Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-15 / 244. szám

MAGYARORSZÁG EC^tSSSSSSSSÜKSS^ar Csüíöríök, 1936 október 15. arrsm^wx».^ 10 fiii^r sï,.r»w-ffS^S^S XII. évfolyam. 244 s*. ^fr^iSIt^eî?^^ 68%-os pótadó A pénzügyi bizottság a költségvetés tár­gyalását befejezte s a jövő évre 68 százalé­kos pótadó megállapításra tesz a közgyűlés­nek javaslatot. A mai hetven százalékos pótadóval szem­ben a 68 százalékos pótadó két száza­lékos csökkentést jelent. Pénzügyi tekintetből nem lehet túlbecsülni! ezt az eredményt. Egy száz&lék pótadó 14.460 P~ nek felel meg, a két százalékos csökkentés tehát azt jelenti, hogy a város polgárságá­nak közterhe a következő évben a pótadó» leszállítás folytán kereken 25.000 pengővel csökkenne. Ezt a két százalékos csökken­tést az egyes polgárok így nem fogják meg­érezni, de annak mégis inkább morális, mint pénzügyi nagy jelentőségét eltagadni még­sem lehet. A két százalékos pótadócsökkentés azt jelenti, hogy a város a közterhek fo­kozatos könnyítésének útjára lépett. Ha egy évben sikerül két százalé­kos pótadócsökkentést elhatározni és — végrehajtani, akkor hinni fog a polgárság azoknak a kejelentéseknek súlyában s azok­nak az ígéreteknek komolyságában, melyek a közterhei csökkentését helyez­ték kilátásba. S akkor, amikor széltében­hosszában bizalmi válságról beszél­nek s amikor a kontinentális pénzrendszerek zavarai ezt a bizalmi válságot legalább át­menetileg még fokozni képesek, akkor külö­nös jelentősége, mert különös hatása van még a — két százalékos adócsökkentésnek is. A bizalmi válságnak egyetlen gyógyszere van: a hit. Bizalmatlanságot csak bizalommal lehet legyőzni. S a bizalom keltésének leghatásosabb módszere a tett. Ha igaz az, hogy száz Demosthénesnél is szebben beszél egy grammnyi cselekvés, akkor ennek igazságát sehol annyira szem­léletesen nem lehet belátni, mint a gazda­sági életben. A pénz érzékenyebb, mint á csiga szarva és félénkebb, mint a veréb. A mimóza érzékenysége a rinocérosz vastag­bőrére emlékeztet a pénz érzékenységéhez képest. Jelenhetnek meg félhivatalos cikkek, sugalmazott híradások s a legilletékeseb­bek nyilatkozatai is, a pénz olyan érzékeny, hogy már a megnyugtatás elegendő »lyugtalanitására. Nehéz volna eldönteni, hogy melyik a legigazságtalanabb, melyik a legantiszociá­lisabb adónem, de ha olimpiai ver­senyt rendeznének a legigazságtalanabb adó — nem tölgylombjáért, de töviskoszo­rujáért, ez az ország a győzelem reményé­ben küldhetné ki olimpikonként az igazság­talan adók világversenyére a mi jó, öreg pótadónkat. Poroszországon és Ausztrián kívül a világ inkább tankönyvekből ismerte ezt a szörnyű adónemet, mint gyakorlatból. Csak nálunk ragadt meg a pióca mohóságá­val és — vérszivásával. A pótadó büntPti a termelést és jutalmazza azt a tőkét, amelyik társadalmi kötelességének nem tesz eleget. A pótadó azoknak terhe, akik hasznos mun­kát végednek a társadalomban, de elkerüli azokat, akik vagyonukkal nem tesznek ele­get a nagy vagyon társadalmi kötelességei­nek. Milyen hallatlan fellendülés következnék be, ha nem volna p ó t a d ó. Minden beépítetlen telek mel­lett ott áll a DÓtado és őrként vigyáz ar­ra, hogy be ne épitsék. Milyen ipari fel­lendülés következnék a pótadó eltörlése nyomában. Nem volna üres telek, nem vol­na —• üres ipari műhely s a gazdasági élet, a kereskedelmi forgalom nem föllendülne, de virágzásnak indulna, ha a pótadó bilincsétől az élet megszabadulna. S ez a két százalékos csökkentés — ennek a megszabadulásnak Ígérete. S ezért mondtuk: nem a pénzügyi hatása sok, de a morális hatás, ami nyomában jár. Ha a polgárság hiheti, hogy az élet ter­hei csökkenni fognak s végre hosszú és keserves esztendők után elindulhatunk a közterhek csökkentésének utján, akkor an­nak az optimizmusnak vagyunk szál­láscsinálói, ami nélkül a válságot leküzdeni soha nem lehet. A válság leküzdésének gaz­dasági feltételei