Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-11 / 214. szám

T936 szeptember II. OELMSG7ARORSZSG 3 24 órás sztrájk a téglagyárban 10-15 százalékos béremelést kaplak a munkások (A Délmagyarország munkatársától.) A Kertész-« és)a£•> ár munkásai tegnap délután letették a munkát. Sztrájkbaléptek. mert nem teljesítették Követelésüket. A téglagyári mun­kások heti 6—15 pengő körül keresnek. Egv­rósze akkordmunkás, másrósze órabért kap, A munkások szerdán azzal a, kérelemmel for­dultak a gváilxz. hogy munkabérüket emel­jék fel 10 15 százalékkal. Hivatkoztak arra, hogy általában minden drágul, más munkások is kénytelenek voltak a jobb bérekért bérharcot inditani. Miután nem teljesítették azonnal a munkások keresetét, mintegy nyolcvan mun­kás szerdán diiután abbahagyta a munkát. Csütörtökön reggel megindultak a tárgyalá­sok a munkások képviselői és gyár között. A tárgyalások békülékeny hangnemben folytak le és rövidesen sikerült is a megegyezés. A gyár méltányolta a munkások kérését és 10—15 százalék munkabéremül ést adott. A munká­sok egyrósze még a délután folyamán felvette a munkát, a többiek pénteken reggel állnak munkába» Kisteleken tovább sztrájkolnak az asztalosok (A Délmagyarország munkatársától.) Je­jelentette a Délmagyarország. hogy Kisteleken sztrájkba léptek az asztalosmunkások. A sztrájk most már tizedik napja folvik, de még eredményt nem értek el a munkások. Mészáros István ipartestületi jegyző értekezletre hívta egybe a munkások és a munkaadók képviselőit. A munkaadók előterjesztették tervezetüket, amelv szerint a napszámbéreket a munkás tel­jesítőképessége szerint három kategóriába osz­tották. az első kategóriában 2, a másodikban 2.50, a harmadikban 3 pengő napszámbért fizetnének. Ezt a tervezetet a munkálok elfo­gadták, a megegyezés mégsem jöhetett létre, mert az akkordbérekben nem tudtak megálla­podni. A munkaadók 50 százalékos béremelést ajánlották fel az akkormunkánál, a munká­sok képviselői 70 százalékot követeltek és ezen felborult a megegvezés. A sztrájk tehát tovább tart. A nagyobb asztalosmesterek ugv segítettek magukon, hogv a segéd nélkül dol­gozó mestereket állították munkába és velük dolgoztatnak a 6ztrájk tartama alatt. Remél- j hető azonban, hogv a sztrájk rövidesen véget ér. Mészáros István ipartestületi jegyző igyek­szik az ellentéteket áthidalni. fl népszövetség főtitkár és a lengyel hadseregparancsnok feltűnő tárgyalásai Olaszországban Róma, szeptember 10. Avenol, a Népszövet­ség főtitkára háromnapos tartózkodás után csü­törtökön hagyta el Rómát. Római tartózkodása alatt egyizben Ciano gróf jelenlétében tanács­kozott Mussolinival, kétizben Ciano külügymi­niszterrel, egyizben az olasz külügyminiszté­rium népszövetségi osztályának vezetőivel, el­sősorban Aloisi báró államtitkárral. A főtitkár római útját ezeken az adatokon ki­vül félhomály fedi. Az olasz sajtó csak a talál­kozás ötsoros kommentárjainak közlésére szo­rítkozott, maga Avenol sem volt hajlandó el­árulni, hogy tulajdonképen miért utazott Ró­mába és miről tanácskozott Mussolinival és Gianóval. Többször fogadta az újságírókat, rendes szokása szerint hosszasan és szívélyesen elbeszélgetett velük, de nem mondott semmit. Ugyanilyen félhomály veszi körül a lengyel generalisszimusnak, R v d z-S m i g 1 v n e k ve­lencei útját. Mint ismeretes, Rydz-Smigly két­napos tartózkodás után távozott a lagúnák vá­rosából. Két nap alatt háromszor találkozott Bastianini külügyi államtitkárral, aki azelőtt Olaszország varsói nagykövete volt. Mindhá­rom találkozás során hosszasan tanácskoztak. Sem az illetékes olasz, sem az illetékes lengyel körök nem hajlandók elárulni, miről. Rómában általában látszik, hogv a népszö­vetségi főtitkár utjának jelentőségét