Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-06 / 211. szám

io DCLMAGYÁRORSZÁG 193G szeptember <5. Itt azösz! 1000 9yapju pullover vagy kötöttkabát lérll meglep« olcsó áron. «« fUT EntelSlor HARISNYAHÁZ Tisza Lajos körút 42/b tobbanóbomba tönkretette a vizvezeteket. Ide már a tűzoltóság és katonaság vonult ki: egy nagyon hosszú lömlót vezettek a Saale "folyó­hoz és onnét szivattyúzták a vizel. A gyakor­lat előirása szerint azonban ezt a tüzet nem sikerült eloltani. A szomszéd házakra is fel­húzták a tüzel jelző vörös zászlókat és a tető­kön meggyújtották a füstgyertyákat. Megjött az ulasitás, hogy ezt a városrészt a lakóknak el kell hagyni. A lakók házán kint csoportosuld va tel jes fegyelemben vonultak el. Az elha­gyott házak őrzését sázmaszkos rendőrök vet­ték át. Azok a lakók, akiknek légvédelmi ki­képzésük és beosztásuk volt, természetesen visszamaradtak és segédkeztek az oltásnál és a gázok neulrnlizálásánál. A városrészben, ugy hallottam, lizenegv helyen kellett neutralizál­ni. Hogy hány tüzeselel jeleztek, azt nem tu­dom. Hozzátartozott a gyakorlathoz az is, hogy a kröllwitzi hidat egv bomba teliben találta és használatlanná tette. Ttt nemsokára egy épitö különitménv jeleni meg s ellakaritotta a ro­mokal. A hidal ideiglenesen utászok hozták használható állapotba Több helvon uccai szerencsétlenségeket mar­kíroztak- A Orosse Brunnerstrasseban. ahol mi vollunk. feltevés szerint a nagy izgalom­ban egy autóbusz és egv villamos ütközött ösz­sze egvmással. Itt csakhamar technikai se­gédcsapatok >lentek meg tüsvágókkal. eme­lőkkel és mindenféle szerszámokkal, hogy a közlekedést szabaddá tegyék. A ..sebesültekel" a közeli leányiskolában berendezett kórházba szállították. Itt a pincéket gázfertózöttek szá­mára rendezték be, a kémiai tanteremben pe­dig az operációs orvosok dolgoztak. (F.zt nem magam láttam, hanem másnap az újságból ol­vastam.) Amit eddig elmondtam csak a gyakorlat első része volt. Este. nvolr órakor félórai szü­net volt. hogy mindenki hazamehessen. Fél­kilenckor kezdődött az elsötétitési gyakorlat. Külsőleg ez abban jelentkezett, hogv lámpák csak a lcgfontoslhb uccakeresztezéscknél égtek, de ezek is be vollak vonva feketéslila posztó­val és alig világitollak. A villamosokban esik e?v egészen kis lila lámpa világított. A kocsi­vezetők teljes sölclscgben dolgoztak. Balesetek elkerülése végett a kocsik első és hátsó feljá­rójánál csak kicsiny, félig nyitott vörös lám­pák égtek. Az autó reflektorait szintén feke­tés posztóval kellett bevonni. Természetesen minden közlekedési eszköz csak lépésben ba­ladhatott, hogy a haleseteket elkerül jék. A vo­natok az állomásra, amely nem me*sze esik a lakásunktól, söléten jöttek be és sötéten hagy­ták el a pályaudvart. Csak a füttyökről és dü­börgésekről tudtuk, hogy vonalok közlekednek. A kirakatokai rs ablakokat be kellett fiiggö­nvözni. A moziknak szabad volt fényreklámot hasanálni, de ugy, hogv bejáróik fölé fekete losrtóból sátort épi t«ttok és igv felülről nem ehetett észrevenni a kivilágitást. Persze ilyen sötétségbon nem sok ember járt fi Iskolai cikkek ISKOLAI FÜZETEK: Elemi iskolai füzet « lapos minden vo­natozásban 15 drh —.24 Zöld fedelű elemi iskolai füzet minden vonalozáshan 8 lapos 5 drb —24 KORZO, VONALZÓ. RAJZTÁBLA: frónkörző —18 Iskolai kürzö papirdobozbau —.58 Egyenes vonalzó 10 cm —.04 Rajztábla negyedives —-.74 DJAK8APKAK: Klauzál Gábor gimnáziumi sapka P 338 Baross Gábor gimnáziumi, v. főreál sapka P 3 38 Piiirisf¡»gimnáziumi sapka P 3.38 Gyakorló polgári iskolai sapk'a P 338 Vadách-uccai polgári Iskolai sapka —M. —88 TINTA: AntracM irótinla kerek üvegben -.20, —.14, - 10 Antracén irótlntn szegletes üvegben —.18, —.14 Fémtinta kék. lila. v. piros szinben. ke­rek