Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-04 / 234. szám

DELMAGYAKORSZAG SZEGED. Szerke»zlO»<g: Somogy* <>cca 22. I. em. Teleton: 23.33..Kladöhlvalal, kbleibnktfnyvlar C* IcgTlrodai Aradi ucca h Teleion: 13>(l6..Nyomdai Ifiw Llpfll ucca ÍO. Teletont 13-0«. - Távirati Éí levelcílr: Céln-roTnrorsrAo. Sleaed Vasárnap, 1936 október 4. Ara 1« fillér XII. évfolyam, 2.34. s«. ELŐFIZETÉS, Hn vonta helyben 3.20 vidéken e* Budapesten 3.6«, uUllüldUn b.4U pengő, — Egyes u6m Ara hetkö». nap 1°. vMAr- ét Ünnepnap 10 "U. Htr­detések eívfclelr tarlta szerint. Megje. lenlk neliOKiVMeierel nnoonln regcrel, Szabadságfogok A történelmi és az irott alkotmány között nemcsak díszben, méltóságban és ünnepé­lyességben van különbség. A történeti al­kotmány mindig rugalmasabb, mint a tör­vényhozási alkotásé s ennek a rugalmasság­nak nemcsak előnye, de hátránya is van. Előnye: az alkalmazkodás frissesége, amivel például a magyar alkotmány a jogfolytonos­ság fentartásával simulni tudott a közjogi formák változásához, de hátránya az, hogy nemcsak maga az alkotmány tud alkalmaz­kodni, de alkalmazkodhatnak könnyen az — alkalmazói is. Az irott alkotmány mindig több garanciával veszi körül a szabadságjo­gokat, mint az ősi alkotmány, amelyik azo­kat dekretálta, de olyan szentnek, annyira hozzáférhetetlennek tartotta, hogy biztosí­tékkal körül sem vette. Ha megimá valaki a szabadságjo­gok történetét, akkor megimá a n e m­zet igazi történetét is. A hatalom és a jog arányát a szabadságjogok mértéke fe­jezi ki. Népuralom népjogok nél­kül nem képzelhető el. A szabadságjogok megírandó történeté­nek egyik legtanulságosabb és legérdeke­sebb fejezete lesz a gyülekezési jog leg­újabb korlátozása. A kormányhatósági in­tézkedés a bolsevizmus elleni védeke­zés szükségességére is utal. ügy érezzük, hogy a bolsevizmus elleni küzdelemben ez a nemzet éppolyan hiánytalanul egy­séges, mint a revizió követelésében. E két principiálisan alapvető kérdés tekintetében nincs még árnyalatnyi különbség sem köz­tünk. A kérdés csak az, hogy a rendelkezés elkalmas-e annak a célnak szolgálatára, amit számára kijelöltek s amivel elhatározását iga­zolták. A mi meggyőződésünk szerint ebben az országban nincs bolsevista készülődés, amit a nyomozó hatóságok nyomban fel nem derítenek. Ahány mozgalmat a rendőrség ébersége ártalmatlanná tesz, az mind azt bi­zonyítja, hogy a rendészeti hatósá­gok helyükön vannak sa magyar polgárságnak a belső rend veszélyeztetésétől nem kell tartania. De ha kellene, vagy lehetne is tartani, a politikai gyűlések tartása fokozná a veszélyt? A bolsevizmus mindig földalatti moz­galomként kezdődik, a népgyűlések» nyilvánosságát és ellenőrzé­sé t a földalatti mozgalmak nem bírják ki. A közrend megóvása nem azt kívánja, hogy tiltsák be azokat a gyűléseket, melyeket a rendőrség ellenőrizhet, hanem azt, hogy el­lenőrizhetetlen összejöveteleket s a nyilvá­nosság kizárásával rendezett gyűléseket te­gyék lehetetlenné. A gyűlések korlátozása éppen az ellenkező hatást érné el, ha ugyan volna táptalaja Magyarországon a bol­sevista agitációnak. Attól lehetne félni, hogy ha gyűléseket a rendőrség engedélyével tar­tani nem lehet, akkor fognak tartani gyűlé­seket a rendőrség engedélye nélkül, de attól nem kell és nem is lehet tartani, hogy a rend­őrség által engedélyezett s a rendőrség által ellenőrzött gyűlések bármilyen vonatkozás­ban s bármilyen tekintetben a bolsevizmust propagálhatják. A törvényhozás tagjaínak saját kerületük­ben szabad továbbra is politikai gyűléseket tartani. Ennek a rendelkezésnek is a bolse­vizmus elleni küzdelem a forrása? Hát pél­dául, hogy ne menjünk idegenbe a példákért: Shvoy Kálmán nyugalmazott altábornagy, országgyűlési képviselő ur Szegeden tarthat beszámolót, de Kiskundorozsmán politikai gyűlést már nem hivhat össze, Hunyadi­Vas Gergely képviselő ur a csengelei