Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-12 / 215. szám

OEI.MACyMJORSZir, 4 Szülők figyelmébe! Iskolai idényre! Gyermek fehérnemű, készen és rendelésre, harisnyák előírásos sveici saokák és formaruhákhoz zsl' norozások legoics óbban » • Pollák Testvéreknél 3 ezer pengő haszonnal zárult az idei szegedi ipari vásár Érdekes felszólalások az ipartestület pénteki elöljáróság! ülésén — 4 mestervizsgák és az ipari törvény — A 48 órás munkaidő és a kisiparosok (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület elöljárósága pénteken délután illést tartott Körmendi) Mátvás elnöklődével. Körmendy megnyitójában a kaposvári iparoskongresszusról számolt be, majd dr. G?iuris István titkár ismertette az ipari vasán eredményét. Az ipari vásár — beleértve az épitkézéei bevételeket és kiadásokat — 65 ezer pengőt jövedelmezett. ezzel szemben 63 ezer pengő volt a kiadás. Eszerint az ipari vásárnak háromezer pengő tiszta haszna volt. A jelentéshez Vénig Gyula, a vásárbizptteág elnöke szólott hozzá. Kifejtette, ha történtek is hibák, ezek mellékkörülményektől származtak. a bizottság lelki ismeretesen látta el feladatát. Körmendy Mátyás javaslatára az elöljáróság köszönetet mondott a vásárbizottság minden tagjának munkájáért és külön Erdős Árpád hírlapírónak, akinek a vásár megszervezésében voltak nagv érdemei. Dr. Gyuris Tstván titkár ismertette az uj ipari törvény életbeléptetése folytán szükségessé vált mestervizsgáztató bizottság megválasztásának körülménveit. Tájékoztatta az elöljáróságot a mestervizsga módjairól. Ezzel kapcsolatban Körmendy Mátyás közölte, hogy az uj ipari törvény január 14-én lép életbe ós a mestervizegáztat.ó bizottság tagjainak egvharmadrószét, az elnököt és az alelnököket a kamara nevezi ki, a tagok kótharmadrészét pedig z elöljáróság választja. Tekintettel a rövid terminusra, az elnökség saját hatásköréten választotta, meg a bizottság tagjait. A törvény megkülönböztetést tesz ivaros és meXer között. Iparos az, akinek nincsen meg a mestervizsgája, ezek pótolhat ják ezt a hiányt. A mester elnevezést csak az használhatja, aki a mestervizsgát letette. Szerzett jogaik vannak azoknak az iparosoknak, akik iparengedélyüket 1923. november l-e előtt váltották ki, a többi. ha a mester élne rezesre reflektál, vizsgát tartozik tenni. Hangoztatta az elnök, hogv az iparügvi miniszter nemrégiben kijelentette, hogv előkészítés alatt van egy olyan törvényjavaslat., amelynek értelmében rendezni fogják a kontárkérdést és nemcsak a kontárt, hanem az azzal dolgoztatói is meg. fogják büntetni. Kisebb vihar támadt Stefandel Károly felszólalása. körül. Kifogásolta, hogv az elnökség a mestervizsgáztató bizottságba olyan iparosokat is beválasztott, akik szerinte nem a legjobb munkaerők közé tartoznak. A felszólalásra Körmtndy elnök reflektált, kijelentette, hogy azokat az iparosokat, akik követelménveiknek nem felelnek meg, annakidején lemondatják. Dr. Gyuris István ismertette az IPOK-nak a belügyminiszterhez intézett feliratát, amelyVASÚTI SIN Építkezéshez beszerezheti VASTELEP, Szent István tér 4. madach: Ember ipaoeüiáia; .96 Megvételre keresek: Répi jogi könyveket, Akadémiai köteteket, Természettudományi közlönyt éa ki. adásait, régebbi tudományos könyveket és teljos könyvtár.kst. Hungária Aniiquárium htaed. a#Hhván»' n«ca 3. > ben 2 százalékos visszatérített kér az OTI-tól azoknak az iparosoknak a számára, akik mindig pontosan eleget tettek fizetési kötelezettségeiknek. Az elöljáróság érdeklődéssel hallgatta ezután Vörös József inditvánvát. Azt indítványozta, hogy az egyes szakmákban életbelépő 48 órás munkaidővel egyidejűleg a munkabéreket, is rendezzék, a segéd nélkül dolgozó kisiparosok ne képezzenek kivételt a törvényes rendelkezések alól és a kontárral dolgoztató is büntethető legyen. A továbbiakban azt. javasolta Vörös József, utasítsa az iparügvi miniszter az összes ipartestületeket a szakmákszeriníi irányárak megállapítására. Ha a megállapított irányárakat nem tartják be. azt árrombolásnak minősítsék. Az elöljáróság a javaslatot egyhangúlag el' fogadta, magáévá tette "Vörös Józsefnek