Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-04 / 209. szám

PELMftGVflKORSZflfi mmmmmmmmúmmÉmmmaammmmmammmmmmmM m i • tSSSSSSfíSS&E? Péntek, 1936 szeptember 4. «¡EKS¿RaíaSSSa^: XII. évfolyam. 209. ^ » Xronos feffalja gyermekeit Ami most Oroszország-bán történik, kísértetiesen emlékeztet a nagy francia forradalom eseményeire. A különbség csak az, hogy méretek tekintetében a francia forradalom körülbelül ugy aránylik az orosz forradalomhoz, mint a bosnyák okkupáció, vagy esetleg a balkán háború a világháborúhoz. Ha egyebet nem, a mi generációnk megtanulta a nagy arányokban való gondolkodást. Forradalmakban a terminusoknak nincs ugyan sok jelentőségük, mégis a történetírók azt szokták mondani, hogy a francia forradalom tulajdonképpen 1789 junius 20-án a labdaházi esküvel kezdődött, mikor a harmadik rend követei királyi tilalom ellenére öszszegyültek és megesküdtek, hogy addig nem mennek szét, mig Franciaországnak alkotmányt nem adnak. A történelem utjának nyomjelzői gyanánt ragadva ki a legfontosabb eseményeket, a labdaházi esküt követték a radikális alkotmányozó nemzetgyűlés, a radikálisabb törvényhozó gyűlés és a még radikálisabb konvent, a király hatalmának megnyirbálását követte a király menekülése, a régi rend alapján álló államok hadüzenete, a fehér vidékek felkelése, a király letétele, a király lefejezése, a királyi család elpusztítása és a forradalom beteljésedése. Totájis lett a forradalom, mikor el akarta söpörni a régi rend minden nyomát: megváltoztatta az ország területi beosztását, megváltoztatta a régi mértékeket, uj naptárt csinált és az ész istennőjét akarta ültetni a régi vallás lerombolt oltáraira. Azután annyira ment a forradalom totalitása, bogy elpusztította azokat, akik ott állottak a bölcsője mellett. Először vérpadra mentek a girondisták, akiknek emlékét Lamartine a részvét húrjait megpengető poétikus köteteiben örökitette meg, azután a forradalom és az „erény" nevében követték őket a túlzók és a mérsékeltek, a „romlottak" és a haza ellenségeivel cimborálok. Majdnem pontosan öt esztendővel a forradalom kitörése után, 1795 juliusában ment a vérpadra Robespierre, aki Dantont nem győzte le, csak megelőzte csupán. Ha ismétlődnek a történelem eseményei és ha még igaz a középiskola tanitása, hogy a történelem az élet tanító mestere, ugy az orosz forradalom most jutott el a francia forradalomnak ahhoz a stádiumához, mikor a vezetők közül a legkeményebb, legszivósabb és legkövetkezetesebb, egymásután „szabadítja meg magát" azoktól, akik vele együtt csinálták, sőt esetleg nála is inkább csinálták a forradalmat. Egy mozzanat sincsen, amely hiányoznék az orosz apokalipszis eseményeinek egymásra következéséből. Itt is megvolt a régi rend számtalan bűne és *a nyomor mérhetetlen nagysága, itt is alkotmányreformból indult ki a forradalom, itt is feldarabolták a nagybirtokokat, itt is megvolt a külső háború és megvolt a cári család legyilkolása, itt is a febér ellenforradalmak leverése szilárdította meg a vörös uralmat és itt is eljutott a forradalom abba a stádiumba, mikor az orosz Robespierre vérpadra küldi a túlzókat és mérsékelteket, a „romlottakat" és a „proletár haza" ellenségeivel cimborálókat. Az események azonossága nem járt azonban párhuzamosan az időtartam azonosságával. Párisban öt esztendő alatt jutott el a forradalom vezéreinek legyilkolásával az öngyilkosság stádiumáig, Oroszországban majdnem négyszerannyi idő kellett Hozzá, mig a vésztörvényszék előtt a szovjetvezérek váltották fel a burzsujokat, arisztokratákat és ellenforradalmárokat s a gyanúsak sorába került mindenki, aki egyáltalán élni merészkedik. Ha igaz, hogy a tizenhat halálos Ítéletet nyolcezer letartóztatás követte, olyan „tisztogatás" folyik most Oroszországban, amelyet legfeljebb Mű.ius és Sulla proskripcióival lehet összehasonlítani. De ha csakugyan megvan a forradalmak lefolyásénak törvényszerűsége, gondolkodásra ad okot, hogy miért kellett Oroszországban négyszerannyi idő ahhoz, mi Franciaországban öt esztendő alatt lejátszódott. A méretek különbsége, amely a másfélszáz esztendő előtti Franciaország és a mai Oroszország között akár terület, akár pedig lélekszám tekintetében fennáll, nem szolgáltathat erre elegendő magyarázatot, mert hisz a közlekedés és hjrszolgálat