bér­lőkhöz szólhat, de már Pálospusztán hall­gatni kénytelen, R a s s a y Károlynak Szege­den szabad beszélni, de Makón már nem. Van valaki, aki elhiszi, hogy a bolseviz­mus elleni védekezés gyöngülne akkor, ha Shvoy Kálmán Dorozs­mán is beszélhetne a gazdákhoz, ha H u n y a d i-V a s Gergely a szegedi ha­táron tul is részt vehetne politikai gyűlésen, vagy ha R a s s a y Károly Makón szólna az ellenzéki polgársághoz? A magyar törvény­hozó csak a saját kerületében im­múnis, de a szomszéd kerületben már fél­teni kell tőle a bolsevizmussal szemben vé­dett közrendet? Azt az eredményt, hogy ellenzéki képviselő ne menjen népgyűlést tartani kormánypárti képviselő kerületébe, a rendelet kibocsátásával el­érték, de ezt a célt lehet-e a bolsevizmus el­leni küzdelemmel azonosítani s ilyen k é ­' nyelmi eredményért szabad-e hozzá­¡nyulni a magyar szabadságjo­j g o k h o z, ahhoz a joghoz, amelyiknek tu lajdonosa és haszonélvezője a magyar nem zet s amit a hatalom birtokosainak nem szü­kiteni, nem csonkítani, hanem védeni, oltal­mazni, kiteljesiteni s az utánunk következők számára a nemzet szabad szellemének és sza­bad akaratának örök bizonyságaként átadni — nemzeti és történelmi kötelessége. Szerdára váriák a politikai helyzet tisztázását A miniszterelnök visszatérésének kérdése (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Po­litikai körökben az a hír, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök hazakészül Münchenből, meglepetést keltett. Ebben a pillanatban még nem bizonyos, vájjon a miniszterelnök 10-e kö­rül tényleg visszatér-e Budapestre, mert ez függ az orvosi vizsgálat döntésétől is. Azok azonban, akik jól ismerik a miniszterelnököt, munkatársunkat ugv informálták, hogy Göm­bös miniszterelnök kitart eredeti elhatározása mellett. Az eddigi t°rvek szerint szerdán reggel a „Kiss Józ«ef vrvü repülőgéppel utazik Mün­chenbe Birójüyörgy országgyűlési képviselő, dr. 1 Boros József tanár, a miniszterelnök háziorvos ' sa és Szakváry Emi! alezredes. Ezzel » | géppel utazott annakidején a miniszterelnök Münchenbe. A belpolitikai kibontakozást a szombati nap nem vitte előre: nem voltak kulisszák mögötti tárgyalások, sem baráti megbeszélések. A po­litikai világ figyelme most a gazdaértekezlet határozata felé terelődik. Értesülésünk szerint a gazdacsoport tagjai nem csupán tárgyi kér­désekkel foglalkoznak, hanem megvitatják a személyi problémákat is. A szerdai nap előre­láthatólag döntő befolyással lesz a magyar belpolitikai életre. A cseh korona devalvációja Hétfőn dönt a minisztertanács Prága, október 3. Szombaton este hivatalos közlemény jelent meg, amelynek értelmében a kormány illetékes szerveinek tanácskozása alapján a gazdasági miniszterek hétfői érte­kezletének az a célja, hogy a pénzügyminisz­terrel és a nemzeti bankkal egyetértőleg tör­vényjavaslatot dolgozzanak ki. amely leszál­lítja a cseh korona aranytartalmát. A parlament mindkét házát október 7-ére és 9-re egybehívták a cseh pénznem uj szabályo­zásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Végei éri a párisi pincér» sztrájk Paris, október 3. A szállodai, éttermi és ká­véházi sztrájk felkavarta a főváros minden­napi életét. A déli órákban a közönség megro­hamozta a hentesüzleteket, majd pedig a sé­tányokat lepték el és ott ebédeltek meg. A sztrájk nem általános. A békítési tárgyalások folyamatban vannak, a mozgalom mégis ter­jed. Az uccai hangulat meglehetősen ideges. Az uccákon mindenütt megerősített rendőrjár­őrök cirkálnak. A munkabérviszály este befejeződött. A mun­kások vasárnap reggel rendes időben munkába állanak. Lira~csekkei csak dollárért vagy fontért adnak ki Róma, október 3. A kormányrendelet értel­mében a lírára szóló forgalmi csekkeket az Olaszországba utazók számára további rendel­kezésig csak dollár, vagy angol font ellenében szolgáltatják kf.

Next

/
Thumbnails
Contents