Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)
1936-10-14 / 243. szám
Szerda, 1956 október T4. DFLMAGYARORSZAG 5 Elaludt a vonaton — jegycsalásért feljelentették Egy kereskedelmi ügynök furfangos utazása Szeged és Hódmezővásárhely között (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügyben adott ki országos körözést a szegedi tőrvényszék. H. János kereskedelmi ügynök bazárárukkal szokott a szegedkörnyéki városokba és községekbe utazni. Utazásai közben már többszőr meggyűlt a baja az államvasutakkal. H. Jáinos süriin elalszik a vonaton és ilyenkor tovább utazik, mint ameddig a vasúti jegye szól. Legutóbb is előfordult, hogy ÁIgyőre váltott jegyet a rókusi pályaudvaron, a vonaton azonban elbóbiskolt és csak Hódmezővásárhelyen ébredt fel. Ez állítólag már máskor is megtörtént, a vasutasok már ismerték erről a szokásáról H. Jánost, amikor felelősségre vonták, még ő haragudott, hogy nem keltették fel Algyőn. A kalauzok az esetet többször jelentettét az] állomásokon, nemrégen ai államvasutak igazgatósága feljelentést tett az ügynök ellen jegycsalás eimén. A vasút ugy találta, hogy H. János csak szimulálja az alvást a vonaton és így akart meszszebbre eljutni. Az ügyben a járásbíróság ki is tűzött már tárgyalást, de ázom nem jelent meg a vádlott, mire másodszor is megidézh" de szintén eredmény nélkül: H. János nem jelent meg ezúttal sem ügyének tárgyalásán. Most azután körözést adtak ki ellene. H. Jánost az állomásokon figyelni fogják, sőt a vonaton alvó utasokat is jobban megfigyelik majd Szeged és Hódmezővásárhely között ... Régi, elhasznált, süket rádiócsöböl ui csövet csinálunk! fl rádió a felújított lámpával|ff MarkovicS Szilárd ugy do'gozfk, mint uí korában • • • Tisza Latos k«rut 44. Telefon 30 -3SO Felmentették a Délmagyarország munkatársát özv. dr. Holtzer Gyuláné sajtéperében (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Novák-t&nácsa kedden tárgyalta azt a sajtópert, amelyet özv. dr. Holtzer Gyuláné inditott a Bél magyar ország, illetve annak munkatársa, Herezeg Sándor ellen. A sajtóper előzménye az. hogv a Délmaayarország annakidején tudósítást közölt arról a. korábbi sajtóperről, amelyet özv. Holtzerné Klamár Gyula hirlapiró ellen inditott a dr. Holtzer Gyula elhalálozásával kapcsolatosan megjelent tudósítása miatt; ez a sajtóper Klamár Gyula jogerős felmentésével végződött. Dr. Holtzerné a tárgyalásról beszámoló tudósítással szemben hosszabb helyreigazító nyilatkozatot küldött be a Dél magyar országhoz. amely azonban ennek közzétételét megtagadta, mert az nem felelt. meg a törvényes kellékeknek és támadást is tartalmazott. Dr. Holtzerné erre a nyilatkozatot közzététette két szegedi lapban. A nyilatkozat után a Délmagyarországban ..Alberti S. nyilatkozata" cimmel hir jelent meg és emiatt inditott most sajtópert Holtzerné a Hacy. l^Mirályl ^ Osztálysorsjáték féárusitöl kérik, togy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki, szíveskedjenek * mecfe'eló összeget azonnal megfizetni, mert a nyereményigény csak ugy biztosithaté, ha a sorsjegyek ára az e öirt 30 fillér költséggel együtt az október 17-i húzás e őtt kiegyenlítetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyet nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jeget nem biztosítanak, a főftrnsitóknak azonban kárt okoznak, ha aie* kat nem kapják vissza. Ik A Délmagyarország, illetve a cikk szerzője, Herezeg Sándor ellen. Vádiratában azt adta elő. hogv a cikkben olyan kifejezések i használtattak, amelyek reá nézve lealacsonyitók és megszégyenítők. Különösen sérelmezte, hogy teljes nevének mellőzésével, továbbá özvegyi mivoltának elhagyásával 12 esetben róla, mint „Alberti S." történik megemlékezés, — valamint hogy a hir azt állította róla, hogv beküldött nyilatkozatával kötekedni akart. hogy szakított a törvénnyel, a kérdéses főtárgyaláson minden mérték betelt ós a tárgyalási elnök azt mondta neki, hogy „kivezetteti, ha megmukkan'1, — hogy a cikk ugy tüntette őt fel, mintha „zsidó iskolába járt volna" és ellene olyan eszközt alkalmazott, a tanító, mint a tárgyaláson az elnök. Vád tárgyává tette, továbbá, hogy a cikk őt pénzsovár. irigy, fösvény jellemű embernek tüntette fel, aki magatartásával a Délmagyarország szerkesztőségét ós a