Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-08 / 212. szám

DRMAGYARORSZAG Kedd, 1936 szeptember 8. SZEGED. Szerke»ztO*6g! Somogy1 ucca 22.1. cm. Telelőm 23.33..Kladóhlvalal, k»JeH«»>'önyvl4r ét tegylrodai Aradi ucca 8. Telefoni 13^»«.-Nyomdát LOW Ara ÍO fillér LIpól ucca 1». Telefoni 13-«». - Tévlrall vn «»•«» é* levélcím: Délirrt>v»ror$Téo. Szeaed Ali. CVIOIya'll, ic. mmammmmmma^mmmmmm^mmmmmmmmmmmamK^mmmaM^mmmmmmu ElOFIZCTES I BbvodIs helyben 3.20 vidéken ét Budapesten 3.0üf kUllöldön 0.40 pengfl. - Egye* uém Ara netKö«. nap »O, vatér* ét Ünnepnap 10 IU1- ™ delések (elvétele tarlfA szerint. Meg)«, •enlk hétMKivételével nnnonln regael, II szélsőségek ellen Annyit kétségtelenül — és örömmel — le­het megállapítani, hogy a politikai helyzet ma nyugodt. Azok számára, akik az ország nyugalmát akarják szolgálni s akik a maguk és törekvéseik érvényesülését nem a nyu­galmi helyzet felbomlásától várják, a belső béke fenntartásának érdeke több irányban je­lent kötelezettséget. Az ország polgárságának kívánságai, tö­rekvései két pólus körül jegecesedtek ki. Van két kívánság, amiben — a legközvetlenebbül érdekelteket leszámítva —, mindenki egyetért. Az egyik: nyugalmi helyzet teremté­se a választójog s á választási eljárás tisztasága és becsületessége terén, a másik: nyugalmi helyzet teremtése a szél­sőséges irányzatokkal szemben. E két kívánság között mintha kontroverzia lenne. Küzdeni akarunk a szélsőségesek ellen s ki akarjuk terjeszteni a választójogot? Hiszen a választójog kiterjesztése uj tömegek előtt nyitja fel a közélet kapuját s az uj, a politi­kailag iskolázatlan tömeg mindig hajlamo­sabb a szélsőségekre, mint az, amelyik az al­kotmányos jogok gyakorlásának iskoláját ki­járta. Ez a támadás azonban egyben vé­d e k e z é s is. Ha igaz az, hogy a politikai jogok gyakorlása teszi éretté, neveli felnőtté, emeli iskolázottá a polgárt, akkor annál in­kább jogokkal kell felruházni mindenkit, akit a szélsőségek elcsábíthatnak. Ha a választó­jog politikai iskolázottságot s közéleti érett­séget ad gyakorlóinak s ha a szélsőségek fe­nyegetésével szemben nincs hatásosabb vé­dekezés, mint az érettség és az iskolá­zottság, akkor a cáfolatból bizonyíték lesz, az ellentmondásból helyeslés, a félelemből bátorítás s ki kell szélesíteni az alkotmány kereteit, hogy a nyugalom és biztonság bázi­sa is szélesebb legyen. A nyugalmi helyzet azonban kötelességet ró az ellenzékre is. A miniszterelnök levele az elkövetkező hetek aktualitásává tette azt, ami a hivatalos program csak évek múlva kívánt napirendre tűzni. A kormány­nak ma nincs a választójogi reform te­kintetében kész programja. A választójogi ankétnak nem lehet mqs célt tulajdonítani, mint azt, hogy a felelős kormány a politikai pártok kivánságairól, politikai vezérek állás­foglalásairól tájékozódni kíván. Ennek a tá­jékozódásnak célja csak egy lehet. A kor­mány számot vet az ország közhangulatával s azt kielégítendő, kívánja a törvényjavasla­tot előkészíteni. Elvégre a legeltökéltebb el­lenzéki is tartozik annyi jóhisizemüséggel, hogy a jóhiszeműségben ne kételkedjék: a kormány bizonyára nem szónokversenyt akar rendezni, nem politikai dalnokok wart­burgi dalversenyét, nem öreg fiuk önképző­köri mutatványát, hanem azt akarja tudni, hogy mit akar az ország. S azért akarja tud­ni, hogy tudja: mit akarjon a kormány. Természetesen hálásabb, gyakorlatibb, ra­cionálisabb lenne az ankét, ha a tárgyalás alapjául kész javaslat szolgálna, ha azonban a javaslat elkészítése az ankét célja, akkor annak előterjesztését várni nem lehet. Ez egymagában még nem ok arra, hogy feltéte­lezett álláspontok elképzelt megoldási mó­dok ingerültséget kelthessenek bárkiben. S különösen neim volna ok akkor, ha a kor­mány a szélsőségesek elleni félreérthetetlen fellépésével fokozná annak a nyugalmi hely­zetnek stabilitását, ami a miniszterelnöki le­vélből csírázott ki. Megértjük, ha a választójog s a választási eljárás kérdésében a kormánynak nincs ál­láspontja, de nem értjük meg, ha a szél­sőségesek irányában sincs. A válasz­tójog tekintetében szükség lehet pártközi ér­tekezlet megtartására, de a szélsőségekkel szemben az ország népének véglegesen és megmásithatatlanul kialakult álláspontját minden értekezlet és min­den ankét nélkül ismerheti a kormány. Szíve­sen várunk — hetekig a kormány válasz­tójogi javaslatára, de nem várunk szívesen napokig sem a szélsőségesek elleni fellé­pésre. A balodali szélsőségesek ügye már ré­gen rendészeti ügy s ügyészi fel­adat, a jobboldali szélsőségesek