Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-17 / 246. szám

DttM AGYARORSZAG SZEOED. SzerkeictAtéa* Somogyi uCCa 22. I. em. Telelőn: 23«33^i Kiadóhivatal, kölcíönhönyvtér és tegylroda: Aradi ucca Teleion: 13-Ü6. _ Nyomda: Löw llpOl ucca l'J- Telefon: 13-Ofi. - Tavira« e» ieveielp-- DélDegyaforuAo. Szeoed Szombat, 1936 október 17. Ara ÍO fillér Egy békebeli beszéd A miniszterelnök beszéde — szivesen állapítjuk meg — nem okozott semmiféle irányban meglepetést. Sem azzal, amiről beszélt, sem azzal, amiről hallgatott. Ez a beszéd valósággal békebeli beszéd volt s ha nem lett volna benne egy-két utalás olyan gazdasági körülményekre, melyeket az előttünk járt nemzedék nem is ismertetett, ezt a beszédet elmondhatta volna akár — Széli Kálmán is. Ha rövid szavakba kellene foglalni azt az utat, amit két program között tett meg az ország, azt mondanák, a jelszavaktól elérkeztünk a realitásig. A jelszavak, mint jelszavak — be kell vallani —, remekbekészültek s nemcsak arra voltak alkalmasak, hogy engedelmeskedjenek azok, akiknek az engedelmesség lelki szükséglet s akik magukat nem érzik jól, ha nem tudják egy nagyobb akarat hatása alá helyezni, de alkalmasak voltak arra is, hogy narkotizálják a vezényelteket. Ez a nemzet azonban, — lehet, hogy tradíció csak, de lehet, hogy életfeltétel, — inkább vágyódik a szabadság levegőjére, mint a vezényszavakra s a miniszterelnök programjában akármennyire hiányzik is a szabadságnak, mint alkotmányjogi intézménynek magasztalása, a nemzet mégis nyugalommal fogadja a miniszterelnöki programot 9 vágyai teljesülése felé közeledést lát abban, hogy érezheti azt, hogy polgár, akinek jogai is vannak s aki a maga meggyőződését érvényesítheti is az államélet vezetésében. Csak itt-ott tünt fel egy-egy töredéke a régi emlékeknek. Az uj miniszterelnök nagy beszédében egyszer használta a „nemzeti öncélúság" kifejezését s a pártgyülés utáni banketten emiitette a nemzeti munkatervet, de mindebben aligha lehet mást látni, mint a kegyelet jelét az elhalt baráttal, a hatalom eltávozott mával szemben. Egyébként a miniszterelnök beszéde az államélet minden problémájával, minden felmerülő gazdasági, pénzügyi, alkotmányjogi kérdéssel foglalkozott s mindegyikkel szemben a maga tisztult felfogásával vázolta a tennivalókat A miniszterelnök ur magát haladó konzervet ivnek nevezte, de ha a. program kijelentéseit ehhez a kifejezéshez mérjük, ugy érezzük, hogy a miniszterelnök ur konzervativizmusával meg lehetnek elégedve a haladók s progresszivitásával meg lehetnek elégedve a konzervatívok. Ez a beszéd nem volt reveláció, nem korbácsolta fel a szenvedélyeket, nem adott nemzedékek életét betöltő programot s évszázadok számára nem jelölte ki a csalhatatlanság meggyőződésével a tennivalókat, ez a beszéd hűvös és világos foglalatja volt mindannak, amire a kormányelnök a nemzettel szemben elkötelezte magát, hűvös volt és mérsékelt, de mérsékelt volt még a — mérsékletében is. Ez a beszéd politikai irányváltozást nem jelent, de mégis nagy változásnak lehet még vízválasztója. Amikor közgazdasági tudásra, pénzügyi tájékozódottságra alkotmányos érzékre és tradíciókra van szükség, akkor nem lehet egy ország népét és sorsát álomlátások szépségeire bízni. Mérhetetlen szerencséje az országnak az, hogy nem kudarcok, inkább eredmények fűződtek ehhez a korhoz, amelyből hiányzott az a nyugalom, hogy objektív számvetések, hűvös politikai mérlegeXII. évfolyam. £45 u. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.20 vidéken «• Budapesten 3.60, RUUifldOn «.40 pengő. — Egye» tzam ara heütüenap 1°. vasár» é'» Ünnepnap 10 'Hl« Hirdetések i elvétele tarltA saserlnt. Megje. <e-ik neiin Kivitelével nanonta reggel, lés és tárgyilagos érvek a kizárólagos tényezői a politikai elhatározásoknak. S most ugy érezzük a miniszterelnöki program olvasása közben, hogy ennek a nyugtalanságnak főrészben vége van. A tegnap elmondott beszéd szerint a nyugalom is a realitások iközé tartozik s ha ez igaz, akkor az ország máris reális eredményeket köszönhet a Darányi-kormánynak. A rímtelen vers helyébe a szakember tárgyilagos prózája lépett s azok, akik nem költőkre, de államférfiakra