Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-30 / 230. szám

DELMftGYARORSZáö Szerda, 1936 szepí. 50. SZEUEO. SterketzlOiegi Somogyi ucco U.I. em. Telelőm XS^U^Ktadóhlvalal, k01c»»nk0nyvlar «• Jegyirodái Aradi ucea a. Telefont 13^>S,.Nyomdai Lőw Llpdl ucca 1«. Telefont 13-0«. - Tftvlratl Vfl Amrf^l^r <i«n «* lev«lc<m: DélirncyarorsrAa. Szrmd Ali. cVIOiyaiIl, Jll. * 5. Ara ÍO fillér ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.ZO vldóken «• Budapesten 3.00> KUlfttldon s.4ü peng«. — Egyet n&m ara beiküz. nap ÍO, vníAr- ét Ünnepnap »® <111. Hlr­detétek 'elvétele tarlta txerlnl. Megje. •e-»llc hétíöKlvíte'ével nnoonts reggel. A gázgyár, és a frontharcosok A Délmagyarország vasárnapi szá­mában mutattunk arra, hogy a város milyen kedvezményeket harcolt ki a gázgyártól a hadirokkantak és hadiözvegyek javára s hogy ezekből a kedvezményekből mi jut, illetve mi nem jut a szegedi hadiözvegyeknek és hadirokkantaknak. Milyen elkeseritő ez az eljárás. A város törvényhatósága akkor, amikor a gázgyár koncesszióját meghosszab­bította, nem feledkezett meg arról a köteles­ségéről, amivel a rokkantaknak és hadiözve­gyeknek tartozik s a város a szerződés ren­delkezéseinek megállapításában igyekezett is ennek a kötelességének a lehetőségek kere­tei között megfelelni. De hogy felel meg a gázgyár annak az immár nemcsak b ec s ü ­1 e t b e 1 i, hanem szerződéssel magára vál­lalt kötelezettségének, amire a város a rok­kantak. és hadiözvegyek javára rákényszeri­tette? A háborúban elhalt hősök nevei talán fel­kerülnek majd a hősi emlékműre —a há­ború befejezését követő második évtized ka­puzárása előtt s ugy gondolja vájjon a gáz­gyár, hogy a hősök neveinek megörökítésé­vel minden kötelezettségének ele­get tettünk a háború áldozataival szemben. Áldozat az, aki elment és áldozat az, aki visz­szamaradt. A gázgyár ugy gondolja talán, hogy amiért az örök világosság fényeskedik az elhaltaknak, azért ők hatvanfilléres egy­ségáron fényeskedhetnek a hősök szerencsét­len özvegyeinek? Hazajöttek tönkretett egész­séggel, kar, láb. vagy szem nélkül a héboru talán halottaknál is szerencsétlenebb hősei s akiknek szemét kioltották a harcmezőn, ked­vezményes áron annak se világítson a sze­gedi légszeszgyár? Vájjon C h o r i n Ferenc, Vid a Jenő, és Weisz Fülöp tet­szésével, szociális felfogásával, nem­zeti érzésével találkozhatik-e az, amit nevükben Ja szovszkyék cseleksze­nek s az ő helyeslésük lehet alapja annak az eljárásnak, amit a szegedi gázgyár, (ami­nek mégis csak ők parancsoló urai), a rokkantak és hadiözvegyek ügyében tanusit? A magyar gazdasági élet s a magyar pénz­ügyi belyzet vezérei ülnek a gázgyárnak, vagy a gázgyár részvényeivel rendelkező vállalatoknak igazgatóságában, a város la­kossága nemcsak Jaszovszkyéket látja, de őket is keresi a gázgyár minden eljárá­sában, mert az a meggyőződése a város poL gárságának, hogy amit nem tennének meg maguk, azt nem is tűrik el alárendeltje­iktől, ha egyszer megtudják azt, hogy mire kötelezte magát és mit teljesít, illetve: nem teljesít vállalatuk, a szegedi gázgyár. Nekünk nincs kedvünk arra, hogy J a ­Szovszky Jánoson keressük a szegedi rokkantaknak és hadiözvegyeknek kiharcolt kedvezményeket s keressük azokat a fillé­reket, melyeket a hadirokkantak és hadiöz­vegyek — nem kapnak meg a gázgyártól, kérő és kérdő szavainkat azokhoz intézzük tehát, akik vállalták s vállalni kénytelenek a felelősséget azért, amit a szegedi gázgyár vé­gez s azért is. amit az elmulaszt: meddig tűrik azt, hogy a szegedi gázgyár ne százszázalékig tartsa be és hajtsa végre a rokkantak és hadi­özvegyek Javéra szólő szerződé­ses rendelkezéseket? S felemelhet­jük szavunkat a város hatóságához is, mert báT a hatóságnak kötelessége az, hogy a vá­ros valamennyi polgárát védje a gázgyárral szemben, de mégis mintha erkölcsi és eszté­tikai törvények a rokkantaknak és hadiözve­gyeknek védelmét az egészséges, vagyonos és keresni tudó polgárok védelme fölé he­lyeznék. Lehetetlen, hogy a város ezt ne érezze meg s lehetetlen, hogy a gázgyárral ne értessék ezt meg azok, akik a szerződés materiális tartalmának végrehajtásáért is felelősek s akik a szerződés morális rendelkezéseinek betartásáért nem háríthat­ják el maguktól a morális felelősséget sem. Mit szólnának hozzá a magyar gazdasági és ipari élet tekintélyes nevű vezetői, ha nekik kellene a felelősséget viselni a szegedi rok­kantak és hadiözvegyek fillére­iért?