szabadtéri játékok rendezőségét kihasználta, végül, hogy a cikk őt gúnyosan „jelentékeny egyéniségnek" mondta. Á sajtóperben^ az első főtárgvalást májusban tartotta a törvényszék Apczy-tanácsa, amikor elrendelte a valódiság bizonyítását a vádlott kérelme értelmében. A keddi főtárgyaláson tanácsváltozás miatt az eljárást megismételték. Herezeg Sándor fenntartotta korábbi vallomását, előadta, hogv a cikkért a sajtójogi felelősséget vállalja, bűnösnek nem érzi magát, mert a cikkben becsületsértő kifejezér sek nincsenek, egyébként is azt jogos magánérdek és közérdek megóvása címén dr. Holtzer né támadására válaszként irta.. A törvényszék ezután fenntartotta korábbi valódiság bizonyítási határozatát és a Holtzerné által irodalmi működésére és a Délmagyarországnak vele szemben állítólag tanúsított magatartására vonatkozó ellenbizonyítási indítványt elutasította. A tanúkihallgatások' során dr. Barta Dezső ügyvéd előadta, hogv a kérdéses főtárgyaláson dr. Holtzerné idegesen és izgatottan viselkedett, már a békítési FOGÁPOLÁS ® a tökéletesített ODOL jelzése, melynek fer-v tötlenftő hatását nagy mértékben fokoztuk«, kísérletnél olyan ridegen utasította vissza az elnök felhívását, hogy az ..kérem, kérem" szavakkal szinte mentegetőzött, majd dr. Holtzerné többször közbeszólt, ugy, hogv egy ujabb közbeszólásánál Vaday főtárgyalási elnök azt mondta neki, „ha még egy szót szól, kivezettetem". Dr. Vinkler Elemér, aki a főtárgyaláson dr. Holtzernét képviselte, vallomásában előadta, hogy dr. Barta Dezső előterjesztésébe Holtzerné beleszólt, mire az elnök azt mondta, „ha még egyszer közbeszól, kivezettetem". Meglepte őt az elnök erélyes rendreutasítása éa utóbb dr Barta is mondta, hogy nagyon erélyes volt a rendreutasitás. Dr. Sdroy Lajos törvényszéki bíró előadta, hogy a tárgyaláson ideges és izgatott volt a hangulat, ennek tulajdonítható, hogy Vaday elnök, miután előbb már figyelmeztette Holtzernét, utóbb rendreutasította, bár annak közbeszólása nem volt sértő jellegű. Vaday Károly törvényszéki tanácselnök elmondotta, hogy Holtzerné ridegen visszautasította a békítési felhívást, majd többször közbeszólt a vádlott kihallgatásába, utóbb azután, mikor dr. Barta egy tanút illetőleg nyilatkozott, Holtzerné ismét közbeszólt, mire ő figyelmeztette, ha még egyszer közbeszól, kivezetteti. Azt nem mondta, „ha megmukkan", ezt a kifejezést nem szokta használni. Klamár Gyula tanúvallomásában előadta, hogy Vadav elnök azt mondta Holtzernénak, ha megmukkan, kivezetteti. Klamár vallomása után Holtzerné azt mondotta, hogy a Délmagyarország és a tanú is ellene hajszát inditott. mire a hirlapiró megjegyezte, hogv ez üldözési mánia, mert ő csak újságírói kötelességét teljesítette és az ellene indított sajtóperben is felmentették. Ezután még Holtzerné különböző levelekkel ós cikkekkel bizonyítani kivánta a Délmagyarországnak ellene indított állítólagos „hajszáját", ezt azonban a-tanács elutasította, majd dr. Vinkler Elemér mondotta el vádbeszedét, melyben az inkriminált cikk gunvo6 hangja ée sérelmezett kitételei alapján kérte a sajtó utján elköveteti becsületsértés vétségének megállapítását és Herezeg Sándor megbüntetését. Dr. Barta Dezső védőbeszédében kifejtette, hogy üldöztetési téveszme Holtzerné részéről az, hogv a Délmagyarország őt üldözi, mert a Dél magyar ország csak ujságr írási kötelességét teljesítette, midőn Holtzer né pereiről beszámolt Az inkriminált cikk megírására Holtzerné adott okot jogosulatlan támadásával. egyébként pedig az nem tartalmaz becsületsértést, legfeljebb gúnyos hangú, ami azonban bárkivel szemben is meg van engedve, — legfeljebb az illető érzékenységét sértheti, de nem büntetendő cselekmény. Az a tényállítás, hogv az elnök kivezettetéssel fenyegette Holtzernét, teljesen bizonyítva van. Kérte a vádlott felmentését. A törvényszék hosszas tanácskozás atán kihirdette ítéletét, amellyel Herezeg Sándort az ól lene emelt vád alól felmentette ós Holtzernét a védői költségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint azt a tényállítást, mely az elnöki rendreutasitásra vonatkozott, a vádlott igazolta, a többi sérelmezett kifejezés miatt pedig nem lehet megállapítani a becsületsértés tényálladékát. Az Ítélet ellen Holtzerné ée védője fellebbezett.