vannak, de a gazdasági fel­tételek a pszichikai feltételek fennforgása nélkül hatásukat éreztetni nem fogják. Van orvosság, ami csak arra jó, hogy más orvos­Bécs, október 14. Hivatalosan jelentik: Da­rányi Kálmán miniszterelnök dr. Schu­sehnigg osztrák szövetségi kancellárhoz az alábbi táviratot intézte: „A kormányzó ur kinevezett a magvar ki­rályság miniszterelijökévé. Amihor sietek er­ről értesíteni, fel akarom használni ezt az al­kalmat, biztosítsam Excellenciádat, hogy te­vékenységem arra fog irányulni, hogv nemze­teinknek a közös érdekek felismeréséből szár­mazó jószomszédi baráti viszonyát továbbra is erősítsem. Ebben a törekvésemben bízom ab­ban, hogy Excellenciád aktív baráti közremű­ködésben fog részesíteni. Kérem Excellenciá­dat, fogadja kiváló nagyrabecsülésem kifejezé­sét." ság hatását fokozza. Ilyen a gazdasági élet krónikussá vált válságában a hit szerepe. Egyedül nem szünteti meg a válságot, de hit nélkül ömölhet az arany s javulhat, (vagy talán romolhat) a valuta, a betegsé­gét nem váltja fel egészség. Csoda kell hoz­zá és nincs csoda hit nélkül. A két százalékos pótadócsökkentésbeti mi egy uj városházi kurzus kezdetéi szeretnénk látni, azért a rendszerét, amelyik anyagi erejét nem a polgárság megterhelésé­ben, hanem a polgárság terheinek csökken­tésében keresi. Minél kevesebb terhe van 3 polgárságnak, annál jobban tudja szolgálni a város érdekeit s annál biztosabb alapot tud épiteni a jobb jövő számára. Ez a kél százalékos adócsökkentés mégcsak szim­bolikus könnyítése a terheknek, de már elég ahhoz, hogy könnyítse a félelem at­moszferikus nyomását s a bizalmi válságtól szenvedő gazdasági szervezetbe a hit első injekcióját eljuttassa. Schuschnigg szövetségi kancellár,az alábbi táviratban vála­szolt: „Fogadja Excellenciád szívélyes köszönete­met azért, hogy szíves volt a magvar király­ság miniszterelnökévé történt kinevezéséről tá­jékoztatni. Ezzel kapcsolatban közlöm azt a legőszintébb kívánságomat, hogy Excellenciád a velünk szoros barátságban levő Magyaror­szág felelősségteljesebb helyén sikerrel mű­ködjek. Biztosítom önt, őszinte örömömre fo«j szolgálni, hogy a barátságot, amelv a baráti két szomszédállamot, Magyarországot és Ausz­triát régtől fogva szerencsésen egybekapcsolja, az Excellenciáddal való bizalomteljes együtt­A jövő héten összeül a választójogi értekezlet Darányi miniszterelnök a pártközi békért — Bethlen István lesz a genfi fődetegáíus ? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai helyzet tisztázódik és a jelek arra vallanak, hogv a belpolitikában uj kórszak kö­vetkezik és ebben komoly politikai körök re­ménye szerint, az alkotmányosság és a pártok kö­zötti béke lesz a vezérlő elv. A miniszterelnök célja a bei ­politikai életben nyugalmi állapotot teremteni. A megoldandó kérdések között első helyen sz<„ • repel a választójog. A pártközi értekezlet hir szerint már a jövő héten összeül. Ezzel kapcsolatban a kormám zói jogkör kiterjesztése és a felsőház reformja is szóba kerül. Darányi Kálmán miniszterelnök az el­lenzékkel való tanácskozásai után értesülésünk szerint n. közeli napokban felkeresi gróf Káro­lyi Gyula volt miniszterelnököt is. Politikai körökben liire jár annak is, hogy Darányi miniszterelnök felkérte gróf Bethlen Istvánt, vál­lalja el Magyarország képviseletét Genfben. A felkérés hivatalosan egy dőre még nem tör­tént meg, Bethlen hivei azonban ugy tudják, hogy a volt miniszterelnök szívesen eleget ten­ne ilyen felkérés esetén Darányi miniszterel­nök kívánságának. X Nep elnöke, Ivády Béla — mint isme­retes — lemondott, Darányi miniszterelnök új­ból őt fogja felkérni erre a funkcióra. Képvi­selő-főtitkára nem lesz a pártnak, fsak tiszt­viselő-főtitkára. A jövő héten összehívják a külügyi bizottságot. ahol T-I á n y a Kálmán küliig miniszter szá­rtiol be genfi tanácskozásairól. Darényl és Schuichnigg távíratváltása

Next

/
Thumbnails
Contents