. Ez a szabadság a magyar alkotmány fundamentuma, a magyar közélet levegője, a magyar parlamentárizmus disze és ragyogása. Ez a szabadság emlék és valóság, tradíció és törvény, ut, cél és élet. Ehhez a szabadsághoz ragaszkodik a magyarság — minden hatalommal szemben. S ezért nem tud soha belenyugodni a magyar nép abba, hogy felülről kapja meggyőződését, világnézetét, törekvéseinek irányát s kátékba szedjék azt, hogy mi legyen a meggyőződése. Ézt a népet s ennek a népnek lelkiségét nem lehet uniformizálni s nem lehet törvénnyé tenni azt, hogy a falu népe és a város lakossága, a földmunkás és a gyáiri munkaadó, a hitelező és az adós, a tisztviselő és a kereskedő, a latifundiumok ura és a földnélküli szegénység, a nagytőke és az ipari munkás ugyanazt akarja, ugyanazt sürgesse s társadalmi, politikai és gazdasági törekvései azonosak legyenek. Nem a meggyőződés közössége, csak a hatalmi szó kényszeritheti őket egy politikai párt karámjába. Vannak feladatok és vannak kötelességek, amelyeket ugyanazzal a meggyőződéssel tüz mindenki maga elé, de a kötelességteljesítés módja, a feladatokat megvalósító eszközök' tekintetében a leghazafíasabb és legönzetlenebb polgárok között is lehet nézeteltérés. Temessük el azt a felfogást is, hogy csak az hazafi, aki a hatalmat támogatja s szabad kételkedni annak hazafiságában, aki más uton és más meggyőződéssel akarja nemzetét szolgálni. Temesük el azt a politikai rendszert, mely a párt szolgálatára rendelte az államélet minden szervezetét s nem fordítva az államot akarta a párttal szolgálni. Temessük el örökre azt a felfogást mely kétféle állampolgári jogot ismert s mely nem a nemzethez, de a párthoz való tartozást tette a jogok teljességének feltételévé. Temessük el azt a választási rendszert, melynek azonban megbélyegző Ítéletét ne felejtsük el soha: a lelkek tiprása volt. Teme.ssük el azokat a törekvéseket, melyek nem a nemzethüségnek s nem s polgári ^ kötelességek teljesítésének mértékével akarják mérni a polgár értékét s melyek a Karakán magyarságot a germán szellem fellángolásának eredményeiben keresik. A meggyőzést, az értelem igazolását, a jogosult érdek útmutatását, az agitáció szabadságát állítsuk újra a vezényszavak kommánd i r o z á s a helyébe s a katonai fegyelmet, mely egyébként kiváló erény és nélkülözhehetetlen eredmény a kaszárnyákban, — váltsa fel újra a felnőtt, a nagykorú polgárság szabadsága. Temessük el azt a gazdasági rendet, amelyik a megkötöttségben látta az ideált s a forgalom korlátozását, az áruk szabad cseréjének megszüntetését az, autarchia eszközeként szívesen látta s állítsuk helyébe a régit, amelyiknek lelke és levegője a szabad forgalom és szabad verseny volt s amelyik szabad emberek szabad foglalkozásává teszi újra a kivételes alakulatok monopóliumait. Temessük el az állami kedvezmények rendszerét, a kereskedelmi vállalatok szubvencionálását, a tiltó vámokat és büntető adókat. És temessük el a közéletből azokat is, akik csak nyugtalanitással, zavartkeltéssed, csak a rendnek fenyegetésével tudták magukra terelni ? figyelmet, akik magyar földön idegen szellemnek akartak szálláscsinálói lenni, akik maguknak faragott képet csináltak idegen bálványokból s a nemzethüséget az idegen szellem telitettségének fokával mérték. Ha el kell temetni Gömbös Gyula felmérhetetlén kötelességtudását, nemzetszolgálatát, lelkesedését és kivételes képességeit, temessük el politikai tévedéseit is. Magyar tiltakozás a genfi reformbizottság ülésén Tánczos Gábor a magyar delegáció nevében fentartással élt a bizottság összeálliíáse ellen és nem vett rész a szavazásban Genf, október 9. Pénteken megalakult a népszövetségi közgyűlés általános bizottsága, amelynek feladata az egyezségokmányban foglalt elvek gyakorlati keresztülvitele, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések tanulmányozása. A bizottság elnökéül Bruce ausztráliai kiküldöttet választották meg. Az ülés megnyitása után Tánczos Gábor, a magyar küldöttség vezetője a következőket mondotta: — A magyar küldöttség felfogása a követendő eljárásról a következőkben foglalható össze: A népszövetségi reform tanulmányozásával nem lehet eredményesen foglalkozni az egyetemlegességr aondolatának tekintetbe vétele nélkül. Igen kívánatos, ha az egyezségokmány gyakorlati elveinek megvalósítására irányuló munkálatokban mindazok az államok résztvehetnének, amelyek közreműködése szükséges ahhoz, hogy a jövőben a nemzetek közötti munkálatok eredményesek legyenek. Motta svájci kiküldött, olyan szélesebbkörü bizottság megalakítása mellett foglalt állást, amely a tanács tagjaiból és néhány tagállam megbízottjából állana. Litvinov orosz kiküldött tágabb munkakört óhajt biztosítani a bizottság számára. Minél szélesebbkörü a bizottság, annál hasznosabb munkát végezhet. A vitában ezután még számos állam képviselője vett részt, akiknek legnagyobb része támogatta Motta svájci delegátus indítványát. MacDonalá indítványozta,, hogy a bizottságot a tanács tagjain kívül egyes kérdésekkel foglalkozó nemzeti csoportok képviselőivel egészítenék ki. A bizottság 31 szavazattal 7 ellenében elfogadj'a Motta indítványát. Az elnök indítványára a bizottság létszámát 28-ban állapították meg. A bizottságba Magyarországot nen> választották be. Tánczos Gábor magyar főmegbizott a bizottság létszámának megállapítása után azonnal szólásra emelkedett és a következőket mondotta: — A magyar küldöttség nevében kijelentem, hogy a délelőtt kifejezett meggondolásoktól vezéreltetve fenntartással élek a tanulmányibizottságok összeállítása ellen és tartózkodni fogok a bizottság most ismertetett szervezetének megszavazásáól. Az elnök által előterjesztett határozati javaslat csak annyit enged meg, hogv a. bizottság egyes konkrét kérdésekben a bizottsághoz nem tartozó tagállamokat Í6 meghallgatja. Litvinov szerint az egész reformnak semmi célja sem lehet, ha a Népszövetségből kilépett államok nem térnek vissza Genfbe. Ezután bizonyos módosításokkal elfogadták az lnök által előterjesztett javaslatot. | Tánczos Gábor teljes fenntartással élt a bi j zottság összetételével szemben. Kérte, hogv | valamennyi fenntartását jegyzőkönyvben ts I tüntessék fel. Az elnök így határozott. Eden és León B!um párisi tanácskozása A spanyol kérdésben nem változik a francia-angol magatartás Páris, október 9. Leon Blum miniszterelnök és Eden angol külügyminiszter párisi bizalmas megbeszélése mintegy félóra hosszat tartott. Az angol és franoia körök kijelentették, hogv a megbeszélés főleg a spanyol események! kel és a pénznemek kiegyenlítésének gazdasági következményeivel voltak kapcsolatban. Bizonyosra veszik azt is, hogv Blum és Eden megvitatták a spanyol semlegességet ellenőrző bizottságnál tett orosz lépés következményeitnoha. erre vonatkozólag semmifél értesülést nem lehet szerezni. UL'Y látszik, hogy a két k