Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-01 / 231. szám

V DELM aGYAKORSZAG 9CE6ED. SzerketzlAtég: Somogyi ncca 22. I. en. Teleion; 23-33.»Klnd6hIVolBl, kölCiönkönyvlÄr 6« tegvlroda: Arndt ucce et. Teleion J 13-Ofi. - NvomdB! löw Linói vice« 19. Telefont 13—o«. . Ióvlroll et rvtlc1'— »eil»- r rsrtz AlL-SZeacd Csütörtök, 1936 október 1. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 231. ELŐFIZETÉS t HBTonta helyben vidéken ét Budapesten 3.00, kttUVldUn «.40 penqö. - Egye. iz6m e*-n taetKöx. nap ÍO, vaiAr. é« Ünnepnap » "«• del«*elc 'elvétele larlIA »crlnt. Meglő. ic„lk ntllo Kivétel ével noDonta reggel. Mit várhatunk? A világ gazdasági történetének egvik legérdekesebb és legizgalmasabb feiezetének vagyunk szemtanúi. Szinte azt mondhatjuk: a kontinens pénzrendszer megv át szemünk láttára olyan átalakuláson, amire nem hónapokkal, de napokkal ezelőtt még gondolni sem lehetett volna. , Ennek az átalakulásnak konzekvenciáit két irányban kell — nem megállani tani. hanem keresni. Milyen hatással lesz a gazdasási helvzetre és mi lesz a hatasa a nemzetközi politikára? Az aranyalapok magasságából lavinák indultak el a papirvaluták völgye felé, azt tudtuk. hogv mélyebben fognak megállni, mint ahogy elindultak, de azt senki nem tudja, hogy „hol áll meg s kit hogyan talál meg." A pénzromlásnak törvényei kifürkészhetetlenek s csak sejteni lehet a konzekvenciákat, de megállapítani nem. Vannak betegségek, melyeket más betegségekkel gyógyítanak, a malária láza megöli a szervezetben élő baktériumokat. A pénz betegségét most művi uton idézték elő, hogy a beteg pénz állítsa helyre a gazdasági élet egészségét. A drága pénz kártokozásával szemben nem találtak ki jobb védelmet, mint a pénz elrontását. Századokkal ezelőtt a bajbajutott fejedelmek megfúrták az aranypénzt és ólmot öntöttek be a kivájt résbe. Akkor igy rontották a pénzt, most rendelettel devalválják értékét. Roosewelt agytrösztjét előbb kiátkozták, azután utánozzák. Évtizedeken keresztül azon fáradoztak a finánctudósok, a bankkormányzók és pénzügyminiszterek, hogy a valuta értékét hogyan lehetne emelni, vagy legalább is megmenteni a devalválódástól. Akkor az volt az álmok állama, amelyik nem függesztette fel a készfizetést s aranyat szolgáltatott ki papírpénze ellenében. S most versengés indul meg Európa államai között, hogy melyik tudja legolcsóbbá tenni valutáját, melyik tudja jobban devalválni. Nemzetközi szerződéssel biztosították egymást a vezető államok a valuta további devalválásával szemben, annyi fenyegetést rejt magában annak előidézése, aminek bekövetkezésétől reszkettek eddig: a valuta romlása. Amitől féltek, azt most sürgetik, ami ellen harcoltak, most azért harcolnak. A pénzügyi bölcseségek jobban devalválódtak, mint a valuták. Minél olcsóbb egv ország valutája, annál olcsóbban tud exportálni. Ez az alapigazság vezette az Egyesült-Államok agytrösztjét s ennek az igazságnak engedelmeskedik most Páris, Genf és Amszterdam. A munkabéreket nominative leszállítani nem lehet, de a pénzérték csökkentésével mégis csökkenteni tudják abban az esetben, ha a pénz romlása annak vásárló erejét a belső piacokon nem, vagy csak kevéssé érinti. Anglia ezt meg tudta oldani, mert akkor, amikor a font elhagyta az aranyalapot, megnyitotta Anglia az élelmi cikkek előtt a vámsorompókat s amennyivel drágább lett az arany, annyival olcsóbb lett a buza. Ha Franciaországban a frank devalválását nem követik az élelmi cikkek drágulása s az élelmi cikkek drágulása nem fogja előidézni a munkabérek ujabb emelkedését, akkor a francia kísérlet is eredménnyel jár s a frank devalválása a gazdasági életet egészségesebbé fogja tenni. A nemzetközi kereskedelem megélénkülése ennek a gyógyulásnak folyamata. Az autarchiákat a gazdasági elkülönülések hívták életre s a gazdasági elkülönülések nyomában járt a politikai elkülönülés és bizalmatlanság korszaka is. Amit az exporttevékenységek megszűnése teremtett meg, azt a meginduló exporttevékenység egész bizonyosan le fogja tudni bontani. Minél közelebb jönnek egymáshoz Európa nemzeti gazdaságainak értékmérői, annál szabadabbá válik a nemzetközi áruforgalom. Rossz pénzzel nem lehet megvenni olyan árut, amelynek előállítási költségeit jó valutában fizették meg s rossz valutáju mezőgazdasági állam nem engedhette magát kifosztani aranyvaluták filléreiért, amikor számára megfizethetetlenné vált az aranyvaluták országainak minden produktuma. A valutáknak ez az óriási értékkülönbsége