is megértek arra^ hogy a kormány a maga erejével és te­kintélyével álljon elébük s védje meg velük és fenyegetéseikkel szemben az ország nyu­galmát s a közhangulat békéjét. Az ellenzéknek kötelessége lesz a kor­mánynak — remélhetőleg most már pár hő­napon belül elkészülő választójogi javaslatát türelemmel bevárni, ha a kormánynak nem lesz több türelme a szélsőségesek szervezke­désének tétlen szemléletére. Ha a kormány a zavar és félelemkeltés politikájának han­gos képviselőivel szemben mutatja azt az erélyt, amelyet tőle a köznyugalom fenntar­tása kíván meg, akkor az ellenzéket meg fog­ja győzni arról, hogy nem csak elhatározás az a törekvés, amivel a választójog korszerű s nemzeti, tehát haladott szellemű reformja segítségével a közéletet egyik izgalmat keltő és nyugtalanságot okozó problémától mente­síteni akarja. Az ellenzéknek mindig a harc az éltető ele­me s az ellenzék most békét akar. De akarja azt is, hogy ne háborgathassák meg a köny­nyü lelkiismeret s nngv hang lovagjai a nemzet békéjét sem. Megkezdődött San Sebastian ostroma A madridi kormány győzelmeket jelent a többi fron­tokról — Cabarello általános mozgósítást rendel el ­Angol beavatkozás a feikefök gázhasználata ellen Hendaye, szeptember 7. A spanyol felkelők Irun elfoglalása után erejüket Sa'n Sebastian ellen összpontosították. A város előtt heves harc fejlődön ki. A felkelők bevették Passajest és Renteriát és elzárták a kormánycsapatok visz­szavonulását Bilbao irányában. i San Sebastianból azt jelentik, hogy a várost a felkelők hat kilométerre megközelítették és ágyútűz alá vették. Olvan hírek terjed­tek el, hogy a védők két táborra oszlottak. egves pártok a véasőkia akarnak harcolni. Toledói jelentés szerint Aleazárt a kadet tok még mindig elkeseredetten védik a kormánycsapatokkal szemben, amelyek teljesen körülzárták az erődöt. A meddő ostrom követ­keztében a milicia parancsnoksága elhatározta, hogy az erődöt aláaknázza és a leveoőbe röpíti. A műszaki csapatok hétfőn már el is helyezték a dinamitaknákat az erődök falai mentén. A kormánycsapatok, amelyek főleg bányá­szokból állanak, vad gépfegvverharc után bejutottak Toledo külvárosaiba. A két iruni erőd e!fo«?!r»lája Pamplona, szepteml>er 7. A felkelők hétfőn délelőtt elfoglalták Fuentearabiát és a Gua­delupe-erődöt. Hadoszlopuk óvatosan nvomult előre Foenterabía felé, mert azt' hittük, hogy a népfrontiak itt is elkeseredett ellenállást fognak kifejteni. Erre azonban nem került sor, mert a milíciák az éjjel kiürítették a vá­rost. A felkelők folytatták utjukat Guadelupe felé. Amikor elérték az erődöt, kiderült, hogy az erősséget kiürítették. A harangszóra az el­menekült lakosság egyrésze visszamerészke­dett a városba. Körülkerítették San Sebastiant Paris, szeptember 7. A felkelők San Sebas­tiant körülkerítették. Mint a Paris Soir jelenti, lehet séges, hogy közvetítésre kerül sor, mert a sansebastiani baszk nemzeti pártok ki akarják kerülni az ősi város elpusztítását. A tömeg és az anarchisták között összeütközés támadt. San Sebastian. szeptember 7. A csapatok el­foglalták Rcnteriat, majd kisebb uccai harcok után Pasajoz városát. A csapatok négy kilo­méternyire megközelítették San Sebastiant. Tenteriáböl és Pasajozból a milícia i«en sok túszt magával vitt San Sebastianha. Torlaszok, máglyák Páris, szeptember 7. A Temps jelenti San­Sebastianból, hogy az anarchisták a középü­letek előtt torlaszokat emeltek, igen sok helyen gyúlékony anyagokat halmoztak fel és azt pet­róleummal leöntötték, hogy a nemzeti csapatok bevonulása esetén meggyújtva a máglyákat, lángragyujtsák a várost. A lakosság hiába kö­nyörög az anarchistáknak, azok folytatják a máglyarakást. Az összegyűlt tömeget puska­tussal kergették szét. Madrid általános támadást kezd Madrid, szeptember 7. A talaverai hadszin­téren tegnap a madridi kormánycsapatoknak kedvezett a szerencse, előretolt állásaikat meg tudták erősíteni és mintegy huszonöt kilomé­terrel nyomultak előre. Néhány előőrs Talavera külvárosaiba is behatolt. A felkelők kénytele­nek voltak visszavonulni. A legfőbb haditanács elhatározta, hogy az általános támadást hala­déktalanul megkezdik és erős tüzérségi előké­szítő tiizzel indítják meg. Caballero miniszterelnök általános moz­gósítást fog elrendelni, hogy minden fegyver­biró férfit és nőt a zászlók alá hivjon. Abban bizakodik a miniszterelnök, hogy két hónap leforgása alatt félmilliónyi hadsereget fog elő­teremteni. Burpos jelenti Burgos. szeptember 7. A felkelők i'őhadiszál-

Next

/
Thumbnails
Contents