Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-18 / 247. szám

DELMAGYARORSZÁG . _ < Vasárnap, 1936 október 18. A

| AM zománccdénvuket, bázlarlási cíkkellv^WlCdket> aIPakka" és aoélevőeszközöket a legjobb minőségben Szántó Edényáruházbanszéchenyi tér 11 (Városi bérház) Visszamenőleges földbérrendezést kérnek a baktói bérlők (A Délmagyarország munkatársától.) Az a bizottság, amelyet a közgyűlés küldött ki legutóbb, hogy felülvizsgáltassa a városi földek bérét, rövidesen megkezdi munkáját. Ezzel kapcsolatban a Szeged-Baktói Bérlők Gazdaköre érdekes indítványt nyújtott be a polgármesterhez az októberi közgyűlés napirendjére. Az indítvány a következő: — A Szeged-Baktói Bérlők Gazdakörének határozatából azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Méltóságodhoz, kegyeskedjék a most folyamatba tett földbér-revizió alkalmából olyan javaslatot terjeszteni a törvényhatósági közgyűlés elé, amellyel a baktói földhérek valahára végleges rendezést nyerhetnek. — Méltóságodat ugy tájékoztatták, hogy „a baktói bérlők a t&bbiekkel szemben a föld minősége és fekvése szerint előnyben vannak s földbéreik teljesen megfelelnek annak a színvonalnak, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás szem-, pontjából igazságos... és hogy a város a bérmérséklések terén elmeait addig a határig ameddig egyetlen tulajdonos sem az országban." — Tisztelettel megjegyezzük, hogy ez a vélemény nem helytálló, mert például a vallásalapi bánáti földek holdankénti 20 pengős bérét a földmivelésügyi minisztérium 1931-re már a felére s/állito'ta le, a Dunántulon pedig igen jó földek bére 90 kg-tól 120 kg búzára mérsékeltetett. — Az a képzelt helvzeti előnv pedig, hogy a 1 iktói földek a város közelében vannak, a föld terméketlensége miatt elenyészik. Ugyanis, amint ¡'/.t a most kiszállt felülvizsgáló bizottság is kénytelen volt megállapítani, a baktói földek szikes sárgaagyag talaja legalább 30 százalékban, ili; igen sok helyen 70- 80 százalékban van szikfoltokkal borítva. — Az 1928. évi abnormis bérek a Szőregről, Ujcegedről és egyebünnen kiüldözött szerencsétlen magvarok — ¡legtöbbnyire faiskola-kertészek — kétségbeesett helyzetéből származtak s azok még a mai háromszor mérsékelt állapotbiin sem tartInitók tovább fenn. -- Ezt igazolhatjuk' a következőkkel: — Területünket 1932-től évről-évre elemi csapások sújtották. 1982-ben aszály, 38-ban rozsda, 34ben jégverés, 35-ben májusi fagy és utána aszály. — De ettől eltekintve is elég meggyőző adatot tárhatunk Méltóságod elé. Feltételezve például Imzából 7 mázsás termést — ami átlagosan nincsen — és ebből leszámítva vetőmag, arató- és cséplő-rész cimén 3 mázsát, a megmaradó 4 mázsa holdanként! nettó termés értéke összehasonlítva j mindenkori földbér és annak 7 pengőnvi adója és i'gvéb járulékaival, 6 évről a következő ki'pet adja: Á hn»a F.fy hold Kfjr hold A termé» érték» éra a fél 7&ruAQ»k a jirnlébérnél holfltmvAl értékei P kok'tal P tHhb P k«»es»bb P 1929 22— 88— 97— — 9— 1930 17— 68— 97.—.— 29— 19S1 12 — 48— 97.— — 49— 1933 16.— 64— 97— _— 37— 1933 9.50 38— 61— —.— 23— 1931 16.-, 64— 61 — 3— —— átlagban 15.41 62.— 85— — 23.66 4«b4t a búzatermés holdjár» az évi átlagos ráfizetéf 2,3 p«u£" «# fillír vi»ít. — •Méltóságod Agy jelentésében meg*ü«pitja, hogy a büktói bérlők kényelmesedve csak azt t'-rmelik, amivel a legkedevesebb munka jár és általában is nem olvan termékenyek, amelyek a talajon legkiadósabban termelhetők; ajánlotta például az árpatermelést, amivel kitűnő árpatalajunkon holdanként 204 pengős hozadékra tehetnénk szert. Eltekintve attól, hogy ugyanazon területen legfeljebb csak minden harmadik évben lehet ugyanazt a kalászost eredményesen termelni, jelenthetjük, hogy mi termelünk ott, ahol és amikor lehet, árpát is s pontos feljegyzésekből megállapíthatjuk, hogy a baktói föld árpatalajnak sem kiváló. Az 1929-től 1985-ig terjedő 6 év alatt az egyik legjobbnak minősített bérleten a holdankénti átlagos árpahozam 8.19 mázsa (például 1934-ben csak 3.3fi q) volt, mig az átlagos földbér