Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-14 / 243. szám

Szerda, 1956 október T4. DFLMAGYARORSZAG 5 Elaludt a vonaton — jegycsalásért feljelentették Egy kereskedelmi ügynök furfangos utazása Szeged és Hódmező­vásárhely között (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügyben adott ki országos körözést a szegedi tőr­vényszék. H. János kereskedelmi ügynök bazár­árukkal szokott a szegedkörnyéki városokba és községekbe utazni. Utazásai közben már több­szőr meggyűlt a baja az államvasutakkal. H. Já­inos süriin elalszik a vonaton és ilyenkor tovább utazik, mint ameddig a vasúti jegye szól. Leg­utóbb is előfordult, hogy ÁIgyőre váltott jegyet a rókusi pályaudvaron, a vonaton azonban elbó­biskolt és csak Hódmezővásárhelyen ébredt fel. Ez állítólag már máskor is megtörtént, a vasuta­sok már ismerték erről a szokásáról H. Jánost, amikor felelősségre vonták, még ő haragudott, hogy nem keltették fel Algyőn. A kalauzok az esetet többször jelentettét az] állomásokon, nemrégen ai államvasutak igazga­tósága feljelentést tett az ügynök ellen jegycsalás eimén. A vasút ugy találta, hogy H. János csak szimulálja az alvást a vonaton és így akart mesz­szebbre eljutni. Az ügyben a járásbíróság ki is tűzött már tár­gyalást, de ázom nem jelent meg a vádlott, mire másodszor is megidézh" de szintén eredmény nélkül: H. János nem jelent meg ezúttal sem ügyének tárgyalásán. Most azután körözést adtak ki ellene. H. Jánost az állomásokon figyelni fog­ják, sőt a vonaton alvó utasokat is jobban meg­figyelik majd Szeged és Hódmezővásárhely kö­zött ... Régi, elhasznált, süket rádiócsöböl ui csövet csinálunk! fl rádió a felújított lámpával|ff MarkovicS Szilárd ugy do'gozfk, mint uí korában • • • Tisza Latos k«rut 44. Telefon 30 -3SO Felmentették a Délmagyarország munkatársát özv. dr. Holtzer Gyuláné sajtéperében (A Délmagyarország munkatársától) A sze­gedi törvényszék Novák-t&nácsa kedden tár­gyalta azt a sajtópert, amelyet özv. dr. Holtzer Gyuláné inditott a Bél magyar ország, illetve annak munkatársa, Herezeg Sándor ellen. A sajtóper előzménye az. hogv a Délmaayaror­szág annakidején tudósítást közölt arról a. ko­rábbi sajtóperről, amelyet özv. Holtzerné Kla­már Gyula hirlapiró ellen inditott a dr. Holtzer Gyula elhalálozásával kapcsolatosan megjelent tudósítása miatt; ez a sajtóper Klamár Gyula jogerős felmentésével végződött. Dr. Holtzerné a tárgyalásról beszámoló tudósítással szemben hosszabb helyreigazító nyilatkozatot küldött be a Dél magyar országhoz. amely azonban en­nek közzétételét megtagadta, mert az nem fe­lelt. meg a törvényes kellékeknek és támadást is tartalmazott. Dr. Holtzerné erre a nyilatko­zatot közzététette két szegedi lapban. A nyi­latkozat után a Délmagyarországban ..Alberti S. nyilatkozata" cimmel hir jelent meg és emiatt inditott most sajtópert Holtzerné a Hacy. l^Mirályl ^ Osztálysorsjáték féárusitöl kérik, togy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyen­lítették ki, szíveskedjenek * mecfe'eló összeget azonnal megfizetni, mert a nyereményigény csak ugy biztosithaté, ha a sorsje­gyek ára az e öirt 30 fillér költséggel együtt az október 17-i húzás e őtt kiegyenlítetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyet nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek sem­mi jeget nem bizto­sítanak, a főftrnsitók­nak azonban kárt okoznak, ha aie* kat nem kap­ják vissza. Ik A Délmagyarország, illetve a cikk szerzője, Her­ezeg Sándor ellen. Vádiratában azt adta elő. hogv a cikkben olyan kifejezések i használtattak, amelyek reá nézve lealacsonyi­tók és megszégyenítők. Különösen sérelmezte, hogy teljes nevének mellőzésével, továbbá öz­vegyi mivoltának elhagyásával 12 esetben róla, mint „Alberti S." történik megemlékezés, — valamint hogy a hir azt állította róla, hogv beküldött nyilatkozatával kötekedni akart. hogy szakított a törvénnyel, a kérdéses főtár­gyaláson minden mérték betelt ós a tárgyalási elnök azt mondta neki, hogy „kivezetteti, ha megmukkan'1, — hogy a cikk ugy tüntette őt fel, mintha „zsidó iskolába járt volna" és elle­ne olyan eszközt alkalmazott, a tanító, mint a tárgyaláson az elnök. Vád tárgyává tette, továbbá, hogy a cikk őt pénzsovár. irigy, fös­vény jellemű embernek tüntette fel, aki maga­tartásával a Délmagyarország szerkesztőségét ós a szabadtéri