meglehető­sen csökkenteni akarják. Tapasztalataink sze­rint azonban a Népszövetség vezetői csekély jelentőségű ügyek miatt nem utaznak. Avenol római utjának jelentőségét majd csak később lehet lemérni. Repedezik, cmladozik a tápéi árpádkori templom SQrgős renoválásra van szükség — Uj templomot akarnak épiteni a tápéiak (A Délmagyarország munkatársától.) Tápé és Szeged között évszázados kapcsolatok van­nak. Az egyik ilven valószínűleg elszakítha­tatlan kapcsolat az, hogv Tápénak Szeged vá­ros a kegyura. A kegyúri kötelezettség vál­lalásáért kapta Szeged annakidején birtokul a tápéi rétet, amelven jelenleg a város minta­gazdasága.. a Szilveszter-major működik. Igv Szeged városára, mint kegyúrra hárul a hí­res tápéi templom fenntartásának kötelezett­sége is. A templommal — amelynek 6zentélve műemlék, annakidején hivatalosan is felvették a magyar műemlékek értékes lajstromába — "lég sok haj van. Az Árpádok korában épült öreg templom már nem igen állja, segitsée nélkül a gvorsan muló évtizedek falrontó vi­szontagságait. hol itt, hol ott támad valami javítani, tatarozni való. A község legutóbb is arról értesítette a kegy­úr város hatóságát, hogv ismét baj van a templommal, még pedig a tápéi szakértők megállapítása szerint most már nagvon ko­moly baj. Falai megrepedeztek annyira, hogv életveszélyessé vált a templom belsejében való tartózkodás. A kegyúr város tehát gondoskod­jók sürgősen a templom alapos megerősítésé­ről. A polgármester intézkedésére szakértő bi­zottság rándult ki Tápéra, hogv feltekintse a megrepedezett templomot. A bizottságnak tag­ja volt, Berzenszey Domokos műszaki főtaná­csos, Benkey Lipót kulturtanácsnok és a. Mű­emlékek Országos Bizottsága, képviseletében dr. Sebestyén Károlv egvetemi magántanár. A bizottság tüzetesen megvizsgálta, a templom­falakon támadt repedéseket ós megállapította, hogy ezek a repedések egyelőre nem életveszé­lyesek. de mindenesetre szükséges lenne az ala* posabb renoválás. A helyszíni szemlén részt vett Bogos Béla, Tápé község esperes-plébánosa is, aki közölte a bizottsággal, hogv a tápéi hivek már moz­galmat indítottak uj templom felépítése ér­dekében és a megindított országos gvüjtéfl eredményeképpen össze is gyűjtöttek vagy tizenkétezer pengőt. A terv az, hogy az uj templomot a régi helyén építsék fel. mée pe­dig ugy, hogy abban sértetlenül megmaradjon az Árpádok korában épült répi templom­szentélv. A templomépítés költsége a hozzá­vetőleges költségvetés szerint mintegy harmino­hatezer pengő lenne. A tápéiak azt szeretnék, ha a kegyúr város is hozzájárulna az építési költségekhez.A plébános át is adta a bizott­ságnak az errevonatkozó kérelmet. Rrabok véres támadása Palesztinában anp! csapatok ellen Jeruzsálem, szeptember 10. Szerdán este vé­res összeütközés volt egv fepvveree arab banda és a britt hadsereg egyik katoai osztaga kö­zött, Az összeütközésnek 33 arab és három angol esett áldozatul. A harcnak több sulyoa sebesültje van. Az arabok lesből támadtak az angolokra, akik harcvonalba fejlődve viszonozták a tü­zelést, az ütközet kimenetele kétséges volt. amíg angol katonai repülőgépek nem jelentek és nem vették tüz alá az arabokat. A Daily Telegrapli jelentése szerint az ara bok vezetői örömmel vennének olyan megöl dáfit, amely tekintélyük csorbulása nélkül lft hetővé tenné az általános sztráik megszüná sót. Széchenyi Mozi Ma premiert Á szezon legmagyarabb filmje I A SÁRGA CSIKÓ Csopreghy 100 arannyal kitüntetett színmüvének filmváltozata. Főszereplők: Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Rózsahegy' Kálmán, Hoykó Ferenc, Kontár Júlia, Pet­hes, Cselányl, stb. 5, 7, 9 Belvárosi Mozi Ma utoij&ra Nem vagyok senkié 5. 7, 9 Claudette Colbert

Next

/
Thumbnails
Contents