a politikai bizalmatlanság segítségével építette fel az autarchiák rendszerét s amíg egy valutakiegyenlitődés közlekedési edénye nem nivellálja ugyanannak a gazdasági egységnek részeit, addig kilátás sem lehetett arra, hogy a politikai különbségeket is nivellálni tudja. S ezen a ponton érünk el ahhoz, ahol a valuták devalválódása következményeként tisztultabb és békésebb politikai rendszer kialakulását — nem kell, de szabad várni. Hogy a francia kormány részéről blöff-e a demokratikus államok összefogására történt utalás, amivel csak a maga parlamenti helyzetét akarta megerősíteni, vagy a nemzetközi megbékélés politikájának komoly és nagyvonalú koncepciója ködlik-e ezekből az intézkedésekből, azt ma eldönteni nem lehet. De az bizonyos, hogy több ok van a nyugalomra, mint á nyugtalanságra, indokoltabb az optimizmus, mint a pesszimizmus még akkor is, ha nem az európai ember békevágyával, hanem a magyar ember nemzeti és gazdasági érdekein keresztül nézzük is azt, ami ma a világban végbemegy. A szenátus heves támadások után 10 szótöbbséggel megszavazta a frankdevalvációt Változtatások az egyes rendelkezéseknél Sváfc a pénzéríékcsSkhenés Izgalmában, — külön bizottságok harcolnak az órdrágiíók ellen Paris, szeptember 30. A kamara huszonötora* döntő fontossága ülése után a francia fővaros még mindig láz és izgalomban van. Szerdán került a kormány devalvációs javaslata a szenátus elé, ahol — mint előrelátható volt — sokkal nehezebb munka volt a kormányra, mint a kamarában. A francia főváros — annak ellenére, hogy a kamarában állandóan megvolt a több mint száz főnyi többsége Leon Blumnak — fokozott izgatott hangulatban nézett a szenátus ülésterme felé. A keménv csatákat előre jelezte az a tömeg, amely felvonult a szenátus épülete elé, hogy legalább kívülről, az uccáról tanuja lehessen a felsőház döntő fontosságú ülésének. A szenátus délelőtt ült össze, a padsorok zsúfolásig megteltek. Elsőnek Farjon szenátor, a köztársasági szövetség vezérszónoka beszélt. A köztársaság szövetség — mondotta —, mindig ellenezte a pénz értékcsökkenését, amelv igazságtalanságokra és jogtalanságokra vezet. Az a javaslat, amelyet a képviselőház megszavazott, az értékcsökkentést mesfosztja minden esetleges hasznos eredménytől. G h a u m i e a javaslat következményeivel foglalkozv a, azt hiszi, hogy az áremelkedés nem lesz nagy, ezért nincs szükség kiegyenlítő rendszabályokra. De B 1 o is gróf szemére vetette az egymást követő kormányoknak, hogv nyilatkozataikban mindig visszautasították a frank értékcsökkentésének a gondolatát. Az ülést ezután felfüggesztették és a vita folvtftását délután fél 3-ra halasztották.. A délutáni ülés első szónoka Lemery volt igazságügyminiszter, jobboldali szenátor volt. Élesen kikelt a szakszervezeti vezér vasárnapi beszéde ellen, aki kijelentette, hogy a népfronti kormány megbuktatása esetén az általános mnnkaszövetség általános sztrájkkal felel, majd azt mondotta, hogy a kormány politikája csődbe jutott — Kérem a szenátus tagjait — fejezte be beszédét —, hogy ne szalasszák el ezt a pillanatot és szavazzanak a Blum-kormány javaslata ellen. Ezután Vincent d'Auriol pénzügyminiszter * válaszolt a kormány ellen elhangzott támadásokra. — Uraim — mondotta —, Morgentau amerikai kincstári államtitkár és Neville Chamberlain angol kincstári kancellár kifejezetten kijelentette, hogy a megegyezéssel olyan nemzetközi épület alapiait vetettük meg, amely a becsületen és a kölcsönös bizalmon nyugszik, de ez még a kezdet kezdete. Folytatnunk kell a munkát. Mindenesetre az is nagy eredmény már, hogv valutáris téren megszűnt az áldatlan nemzetközi harc. — A kormánv el akar ja kerülni a pénzértékcsökkentés esetleges káros következményeit. A belső kertskedelemnek semmit sem szabad változnia és a pénzértékcsökkentés csak az aranvértékben, a külfölddel történt üzletkötésben jelenthet változást. Bízunk benne, hogv a megnövekedett szociális terheket az üzletélet fellendülése következtében könnyű szerrel el lehet majd viselni. — Az aláértékelés hasznával — folytatta — főleg a közületek eladósodottságán akarunk könnviteni. Közvetlenül azok a súlyos terhek is csökkenni fognak, amelvek ma összeomlással fenyegették gazdasági életünket. Mindebhez bizalomra és fegyelemre van szükség. Számi tutik az ország lakosságának honpolgári érzelmeire és a szenátus támogatására. A pénzügyminiszter után C, a i 11 a u x, a pénzügyi bizottság elnöke beszélt. Szigorúan birálta a kormánv pénzügyi noli-