szeretnék bizm a maguk és a nemzet sorsát, függetlenül attól, hogy az uj kormány Ígéreteivel és állásfoglalásaival mennyire tudnak elégedettek lenni s elégnek tartják-e az uj kormány munkaprogramját a nemzet mai szükségletei számára, már ezt a változást is nyugalommal fogadják. Ettől a békebeli beszédtől mi a nyugalom atmoszférájának helyreállítását reméljük. A Darányi-kormánynak sem áll rendelkezésére több szaktudás, több gazdasági ismeret, több pénzügyi tájékozódottság, mint amennyivel szakemberein keresztül a korábbi kormány rendelkezett, de talán több tényezővel rendelkezik a nyugalomnak s alkotmányos felfogása bizonyára el fogja érni azt a lényeget is, amit fenntartani és védeni a leghaladóbb gondolkodás is vállvetve kész a konzervativizmusnak akár hajporos képviselőivel. Anglia felvilágosítást kert Belgiumtól a semlegességi ngilathozat ügoében Brüsszel, október 16. A belga lapok hangoztatják. hogv a belga király beszédében nem volt semmi, amit barátságtalan fenyegetésnek lehetne felfogni Franciaország irányában. A lapok kifejtik, hogy amikor Belgium megerősíti fegyverkezését és amikor maga biztosítja a belga határ védelmét, tulajdonképen nagy szolgálatot tesz Franciaországnak. A római lapok közül elsőként a Tevere foglalkozik a belga semlegességi határozat ügyével. „A belga határozat — irja a lap —, nem a népszövetségi egyezmény ellen irányul, mint azt a francia lapok egyrésze irja, hanem sokkal inkább a hagyományos franciabarát politikára jelent súlyos, sőt végzetes csapást. Belgium uj semlegessége a valóságban annyit jelent, hogy Belgium megszabadult Franciaországtól és Nagybritanniától való politikai függés bilincseitől. Belgium ezentúl önmaga dönt sorsa felett. Róma, október 16. Olaszország látható megelégedéssel fogadta Belgium állásfoglalását a locarnoi kérdésben. A sajtó is meleg szavakkal üdvözli a belga király bátor határozott fellépését, amelytől az egész világra komoly hasznot várnak. London, október 16. Mint illetékes helyen közlik, Edén külügyminiszter a belga nagrvkövettel folytatott megbeszélése során felvilágosítást kért Lipót belga király semlegesség» nyilatkozatának egyes részleteiről. Anglia csak a válasz megérkezése után lesz abban a helyzetben, hogy közölje a belga kormánnyal nézetét a nyugateurópai biztonság ügyében. Hivatalos angol körökben beismerik, hoerv Lipót belga király nyilatkozata Londonban a legnagyobb meglepetést keltette. Londonnak sejtelme sem volt arról, hogv Belgium ilyen módon nyilatkozza ki politikáját. Hétfőn töltik be az államtitkári állásokat Tovább tart a küzdelem a Marfon-csoporl körül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kormánypártban péntek este csak látszólag üllek el az ismeretes ellentélek. Benfentes politikai körökben ugy vélik, hogy a szembenállók között rövidesen kitör a küzdelem. A legérdekesebb, hogy Marton Béla neheztel Bárcza.v Ferencre, az agrárcsoport vezérére, mert kibékült Kozma belügyminiszterrel. Többen azon fáradoznak, hogy Martont kibékítsék Bárczayval, mert ettől Marton esélyeinek emelkedését várják, de erre a kibékitésre kevés kilátás van. A harc hétfőn, a pártértekezleten fog eldőlni, amikor a pártvezetőség megválasztására kerül sor. Beavatottak ugy tudják, hogy Martonék erős kisebbségben fognak maradni. Abban úgyszólván mindep csoport meggyezik, hogy 1 v ády Bélának maradnia kell az elnöki székben. Hétfőn kerül sor az államtitkári állások betöltésére is. Tahy, Tasnády-Szücs és P r e s z 1 y államtitkárok megmaradnak eddigi helyeiken. A kereskedelmi államtitkárságra három jelölt van: Martsekényi Imre, Zsindely Ferenc, és Kühne Lóránd. Állítólag Kiihne Lórándnak vannak a legnagyobb esélyei. A pénzügyminisztériumban és a honvédelmi minisztériumban, hír szerint, nem töltik be a politikai államtitkári állásokat. A politikai életet legjobban az ipari és kereskedelmi minisztérium egyesítése foglalkoztatja. Junius elsejével szűnik meg véglegesen az önálló ipari minisztérium, pontosan két évre megalkotása után. Egyébként Darányi Kálmán miniszterelnök folytatja tárgyalásait az ellenzékkel, amely loyalitást mutat a kormánv iránt. Minden politikai beavatott megegyezik ab