^ A város hatóságát nem elégítheti ki az a megoldás, hogy a gázgyár egy igen-igen szerény összeggel váltja meg a frontharcosoknak juttatni kötelezett kedvezményt. Egyrészt a gázgyár által fize­tett váltságdíj túlságosan alacsony, másrészt nem jutnak igy a kedvezményhez mindazok, akiket a szerződés szerint megillet. A gáz­gyár nem mentesítheti magát szerződéses kötelezettségének teljesítése alól még az érdekeltek va­lamennyiének hozzájárulása esetén sem, ho­lott az érdekelteknek csak egy része egyezett bele a kedvezmény megváltásába, egyedül csak abban az esetben, ha a másik szerződő fél a város közönsége a szerződés rendelke­zésének ehhez a megváltoztatásához hozzá­járul. A város törvényhatóságának hozzájá­rulása nélkül a gázgyár csak önkényesen módosíthatja a szerződést, a frontharcosok­nak azonban ettől függetlenül joguk van ah­hoz, hogy a szerződés életbe lépte­tésének időpontja óta visszame­nőleg is követeljék a gázgyártól azokat a kedvezményeket, melyeket a szerződés ne­kik megadott, csak a gázgyár nem adott és nem ad meg. Majd a bíróság előtt el fog dől­ni, hogy meddig terjed Jaszovszky János urék uralma? 25 órás ülés után a kamarában többséget kapott a Leon Blum-kormány, szerdán a szenátus tárgyalja a frankdevalvációt Előreláthatólag a szenátus is megszavazza a pénzügyi javaslatokat néhány szakasz módosításával A svájci kormány teljhatalmat kapott a gazdasági rend­szabályok keresztülvitelére - Londonban esett az arany ára Páris, szeptember 29. Huszonöt órás vita után kedden délelőtt fél 12 órakor ért véget a francia kamara tegnapi nagyjelentőségű ülé­se, amelyen a kamara többsége megszavazta a frank devalválását. A hajnali órákig történtekről tegnap rész­letesen beszámolt a Délmaovarorszáa. Jelen­tettük, hogv hajnali fél 3 órakor 96 szótöbb­séggel általánosságban megszavazták a kor mány javaslatait és hozzákezdtek a részletes vitához. Három óta után fokozódott az izga­lom a kamarában, nagy harc után a kormány elállott attól a szakasztól; amelv az árak emelkedését követő munkabérem élésről szólt. Ehelyett korlátlan felhatalmazást kapott a kormány az árdrágítók ellen. Reggel hat órakor Leon Blum miniszterel­nök mondott nagy beszédet, amelvben a de­valváció szükségességét hangoztatta. Kijelen­tette, hogv az augusztus végéig mutatkozó gazdasági javulási folyamat megszakadt, mert­egyes külföldi események, amilyenek a spanyol polgárháború ós a német katonai szolgálat fel­emelése, aggodalommal töltötték el az orszá­got. Franciaország nagyszabású fegyverkezési programot volt kénytfclen kidolgozni. Han­goztatta a miniszterelnök, hogy nem az anyagi eszközök kimerülé­se miatt következett be a frank ér­tékcsökkentése. A kormány el van tökélve arra, hogv megvédi a közrendet. Ezután ujabb ós ujabb szakaszokat tárgyalt a kamara; a kormánmak mindenütt meg volt a százfőnyi többsége. Amikor a részletes tárgyalásokat, befejezték. délelőtt fél 12 órakor került sor a döntő szavazásra. A kamara 221 ellenében 350 szavazattal megsza­vazta a javaslatot részleteiben is. A devalváció már befejezett tény — mondja a szenátus pénzügyi bizottsága Páris. szeptember 29. A szenátus pénzügyi , ra által megszavazott szöveget és biztosította a bizottságának üléséről kiadott közlemény sze- I bizottságot, hogy a pénz értékének csökkenés" rint a pénzügyminiszter hosszú beszédben mu- | semmiesetre sem eredményezi az élet roegdrá­tatott rá a valuták kiegyenlítésének nemzeti és ! gulását. nemzetközi fontosságára. Védelmezte a kama- I A bizottság a miniszter távozása után meg-

Next

/
Thumbnails
Contents