Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-07 / 237. szám

Szerda 1936 október 7, D 11 MAGYARORSZÁG NapypvüHist tartanak a szened! fonfecHinikusok (A Délmagyarország munkatársitól.) A Fogtechnikusok Országos Szövetsége a napok­ban kongresszust tartott Budapesten, amelyen nagyszámban jelentek meg a fogtechnikusok. Szegedről 20 tagu küldöttség utazott a kon­gresszusra Tihanyi Károly körzeti elnök és Kandiba Izsák titkár vezetésével. A kongresz­szuson a fogtechnikusok ismét tiltakoztak az orvoskamarai törvény egyik rendelkezése ellen, amely a fogtechnikusok működését kivánja sza­bályozni. A fogtechnikusok ezt a szakaszt ha­lálparagrafusnak nevezték el. Elhatározta a kongresszus, hogy a paragrafus ellen erélvesen állást foglal és a vidék egyes városaiban til­takozó nagygyűléseket rendez. Az első vidéki fogtechnikus nagygyűlést Szegeden tartják meg, előreláthatólag még eb­ben a hónapban erre a Fogtechnikusok Orszá­rce Szövetségének vezetősége í.akatos Manó elnfkkel az élén. Szegedre utazik, a vidékről (ö^bfzáz fogtechnikus érke'ésé* váriák A szö­vet« ég szegedi körzete megkezdte a nagygvü előkészítését, a legközelebbi napokban fog­technikus-értelezlet lesz. amelyen a vezetőség beszámol a kongresszus határozatairól. Elsőrendűi kárpitosmunkák, modern fotelek. racamiék, figyel­mes, pontos kiszolgálás. Sachs Nándor 1» kárpitosmester, Oroszlán uoea 8 Gyári uf nagy irodai írógépek: KODPei 330"— ideál 310— Wirlh és Rengeynéi Széchenyi lér 5. ÖSZI SZÁLLÍTMÁNYAINK nagyrtubu bomlottak! Q g g f i I 6 f M é S I I fcowvhafelsierelési I I lOClClT. aiándékoiási cikkekben LEONAúVOBB vAlaSZTCk, alpakka ovöoaskfii 4» dlumOimkbír O l í U A 1 » *! Tisza Lajos korút 38. Alapítva 1803-bon. Tolefon 17-82. Mozgalom kezdődött a papríkamonopőllum megszüntetése érdekében Indítványt íerieszlenek a törvényhatóság legközelebbi közgyűlése elé (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság tagjai körében moz­galom indult, amelynek eredménye valószínű­leg az lesz, hogy az október 26-ra összehívott közgyűlés fölterjesztést intés a kormányhoz a paprikamonopólium megszűnte ése érdekében. A mozgalom nem is az ellenzéki városatyákat fog1alko7tatia. hanem — a kormánvpárti vá­rosatyák is foglalokznak a gondolattal és való­színű, hogv az indítványt is az egyik vezető szerepet játszó kormánypárti törvényhatósági bizottsági tag nyújtja be. A helyzet ugyanis az, hogy ma már mindenki megállapíthatja az uj értékesítési rendszer alkal­mazásának sikertelenségét. A monopólium bevezetésével megközelítőleg sem érték el azt a célt, amiért életbeléptet­ték. A füzérpaprika ára esik, a iermelők tehát, akiknek az érdekét kívánták a monopóliummal elsősorban szolgálni, rosszabbul jártak, mint­ha megmaradt volna a szabadforgalom. A kérdésről beszélgettünk azzal a törvénv­hatósági bizottsági taggal, aki megteszi a fel­iratra vonatkozó indítványt. Többek között ezeket mondotta: — Ma már mindenki látja, hogv a paprika­i monopólium nem sikerült. Ártott elsősorban a városnak, mert megrendítette azt a pozíció' , amit a szabadforgalom biztosított a szegedi paprika számára. Szeged lakosságának jelenté­keny része ól a paprikából, ha tehát a paprika­termelők, kikészitők és kereskedők egziszten­ciája megrendül, azt a város pénzügyi téren is kellemetlenül fogja megérezni. Annakide­jén, amikor nyilvánosságra került a rendelei, Szegeden a legnagyobb izgalmat a szegedi jel­leg megszüntetésének terve keltette és a leg­erősebb harc ez ellen a terv ellen indult meg. Kétségtelenül a terv felvetése ügyes sakkhu­zásnak bizonyult^ mert a lényegről magáról — elterelte a figyelmet... — Szeged azután — folytatta — .,óriási vív Az örök nyugalom Irta FARKAS ANTAL A testből kiröppent lélek egyelőre tájékozatla­nul, mozdulatlanul ült meg a háztetőn. Belátha­tatlan szürkeség meredt előtte és csak lassacskán oszlott el az a homály, amely szint és alakot ab­ba a nagy szürkeségbe olvasztott Szétnézett. — Nini, még itt rostokolok a Paprika-uccában... Micsoda rossz tető ez a mi házunké. Persze, a háziúrnak nem volt kedve megcsináltatni, hiába panaszkodtunk, hogy becsurog ránk az eső ... Ahol megy ni, a bankba a bekasszált házbérrel! Viszi az én pénzemet is a kutya. Szeretném meg­torkolászni, ha még volna kezem. Látni mindent látok, de nagyon tehetetlen vagyok