Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-15 / 244. szám

Csütörtök, 1036 október 15. /i— — OE MAGVASOftSERG 3 Back Cérnát felsőházi tag 20 ezer pengős költséggel Szent Erzsébet Kápolnát építtetett a tanuavilág. legtávolabbi részén: Atohházán (A Délmagyarország munkatársától.) Átok­házán, a 37 és feles kilométerkő közelében, ahol a város határa húzódik, begavári Back Bernát felsőházi tag nemes áldozatkészségéből kápolna épült. Rövid idővel ezelőtt fogtak hoz­zá az építéshez, most már teljesen elkészült a kápolna, ugy, hogy november tizenkilencedik napján, Erzsébet-napján megtörténik az ünne­pélyes felszentelés. A kápolnát Back Bernát Arpádházi szent Erzsébet tiszteletére emeltet­te. A kápolna Nemes Czike Gábor tervei szerint készült, égetett fehér téglából, mely a környék építési anyagát: a szikföldet utánozza. Emeli a kápolna hatását, hogy homlokzatán Szent Erzsébet szobra áll, a tornva emlékeztet a re­begényi templom tisztán magvaros stilusu tor­nyára. A kápolna felépitóse 20.000 pengőbe ke­rült. A kápolna felépítéséről dr. Balogh István alpóközponti plébános a következőket mon­dotta: — Azon a körnvéken, ahol begavári Back Bernát a kápolnát felépíttette, úgyszólván a legszegényebb városi földbérlők laknak. A ká­polna a várostanvai plébánia területén van, de a plébániától ezek az emberek legalább 14—15 kilométerre vannak. Az eddig lelki gondoskodás hiányain nem is lehetett csodálkozni, hiszen a várostanyai plébániának 18 kilométer átmérő­jű a területe és 10.000 a hivők száma. A vá­rostanyai plébánia elhelyezése is eléggé kedve­zőtlen, mert nem a centrumban van, hanem egyik sarkára került és bizony a hivek egvré­sze messze lakik a plébániától. A Szent Erzsébet-kápolna felépítésével Back Bernát értékes szolgálatot tett. A környék népe elhatározását nagy örömmel és hálával fo­gadta. A kápolna méreteiben elég nagy, 250— 300 hivő befogadására alkalmas és olyan ked­vező a megoldása, hogy nyáron a kápolna előtti rendezett téren a hivők százai helyezkedhetnek el. A kápolna kiképzése művészi- Ízlésre vall, begavári Back Bernát ujabb áldozatkészségét meleg elismeréssel kommentálják ugy a város­ban, mint a tanyán. Minden Iskolásgyermeket beoltanak diftéria ellen Járvány idején kötelező lesz a tffuszeltenes oltás '(A Délmagyarország munkatársától.) Min­den óv tavaszán a különböző városrészekben diftéria ellen be szokták oltani a jelentkező gyermekeket. Egyezerre tizenöt helyen eszköz­lik az oltásokat és ilyen alkalmakkor többezer gyermeket oltanak te diftéria ellen. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a védőoltások ered­ményesek, évről-évre kevesebb azoknak a szá­ma, akik diftériában megbetegednek. A védekezés azonban sokkal hatásosabb vol­na, ha kivétel nélkül minden gvermeket beolta­nának, mert enélkül a fertőzés veszélye még mindig fennáll. A tiszti főorvosi hivatal már a mult évben arra tett előterjesztést Pálfv pol­gármesternek, hogy rendelje el kötelezőleg a diftériaelleni védőoltásokat, külföldön ezt már «¿gebben megvalósították. A polgármester több szempontból annakidején nem járuTt hoz­zá, de kijelentette, hogy foglalkozik a dolog­gal és elrendeli a kötelező oltást, ha a járvá­nyos megbetegedés ezt esetleg szükségessé teszi. Most azután az Országos Közegészségügyi Intézet arra tett javaslatot, hogy rendelje el a belügyminiszter az ország egész területén a kötelező diftériaellenes oltást. A belügymi­niszter ehhez hozzá is járult, legközelebb már minden gyermeket kivétel nélkül be kell oltani diftéra ellen. Arról Í6 6ZÓ van, hogy elrendelik rövidesen a kötelező tifuszelleni védőoltást is, bár Szeged e tekintetben előljár, az elmúlt hó­napok során többezer ember önként jelentke­zett tifuszellenes oltásra. A tanyai vasat tizéves jubileumán még mindég rendezetlen az alkalmazottak helyzete (A Délmagyarország munkatársától.) A ezer gedi gazdasági vasút alkalmazottainak küldött­sége jelent meg szerdán délelőtt dr. Pálfy Jó­zsef polgármesternél. A küldöttség vezetője el­mondotta, hogy a jövő évben lesz 10 esztendős a kisvasút, de a kisvasút alkalmazottainak helyzete még mindig rendezetlen. 