eszközeinek tökéletesedése sokszorosan kiegyenlíti ezt a különbséget. A magyarázat más lehet. Hegedűs Lorántnak egy szellemes megfigyelése szerint a politikai élet tempója, amely érvényes a forradalmakra és ellenforradalmakra is, korunkban messze elmarad a technikai teljesítmények üteme és nagyszerűsége mögött. Ezért késett meg Oroszországban a forradalom végső kifejlődése és ezért nem tudott még nyugvópontra jutni majdnem teljes két évtized elteltével a világháború iszonyaitól és a békekötések szörnyűségeitől megszaggatott és szétmarcangolt Európa. Oroszországban most a forradalom marcangolja önmagát. A Kremlt beárnyékolja a vörös cár véres alakja. A forradalom, mint a hitregék Kronosa, felfalja saját gyermekeit. Az ellenzék hopolq egQQttmfiködftre készül a titkos választójog kivívásáért Gömbös Gvula miniszterelnök megérkezeti a München melletti szanatóriumba — Elutazása előtt elismeréssel nyilatkozol! a párfok és a sajtó magatarfáséról Darányi miniszterelnökhelyettes pénteken tartja az első minisztertanácsot Budapest, szeptember 3. Gömbös Gyula miniszterelnök csütörtökön reggel 9 órakor repülőgépen elutazott Münchenbe, hogy az egyik szanatóriumban gyógykezeltesse magát. Reggel korán kelt a miniszterelnök, maid autón a repülőtérre hajtatott. Mire a miniszterelnök a repülőtérre érkezett, a „Kiss József" repülőgép készen várta az indulást. A pilóta, Timár Gyula légügyi főellenőr átvizsgálta a gépet, amelynek a testén aranvosan ragyogó táblán a magvar címer díszelgett. A gép kizárólag a kormány rendelkezésére áll. Mielőtt a miniszterelnök helyet foglalt volna a gépben, Timár pilóta körrepülést végzett, a próbarepülést a gép a podgvászokkal együtt tette meg az utat. Ezután tájékoztatták a repülőtér paranncsnokát az időjárási viszonyokról, minden irányból a legkedvezőbb hírek érkeztek. A miniszterelnök búcsúztatására megjelenteket a Légügyi Hivatal főnöke, Kertese Valdemár fogadta. Ott voltak a kormány tagjai közül Darányi Kálmán miniszterelnökhelyettes. Winchkler István kereskedelmi, Fabinyi Tihamér pénzügy-, Kozma Miklós belügy-. Lázár Andor igazságügy. Bornemisza Géza iparügyi, Hóman Bálint kultusz- é6 Kánya Kálmán külügyminiszter. Jelen volt az uj honvédelmi miniszter is, vitéz Somkuthy József altábornagy, valamint Shvoy István gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, több államtitkár és sok képviselő. A miniszterelnök zöld vadászruhában, térdharisnvában érkezett, zergetolla6 kalapban. Kíséretében volt felesége és Szakváry alezredes, aki szintén elkísérte repül Sutjára a miniszterelnököt. A miniszterelnök barátságosan köszöntötte a vá rakozókat. Ezután a miniszterelnök elé lénet Somkuthy honvédelmi mniíszter. Shvoy honvédfőparancsnok és Kenese Valdemár, a Légügyi Hivatal vezetője és jelentést tettek, majd Gömbös Gyula a kormány tagjai felé fordult. „Köszönöm a lovagias magatartási'1 Amikor az újságírók elé lépett a miniszterelnök, ezeket mondta: -— Azután ne sokat. írjanak a választójogról, azt meg kell csinálni. Szabadságra kell utaznom, hogy visszanyerjem egészségemet. Ugy érzem, hogy elutazásomkor naivon sok emberre gondolok hálával és köszönettel, akik betegségem alatt a magyar szolidaritás áthidaló barátságával gondoltak rám. Köszönöm asi a lovagias magatartást, amelyet a magyar közélet legtöbb tényezője ezekben a hetekben tanúsított. — Nagv megnyugvással látom — mondotta végül a miniszterelnök —, hogy a magvar sajtó — azt mondhatnám pártkereteken felülemelkedve — mind szélesebb körben tárgyilagosan bírálja és megérti azon törekvéseimet, amelyekkel a nemzőt belső békéjét óhajtom megvédeni. Ez az alkotó béke és megértés legbiztosabb alapja az ország belső rendjének ós azt hiszem, bizalommal kérhetem a magyar sajtót arra. tartja meg kritikájában is ezeket az önmaga szabta korlátokat és 6ohase feledkezzék meg arról, hogy az idő, amelyben élünk, döntő jelentőségű lehet a nemzet jövendőjében. \i indulás A miniszterelnök ezután meghallgatta. Timár pilóta jelentését, majd elmélvedve beszélgetni kezdett Somkuthy miniszterrel és Shvoy honvédf"parancsnokkal. Ezután a. miniszterekkel váltott néhány szót, kezet fagott mindenkivel. Néhány perc múlva helyet, foglalt a repülőgépben. ahol kívüle felesége, Szakváry alezredes, Boross főorvos, a miniszterelnök ke-