üvegben —14 KÉRJE MOST MIM?JELENT ISKOLAI AR JEGYZÉKÜNKET! PÁRISI NAGY ÁRUHOZ RT. IZIOID. <1IKONICS és KISS UCCA SASOK az uccán. Állandóan hallani lehetett azonban a katonai őrjáratok lépteinek csattogását és a vezényszavakat. Ezek vigyáztak a rendre és az elsötétitési parancs végrehajtására. Ahol meg nem engedett világosságot láttak, felírták a nevet ós az illetőt másnap beidézték a rend­őrségre. Tiz óra felé megszólalt egy szirén^ és utá­na őt percnyi bugás következett. Itt az éjjeli támadási Egyszerre hírtelen felcsapódott az égre egy reflektor fénye- Utána pár perccel már negyven sugár kutatott az égen a táma­dók után. Hirtelen a magasban három fény­pont jelent meg. Az éjszakai repülők világító bombákat dobtak le. hogy megtalálják a fő­pálvaudvart. Ez azonban elárulta őkel és csakhamar bent voltak nyolc fénysugár gyű­rűjében. Egy darabig igyekeztek kiszabadul­ni az őket eláruló világosságból, de a fénycsó­vák követték őket. Erre megfordultak és me­nekülni igyekeztek. Ekkor azonban már fel­hangzott a védők vadászrepülőinek bugása, amivel ezek nagyobb számban és sötétségben is voltak, a lámadókra veszedelmessé vált a helyzet. Csak az eltűnés lehetett számukra menekvés. Néhányszor látni lehetett őket, az­után kelet felé haladva eltűntek a sötétségben. A gyakorlatnak ez a második része éjjel tizenkét órakor ért véget. Ugv a délutáni, mint az éjjeli gyakorlat azonban nemcsak Halléban volt elrendelve, hanem kiterjedt egész Közép-Németországra- Ez volt a legna­gyobb légvédelmi gyakorlat- melvet eddig Ne­metországban rendeztek. >» AT IViTIf A magánjellegű luxusbércwt* tetszésszerinti kis és nagy autó helyi fuvarozásra üj lf I.IP1HI A. valamint turautakra megrendelhető Tel. 11-11. RITTLIR, Horthy Miklós u. 18a (Hungária »«állóval szemben') Temetői fuvar kis autóval P 3, nagy autóval P 3.50 Helyszíni szemle a porcellán születéséről Tulajdonképpen szerencsés véletlennek minősít­hető, hogy a balatonfüredi kiránduló csoport az­nap délután érkezett a herendi gyár megtekinté­sére, amikor teljes apparátussal készültek a rádió helyszíni közvetítésére A világhírű porcellángyá­rat Fischer Móric alapította 1839-ben. aki ezen időpontig jól jövedelmező cserépgyár bérlője volt Prágában. A gyár épületei és a gyártáshoz szükséges be­rendezések egy év alatt elkészültek s megindult a munka. A tüzelőszert és a nyersanyag nagyrészét maga Herend vidéké, szolgáltatta s Fisohernek az j az elgondolása, hogy csakis kelendő használati , porcellánok készüljenek, nem járt kellő eredmény­! nyel, mert a virágzó régi cseh gyárak szabadon beözönlő portékái veszedelmes konkurrcnciát je-v lentettek az ifjú vállalatnak. Fischer Mór ezen ugy segített, hogy a közönséges használati edé­nyek készítésével felhagyott s magasabb speciá­lis térre lépvén, a régi kinai és korai XVIII. szá­zadi európai porcellánok modorában kezdett dol­gozni. Ezt at elhatározását lényegesen alátámasz­totta az a na.gyobbmérvü megrendelés, amelyet pártfogója, Eszterházy Károily gróf adott a gyárnak 1844-ben, régi weisseni készletének ki­egészítése céljából. A herendi gyárnak ettől az időtől fogva készí­tett kinai Ízlésű é-s régi stilusu porcellánjai nagy kelendőségnek örvendtek s ezzel a sikerrel He­rend függetleníteni tudta magát a külföldi ver­senytől és ma már külön helyet kér magának az európai porcellánok sorában. Maga a gyártás rendkívül érdekes folyamat, csodálkozva szemléltük, miként lesz a nyers masszából ízléses porcellánfigura. A munkater­mekben teljes csend uralkodik, a munkáisoktól semmit sem szabad kérdezni, a vezető mesél s a kíváncsiaknak is 8 adja meg a felvilágosítást. A nyersmassBatermbea az őrlőmalomból kike­rült, lepénvalaku halmokat elraktározzák néhány hétre. A korongoséban