1927-ben, amikor üzembehelvezték a gazdasági vasutat, az alkalmazottakkal három évre szóló megálla­podást kötöttek. Ez a három évre készített szabályzat elvileg ma is érvényben van, a hely­zet, azonban ugv alakult a gvakorlatban., hogy a három év letelte után kiadott kormányrende­let, alapján a város éppúgy csökkentette a kis­vasúti alkalma7ottak illetményeit is, mint aho­gyan a rendszeres városi alkalmazottak illet­ményeit csökkenteni kellett, pedig a kisvasútiak nem kapnak sem lakbért, 6em családi pótlékot, sőt szerződésük még az előlépés lehetőségét sem biztosítja számukra. így tehát lényege­sen hátrányosabb helyzetben vannak, mint a város többi alkalmazottai, alkalmaztatásuk ma, tíz év után is, csak ideiglenes jellegű, bármikor j elbocsáthatják őket. Még annyi joguk és biz- ! tonságuk sincs, mint amennyit a törvények a i magánalkalmazottak számára előirnak. Arra kérte a küldöttség a polgármestert, hogy mi­előbb rendeztesse a kisvasúti alkalmazottak szolgálati viszonyát és fizetését. Hivatkoztak arra., hogy a nyíregyházai kisvasút alkalma­zottainak jogviszonyát pontosan az államvasu­tak mintáiára rendezték. i A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy egyelőre semmiféle ígéretet nem te­het, a kérdést az üzemek központi igazgatósá­ga elé fogja terjeszteni és az igazgatóság állaJ pitja meg, hogy mennyiben jogos és mennyiben teljesíthető a kisvasúti alkalmazottak méltá­nyosnak látszó kívánsága. »RRLEN«sr Kapható Szegeden kizárólag UIAGIR F. 1!. fis Fia cégnél, Klauzál-tér. A férj, akit rágalmazással vádol a fe­leség és aki sajnálja — a má­sodik férjet (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt napokban érdekes tárgyalás zajlott le a járásbíró­ság előtt. Egy állami tisztviselő került a vádlottak padjára, akit fiatal felesége jelentett fel rágalma­zás és becsületsértés miatt. A házasfelek már hó­napok óta különválva élnek, az asszony rövid há­zasság után visszament szüleihez, a férfi is újra beköltözött légénylakásába. A fiatal asszony fel­jelentésében azt adta elő, hogy férje különválásuk óta állandóan üldözi, ahol csak teheti, rossz hi­rét költi és olyan dolgokkal gyanúsítja uton-utfé­len, hogy kénytelen a bíróság segitségét igénybe venni. Elmondotta feljelentésében, hogy amióta férjétől különvált, udvarol neki egy fiatalember, aki kijelentette, hogy mihelyst a válópere véget­ér, azonnal feleségül veszi. Ez a fiatalember né­ha-néha meglátogatja őt szülei házánál és a leg­uribb formák között eldiskurálnak. Egyik napon a fiatalember feldúlt arccal rohant fel hozzá és egy levelet mutatott, amelyet a reggeli postával küld­tek el cimére. Azonnal megismerte a levélben férje irását. A levélben a volt férj olyan rágal­makkal illette őt jövendőbelije előtt, hogy azo­kat alig tudja reprodukálni. A volt férj a levél végén arra szólítja fel a fiatalembert, hogy sür­gősen hagyja el az asszonyt, nehogy később meg­bánja a dolgot. A fiaatlasszony kérte a bíróságot, hogy példásan büntesse meg férjét, aki egyizben már tönkretette életét és most arra készül, hogy másodszor is tönkretegye. A biróság kihallgatta a volt férjet, aki kijelen­tette, hogy a levelet nem ő irta, brr elismeri, hogy nagyon hasonlít az ő Írásához. Különben sem vol­na semmi oka sem arra, hogy ilyen leveleket íro­gasson, mert a feleségével való ügyét régen le­zárta, fogalma sincs arról, hogy azóta hogyan él, de nem is érdekli a dolog, mert jelenleg 8 is ab­ban fáradozik, hogy házasságot kössön. Volt fele­sége — vallotta — abhan a téfédésben van, hogy ő még mindég foglalkozik vele. öt azonban a leg­kevésbé sem bántja, hogy férjhez megy újra, bár sajnálja a leendő férjet, arra mégsem vetemedik, hogy levelet irjon neki. Az asszony ezekután tanukat jelentett be arra vonatkozólag, hogy volt férje igenis állandóan ai ő ügyeivel foglalkozik és minden ismerősének ró­la terjeszt hireket. A férj viszont kihallgatni kérte leendő felesé­gét arra vonatkozólag hogy sohasem foglalkozik volt felesége ügyeivel, teljesen a maga dolgával van elfoglalva. A biróság egyelőre nem rendelte el a bejelentett tanuk kihallgatását, egyelőre fon­tosabb dolognak tartja annak tisztázását, hogy a leveleket ki irta... Ennek eldöntése végett Írás­szakértőket hallgat ki, akik majd a férjtől vett pró­bairás alapján megmondják, hogy a vádlott irta-e a levelet, vagy sem. IA H.MHIRDET MEGTAKARÍT NÉHÁNY FILLÉRT ÉS ELSZALASZT SOK PENGŐT

Next

/
Thumbnails
Contents