játékok rendezőségét kihasz­nálta, végül, hogy a cikk őt gúnyosan „jelenté­keny egyéniségnek" mondta. Á sajtóperben^ az első főtárgvalást májusban tartotta a törvényszék Apczy-tanácsa, amikor elrendelte a valódiság bizonyítását a vádlott kérelme értelmében. A keddi főtár­gyaláson tanácsváltozás miatt az eljárást meg­ismételték. Herezeg Sándor fenntartotta koráb­bi vallomását, előadta, hogv a cikkért a sajtó­jogi felelősséget vállalja, bűnösnek nem érzi magát, mert a cikkben becsületsértő kifejezér sek nincsenek, egyébként is azt jogos magán­érdek és közérdek megóvása címén dr. Holtzer né támadására válaszként irta.. A törvényszék ezután fenntartotta korábbi valódiság bizonyítási határozatát és a Holtzer­né által irodalmi működésére és a Délmagyar­országnak vele szemben állítólag tanúsított magatartására vonatkozó ellenbizonyítási in­dítványt elutasította. A tanúkihallgatások' során dr. Barta Dezső ügyvéd előadta, hogv a kérdéses főtárgyaláson dr. Holtzerné idege­sen és izgatottan viselkedett, már a békítési FOGÁPOLÁS ® a tökéletesített ODOL jelzése, melynek fer-v tötlenftő hatását nagy mértékben fokoztuk«, kísérletnél olyan ridegen utasította vissza az elnök felhívását, hogy az ..kérem, kérem" sza­vakkal szinte mentegetőzött, majd dr. Holtzer­né többször közbeszólt, ugy, hogv egy ujabb közbeszólásánál Vaday főtárgyalási elnök azt mondta neki, „ha még egy szót szól, kivezet­tetem". Dr. Vinkler Elemér, aki a főtárgyaláson dr. Holtzernét képviselte, vallomásában előadta, hogy dr. Barta Dezső előterjesztésébe Holtzer­né beleszólt, mire az elnök azt mondta, „ha még egyszer közbeszól, kivezettetem". Meg­lepte őt az elnök erélyes rendreutasítása éa utóbb dr Barta is mondta, hogy nagyon eré­lyes volt a rendreutasitás. Dr. Sdroy Lajos törvényszéki bíró előadta, hogy a tárgyaláson ideges és izgatott volt a hangulat, ennek tulajdonítható, hogy Vaday elnök, miután előbb már figyelmeztette Holtzernét, utóbb rendreutasította, bár annak közbeszólása nem volt sértő jellegű. Vaday Károly törvényszéki tanácselnök el­mondotta, hogy Holtzerné ridegen visszautasí­totta a békítési felhívást, majd többször köz­beszólt a vádlott kihallgatásába, utóbb azután, mikor dr. Barta egy tanút illetőleg nyilatko­zott, Holtzerné ismét közbeszólt, mire ő fi­gyelmeztette, ha még egyszer közbeszól, kive­zetteti. Azt nem mondta, „ha megmukkan", ezt a kifejezést nem szokta használni. Klamár Gyula tanúvallomásában előadta, hogy Vadav elnök azt mondta Holtzernénak, ha megmukkan, kivezetteti. Klamár vallomása után Holtzerné azt mondotta, hogy a Délma­gyarország és a tanú is ellene hajszát inditott. mire a hirlapiró megjegyezte, hogv ez üldözési mánia, mert ő csak újságírói kötelességét telje­sítette és az ellene indított sajtóperben is felmentették. Ezután még Holtzerné különböző levelekkel ós cikkekkel bizonyítani kivánta a Délmagyar­országnak ellene indított állítólagos „hajszá­ját", ezt azonban a-tanács elutasította, majd dr. Vinkler Elemér mondotta el vádbeszedét, melyben az inkriminált cikk gunvo6 hangja ée sérelmezett kitételei alapján kérte a sajtó ut­ján elköveteti becsületsértés vétségének megál­lapítását és Herezeg Sándor megbüntetését. Dr. Barta Dezső védőbeszédében kifejtette, hogy üldöztetési téveszme Holtzer­né részéről az, hogv a Délmagyarország őt üldözi, mert a Dél magyar ország csak ujságr írási kötelességét teljesítette, midőn Holtzer né pereiről beszámolt Az inkriminált cikk meg­írására Holtzerné adott okot jogosulatlan tá­madásával. egyébként pedig az nem tartal­maz becsületsértést, legfeljebb gúnyos hangú, ami azonban bárkivel szemben is meg van en­gedve, — legfeljebb az illető érzékenységét sértheti, de nem büntetendő cselekmény. Az a tényállítás, hogv az elnök kivezettetéssel fe­nyegette Holtzernét, teljesen bizonyítva van. Kérte a vádlott felmentését. A törvényszék hosszas tanácskozás atán ki­hirdette ítéletét, amellyel Herezeg Sándort az ól lene emelt vád alól felmentette ós Holtzernét a védői költségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint azt a tényállítást, mely az elnöki rendreutasitásra vonatkozott, a vádlott igazolta, a többi sérel­mezett kifejezés miatt pedig nem lehet megál­lapítani a becsületsértés tényálladékát. Az Ítélet ellen Holtzerné ée védője felleb­bezett.

Next

/
Thumbnails
Contents