azt az indítványát is, hogv az elöljáróság a rendelkezésre álló kiállítási csarnok gazdaságosabb kihasználása érdekében kisipari szövetkezetet, alapit és erre 10 pengős részjegyeket bocsát ki. Az elöljáróság jóllehet a javaslatot^ magáévá tette, egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel behatóbban, mert megvárja a már működő butorszövotkezet fejlődését. Körmendv elnök hangoz" tatta, hogy a szegedi ipartestület a szövetkezeti gondolat mellett van. A kérdéshez hozzászólt Lakó Antal, aki csatlakozott Vörös indítványához és sürgette ennek a problémának az elintézését. Az órás- és cipészipari szakosztálv tisztujitásának jelentése után Körmendv Mátvá« bezárta az ülést. A leiszára jó: vigyázz! El»« BARACS-PIV4THAZ A bestiális apa agyonverte másféléves kisfiát (A Délmagyarország munkatársától,.) Bestiális gyilkosságról tett jelentést pénteken délelőtt a szegedi ügyészségnek a msztamérgesi csendőr őrs. Az eset öttömösön törtónt tegnap este. Csiszár Ferenc 32 esztendős napszámos megölte másfélesztendős kisfiát. Csiszár Ferenc vadházasságban élt Szabó D. Annával, akinek másfélesztendővel ezelőtt gyermeke született, a kis Ferenc. Tegnap este Szabó D. Anna azzal szaladt a csendőrségre, hogy apja agyonverte a gyereket. A csendőrök nyomban a tanyába siettek és megtalálták a másfélesztendős kisfiú holttestét. Kegyetlenül össze volt verve, testének minden részén, de különösen a, fején hatalmas zúzódások, sebek látszottak. Orvost hivtak, de az már nem segíthetett a kisfiún. Szabó Anna szerint a bestiális apa földhözcsapkodta a gyereket és a csizmájával is megtaposta, hiába vetette magát közbe, nem sikerült a gyilkosságot megakadályoznia. Csiszár Ferencet a csendőrök nem találták otthon, megszökött a, csendőrök elől. Nemsokára. azonban elfogták és kihallgatták. Azzal védekezett, hogy nem akarta, a gyereket megölni, csak mérgében csapta a földhöz. Ezzel szemben a nvomozás megállapította, hogv a bestiális apa sohasem szívelhette a gyereket, haragudott rá. h/i enni kért és nem egyszer említette, hogv agyonveri ugvis, mert. neki nem kell. Csütörtökön este a gyerek miatt ordított, kijelentette, hogy nem keres rá, nem fogja tovább az ő kenyerét pusztítani. Azzal a már alvó gyerekhez ugrott, kirángatta az ágyból és a földhözcsavta. Az anya közbevetette magát, de férje ellökte és rátaposott a szerencsétlen gyerek fejére. A kisfiú nyomban kiszenvedett. A bestiálivS apát a csendőrök letartóztatták. Pénteken délelőtt kiszállott ötömösre a vizsgálóbíró, hogv a borzalmas bünügyben a vizsgálatot lefolytassa. Megrágalmazta a rendőrtisztet, három heti fogházra Ítélték a csongrádi tisztviselőt A szabálytalanság nem bűncselekmény (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vada i-tanácsa pénteken ítélkezett Sziklai Géza csongrádi magántisztviselő ellen felhatalmazasra üldözendő rágalmazás vétsége cimen indított bűnügyben. Sziklai neve néhány évvel ezelőtt s^kat szerepelt a nyilvánosság előtt. Eljárás indult ellene a forradalom alatti állítólagos tevékenysége miatt. Sziklait aztán jogerősen felmentették, ami után ő indított egy sereg pört különböző cimeken. A pénteki ügy is ezzel a régi bünperrel állott összefüggésben. Sziklai Géza 1934-ben levelet irt az Országos Frontharcos Szövetség csongrádi fiókja vezető tisztjének és levelében súlyos szavakkal panaszkodott dr, T e r e b e s i László rendőrfogalmazóra, aki őt annakidején letartóztatta. Ugy Terebesi. mint Sziklai tagja volt a Frontharcos Szövetségnek és Sziklai ezért fordult panasszal a vezetőséghez. Levelében azzal vádolta dr. Terebesit, hogy ő indította meg ellene a jogtalan és alaptalan hajszát, azért, mert nem tett felkérésére hamistamiságot egy ügyben. sőt elmondotta, hogy Terebesi mire kerte őt meg. A/l is irta, hogy Terebesiről „köztudomású, hogy milyen súlyos bűncselekményeket követelt el." A levélről tudomást szerzett a rendőrt!?zt is és feljelentette Sziklait. A bíróság előtt a vádlott elismerte, hogy a szóbanforgó levelet ő irta és kijelentette, hogy állításait bizonyítani tudja és kívánja. Egy sereg tanút nevezett meg, akikel azután a biró