a vizzel felhígított massza gipszformákba kerül s mivel a gipsz a vizet ma­gíba szivja. a zsugorodás következtében a ké­szülő tárgy a formától elválik. Ebben a teremben készítik ügyes női kezek a híres herendi virágo­kat s ugyancsak itt szedik ki fémtükkel a feles­leges részeket az úgynevezett áttört tárgyakból. A gépkorongozóban készülnek a tányérok, csé­szék. ahol az egyes darabokat a puha anyagból valósággal kiesztergályozzák. Az igv megmunkált darabok emeletes kemen­cékbe kerülnek, ahol a bükkfatüzelés folytán ke­letkező mintegy 1200—1400 C. hőfokú tüz fáradt melege égeti — még mindig nagy nedvszdvóképes­ségű — cseréppé a behelyezett tárgyaltat. A mázolóhelyiségben kvarr.tarialtmu, (rózsaszí­nű folyadékkal telt tartányofcban fürdetik me.g az egyes darabokat, amelyek második égetésre is­mét a kemencékbe kerülnek. Ezen ujabb égetés utáu kész a tiszta fehér porcelláu, amely vagy nredati színéibea marad, vagy fejtés alá kerül. Ér­dekes ialemség egyébként, hogy az «redeti forma az égetések hatása alalt ralnTc^y 10 s^zalíknyit összezsugorodik. " A kész porrellánokat a festőteremben művészie­sen megrajzolt figurákkal, «sínekkel látják el, majd az úgynevezett tokkemencében, saimottlapok­ra helyerve, harmadszor és utoljára égetik, ami­kor Is a festékanyagok olajtartalma illan eL Utolsó simításként kvarcliszttel csiszolják át a teljesen kész tárgyakat, melynek következtében a ráfestett síinek megkapják fényes csillogásu­kat. A gyártási processzus megtekintése után a rau­zeumha vezettek bennnüket, ahol legelőször a dip­lomák sokaság» tünt szemünkbe IS világkiállítá­son vett részt a gyár s a tavalyi brüsszeli vi­lágkiállításon is első di.jban részesítették a heren­di készítményeket. Érdekessége a muzeumnak a „Via" és ..Levegő" szimbolikus porcellán kompozíciója, amelyet a» alapító Flseher Mór készített. Másik két hason 16 munkája a ,,Főld" és a „Tflz" nincs a gyár bir­tokában. Külön vitrinben őrzik azt a halfigurAk­kal díszített étkészletet, amelyből VIII. Edvárd angol király is rendelt egy példányt, budapesti lá­togatása alkalmával. A legnagyobb érdeklődési mégis azok a külön­leges technikával készite+t porcellánképek keltet­tek, amelyek ismert portrékat és az Ur^ac sorit ábrázolták teljes hűséggel. A gyár nemrégen aján­dékozta meg a herendi templomot egy ilyen 2 mé­teres ablakdísszel. A kép Arpádházi Szt. Erzsébe­tet ábrázolja, őszre tervezik ünnepélye« felszen­telését. A gyár működését dr. Go'den vezérigazgató irányítja. 1935-ben a termelés 27 százalékát vásá­rolta meg a külföld. Külön kiképzésben részesül­nek a rajzolók és festők, akiknél tudománya, szinte azt mondhatni apáról ftura öröklődik. Ezek az egyszerű emberek bámulatos tehetséggel ren­delkeznek. Gácser Kató ipannüvésznő személyé­ben külön tervezője van a gyárnak s az 5 szen­télyébe senkinek sem szabad belépni. A müszai<| tanácsadó szerepé» az alapító unokája Farkashá* zy (Fischer) Jemő kormányfőtanácsos tölti be. aki a részvénytársasággá tőrtént átalakralás előtt hosszú ideig, mint tulajdonos vezette a gyárat. A kaszinóban még meghallattuk a 40 perces rá­dióközvetitést, ami persze az idő rövidsége miatt korántsem lehetett oly részletes, mint amilyen alapos tájékoztatást mi kaptunk Ai érdekes ki­rándulás után az volt az érzésünk, hogy a magyar akarat, tehetség, művészi izlés és helyes üsleli szellem a herendi porcellánt immár világhírnévre emelte. Lajos BUTOR olcsó «s ló SaandtSajrl <•*«• *» Társa ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, Telefon 19—82. Szeged, Dugonios-tér 11, TÓT H-divatszQcs Horváth Mihály ucca 7 sz. alatt (Iparotarnok mU,tt> szűcsüzletóf ismít m°gnyitottn. Továbbra is szive* párt­it» fogást kér Tóiti István divatszuos

Next

/
Thumbnails
Contents