igy, test nél­nélkül... Hát az anyjuk ugyan mit csinál?... Amott trécsel a szomszédasszonnyal. Persze fo­.unlma sincs róla, hogy engem megütött a guta. Tudom, majd eszi a méreg, hogy nem a bevásárlás előtt történt ez a baleset, mert a mai kosztomat is megspórolhatta volna!... Na végre megunta a pletykát, elindult haza. Utána elsek .. A lélek látja, hogy a feleség lepakol a kony­hában, aztán belöki a szobaajtót, mérges lesz, hogy az ura még most is az ágyban fekszik. — Kelj föl már, te, lusta kutya, mert rögtön leöntelek egy vödör hideg vizzel. A test csak nem mozdul. Még akkor sem, mi­kor az asszony ráncigálja. — Náct, hát már ilyen korán berúgtál? Észreveszi, hogy Náct már hideg. Náci már meghalt — Jesszusom, éz a gazember megszökött tőlem! De legalább ne hagvett volna itt pénz nélVftt? Lázasan kutat a megboldogult féri holmijai között... Sehol semmi. Eszihe.jut, hogv az ura régebb Idő óta rejtegetett előle egy' nagy. bu­gvellárist, amiben irományok és kocsmakontók luítódtak meg. Hátha ebben Van az a kis pénz. amit folyton duggatott? Mert van, az bizonyos, hiszen nem ivott ő se meg annyit, amennyit az asszony elől ellopott... Kutatásba kezd. A lélek ott a háztetőn, ha tehetné, most vakar­gatná a fejét. — Amilyen szerencséje van ma ennek az asz­szonynak, még megleli! Kínosan pislogat le a háztetőről. — No, gyerünk tovább, kollega ur! — hang­zik mellette a megszólítás. — Kihez van szerencsém? — Persze, ebben az uniformisban nem ismer rám, Gulyás ur. Mennyit koccintgattunk a ,,Kék macská"-ban annak ideién!... Én Hajagos vég­rehajtónak vagyok a lelke. — Mi a szösz? Hát a végrehajtóknak is van lelkük? — Bár ne volna! Bezzeg, megszenvedtem a vi­lági bűneimért! Most újra állami szolgálatba lép­tem: idegenvezető vagyok itt. Az újonnan érkező lelkeket összesyültöm és az illetékes hatóságok elé kalauzolom. Gyerünk. Gulyás ur! < —. Csak esv kicsit várfnnk még. Tetszik tudni, én most haltam, ami« a feleségem a piacon Járt. Nézze csak, mennyire kutat a bukszámban a pénz után!.., — No és talál valamit? — Már meg is talátla a pokolravaló! Éveken át kuporgattam össze garasokból azt az ezresban­kót. Ugy volt. hogy Kati kisasszonynak adom, akit sokkal jobban szerettem, mint ezt a sár­kányt. mert jobb, figyelmesebb volt hozzám. — Tudóm. Emlékszem arra is, hoev Egvszer Gulvás urat a Kati kisasszonv varrónőié beoö­rö'te. Még én licitáltam él a szalonját. Emlék­szik? -•» Istenem, milyen boldogok 5s voltunk mi ak­lrtvr!... Hej, ha én most megint halandó lehet­nék, azt az ézpefct dé viíszakaparítanám attól az asszonytól! Nézze csak hogv gyönyörködik ben­ne! Hát ne üsse meg az embert a guta? Hajagos ur, maga már vén róka ezen a másvilágon: nem tud valamit kitalálni, hogy ezt az asszonyt meg­szekáljuk? - Nagyon bajos. Nekem még nincs itt akkora erőm, hogy székekkel, asztalokkal, kövekkel do­bálódzni tudjak a földön. Nem mondom, könnyebb fajsúlyú anyagokat már én is el tudok a he­lyükről mozgatni. — ön világéletében sok pénzt elmozgatott a helyéről, mint állami végrehajtó: nem tudná ezt az ezrest elmozgatni az asszony orra elől? — Minek? Erre a világra anyagot nem hozha­tunk. Legföljebb megsétáltatom ezt a bankót a levegőben. Figyeljen csak! A Gulyás ur lelke figyelt és örült, amikor lát­ta, hogy az ezresben gyönyörködő asszony sze­me előtt a bankó a levegőbe emelkedik. Az öz­vegy rémülten kap utána. A bankó ügyesebb: még feljebb ugrik és kering a szobában, ahol vad hajsza kezdődik. Az özvegy székre, asztalra, ágy­ra ugrik, még a halottra is rátapos, hogy a ban­kót elérje, de hiába: a bankó megállás nélkül Siklik, kering a levegőben. Bottal, seprővel pró­bálja leverni a lihegő özvegy, de nem sikerül. A vad fogócskában kimerült, fölizgatott ideg zetü asszony egyszer csak a szívéihez kap és le­zuhan az asztaltetejéről, alig tudja kinyögni: — Náci, te gazember, ezért még kapsz! A li­lék él: találkozunk. Gulyás ur rémülten szól a kollégához: — De most már siessünk! Megütötte a guta és még utolér bennünket. A bankó visszaszállna helyére A két lélek ész nélkül kotródik a háztetőről. • A riadtan újságolják, hogy ,a piacról Jja­zfltérő G«1trásnét, az Ura halóttaságya melleit szivszélhüdéí éne. Nagyon szép lemetrsiik lesz az ezresbaakóból, de a Gulyás ur örök nyugalmából aligha lesz va­lami ...

Next

/
Thumbnails
Contents