ugyanezen időszak alatt 74.17 P-t tett ki, tehát a 100 pengő 12 fillér értékű átlagos hozamnak itt is 74.08 százaléka ment a töldbérre és csak 26 százaléka maradt a termelőnek. Kívánatra » hiteles részletes adatokat bármikor rendelkezésre bocsáthatjukTudnivaló, hogy a város gazdasági ügyosztálya 1928-bafh a bal>tói bérleteket 3 holdas darabokra aprózta fel. Érthetetlen, hogy micsoda előrelátással képzelte az ügyosztály! hogy 90—100 pengős bérekért minő termelési ág mellett nyernek ;t bérlő családok a 3 holdon megélni, amikor a későbbi többszöri bérmérséklés is 6 évi átlagban számitva a bérlőnek holdanként 25 pengő 97 fillér. a hold után az évi munkájáért j mindössze 77 pengő 91 fillér nyers Hevétele volt lehetséges. Ezeket tudva, lehet-e azon csodálkozni, hogy bérhátralékok keletkeztek? Tekintélyes helyről hallatszik az állítás, hogy a szegedi bérlők a földet kizsákmányolják, nem tartanak kellő állatállományt, a földtől elvont tananyagokat kellő trágyázással nem pótolják. Mi az oka annak, hogy a bérlőknek már jóformán semmi állatállománya nincsen? Mi az oka annak, hogy a bérlők tanyái pusztává változtak s ők maguk a legutolsó koldus szintjére lerongyolódtak? Nem más, mint a nemes városnak IflQS táján megalapozott földbél-politikája, amely 38 pengő« buzabérekre bazirozva ts háromszoros magasságú földbéreket licitáltatott azokra a szerencsétlen bérlőire, akik beruházásaikkal a város földjéhez láncolva ea ellen a rövidlátó és lelketlen béitajsza ellen védekezni nem tudtak. Előbb kimutattuk, hogy a földbér a földhozamnál magMAb* volt. A bérlő fizetett, amig akadt valami eladni valója Előbb elfogyott a baromfi, aztán következett a ló, majd a tehén. Ezek pótolták a kipem termett bér hiányát. Rövid időn az egész állatállomány bekerült a főpénztárba, ugy, hogy ma a legtöbb kistanyán legfeljebb egy pár tynk található. Mi egyetlen bérlőt sem ismerünk, aki tisztán bérlete hozamából csak valamennyire is meg tudna élni. A város közönsége ezt a nyomort nem látja. A törvénvhatósági bizottság nagyrésze sem hiszi el, hogv a bérlők azért tettek hátralékosok, mert a föld a bért nem termi ki.. Erre mutat a bérhátralékok törlesztése tárgyában hozott utóbbi határozat is, amely a törlesztési kedvezményt attól teszi függővé, hogy a bérlő a folyó bérf teljes összegben lefizesse. Mintha bizony a hátralékokra ké*z volna a bérlöknél az eldugott fedezet s ait csak rosszindulatú hanyagsággal tartanák vissza. _ Itt egy gazdasági betegség terjedt el, aminek szanálása már tovább nem halasztható. Hiába a város szorult helyzete, el/halasztható bármily kulturigény, de népünk megmentése mindennél elébbvaló feladat. — A szanálásnak két módja van: — Vagy kiereszti a város a beruházott bérlőket a beruházott érték méltányos megtérítésével a bérletből, Vagy leszállítja a béreket ai 1930. évig visszamenőleg holdankénti i ' 20 pengőre és az azon felüli bérekből keletkezett hátralékokat törlf. — Az az ellenvetés, hogy a bérek nem magasak, hiszen néhol még a mainál nagyobb bérek is Ígérteinek', nem helytálló. — Először azért, mert ujabban egyes megüresedett baktói területeket 10_20 pengő béren adtak ki, másodszor azért, mert tudnivaló, hogy az idegenből jöttment bérlő ígérhet akármit, az a félévi bért lefizetvén, a földet használja addig, amig a fizetést elhúzhatja, aztán pár évi termés letakaritása után tovább áll. Mi beruházásainkkal idekötve, utódainknak könnyebb sorsot akarnánk hagyni, mi magyarolí vagyunk, azok maradunk, itt akarnánk élni cí meghalni — Ezért esedezünk sorsunk olyan enyhítéséért, hogy elődeink nyomán élhessünk továbbra is. Szeged, 1936 október hó 6-án. Telje« tisztelettel: A Szeged-Baktói Bérlők Gazdaköre Frank Márton sk., Jani Mihály sk < elnök. ügyvezető elnök. Páratlan üedvezmiiiü a Délmasuarorszau oiuasoinaH! A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VIM PODNANICZKY UCCA 8. s z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink" 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala Szinházjegyárirsitás a DÉLMÜCY9R0RSZBCNÍL