Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-27 / 228. szám

DÉL MAGYARORSZÁG 1956 szeptember 27. Szőrmét, bundát bizalommai Mentustél! francia kormánvnak azt a határozatát, amely­ben bejelentette a francia frank aláertékelését: Krnnolvan aggódik a szövetségi tanács a svájci kivitel és a szállodaipar sorsa miatt és bár a svájci frank helyzete szilárd és aranykészlete olyan iiagv, hpgy abból hosszabb Mieg ellertt­éUliai a svájci frank ellen intézeti támadás­nak, később a viszonyok kényszerítő hatása folytán elkerülhetetlenné válik ez az alaértéke­lés. mert az aranykészlet külföldre szivárogna. Éppen ezért a szövetségi tanács szombaton dél­ben elhatározta, hogy aláértékeli a svájci fran­kot. Belgium szintén bejelenti csatlakozását a francia, angol, amerikai nyilatkozathoz. A francia kormány lefoglalja az aranyat Páris. szeptember 26. A Matignan-palotában Leon Blum miniszterelnök elnökletével minisz­frközi értekezlet, volt. Vincent, Aurio] pénzügy­miniszter ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekel a kórmánv az aláértékeléssel kap­csolatban szándékozik foganatosilani. — A kormány — mondotta — lefoglalja az aranyat és nyilatkozatot Jdván a szeptember 20. és 26-ika között végrehajtott valutamüvele­ttekről. A kormány a munkabéreket, összhangba fogja hozni a piaci árak hullámzásával, in­tézkedéseket, hoz a kiskötvény tulajdonosok ér­dekednek megvédelmezóse céljából eltörli a frontharcosok nyugdíjcsökkentéséről szóló ren­deletet, rendeleti uton fog intézkedni a, külföld­ről behozott élelmiszerek adómentesítése tár­gyában és ugyancsak rendeleti uton több más vámügyi intézkedéseket léptet életbe. Leon Blum a hármas megállaood^srél Párls, szeptember 26. Leon Blum minisz­terelnök nyilatkozott a francia—angol—ame­rikai megállapodásról. Fontosnak mondotta a megállapodást és mfgállapitotla. hogy a három hatalom elsőiz­bcn foglal közösen állási a nemzetközi kapcso­latok helyreállítása érdekében. — A gazdasági rendezést a politikai rendezés fogja követni — mondotta. A három nagyhata­lom nem akar kezdeményezéséből más hatal­makai kizárni. Ellenkezőleg. azt óhajt ja, hogy valamennyi nemzet csatlakozzék a megegyezés­hez. a valuta­Londonban tilos üzlet London, szeptember 26. Az Even ing Stan­dard jelentése szerint szombaton reggel London­ban eltiltottak minden idegen valutában való üzletkötést. A Nemzeti Bank felfüggesztette a frank átvételét Budapest, szeptember 26. A -Magyar Nemzeti Bank értesülve a francia kormánynak a francia, frank értékcsökkenésére irányuló elhatározásá­ról, a további intézkedésig megszüntette a francia franktételek átvételét. Magyar illetékes hely a frankról A Budapesti Er^tesitó jelenti: Illetékes hely­ről származó értesülés szerint a francia frank devalvációjából az tűnik ki. hogy a francia frank tervbe vett értékcsökkentésének mértéke 25.2 százalék ós 34.4 százaJék között mozog­hat. Ha az ui frank értékét- a két határ között, a középen állapítanák meg, ugv a francia frank értékének körülbelül 30 százalékos csökkentését eredményezhetné. A francia, frank értékcsökkentésének Ma.­gyarorezág szempontjából nagvobb jelentősége nincs, mert Franciaországgal való kereskedel­mi kapcsolataink sajnos nem nagyon élénkek. A világgazdasági helyzet szempontjából, a francia, frank devalvációjától — amelv a világ vezető pénzügyi hatalmainak kooperálása mel­lett megy végbe —, üdvös hatás várható, melv elő fogja segíteni a világgazdasági helyzetben mutatkozó kiegyensúlyozatlanságok kiküszöbö­lését. Eden beszéde: világ­esemény Páris. szeptember 26. Eden pénteki genfi be­széde világeseménnyé növekedett. Francia la­pok szerint szavai megadják a kegyelemdöfést a páriskömyéki békéknek. A kisantant riadtan keresi a kivezető utat. A revizió gondolatának felvetése felborítja a magyar törekvéseket. Az amerikai lapok szerint a beszéd teljesen fedi az amerikai felfogást. Ha nem voll mco 16 órái a, Tólhnál Töri arany, ezüst, zálogjegy bevéHás. Óra-, ékszeijavHfts. A „Tanítók háza" dependnncei N'rilyáTio» nzAUod» p»n»M és étterom BOTFÁIVÁ» (WlcH* Pál vefste.iível. A tolgyfaenl« köiopín, modern « •»*>». minden wobabtn folyó ria. Elsőrendű migyar-franoi«. konyh» N»­poeó terrier. Flízékeny kieeelgtlih. Tel!«» sepi p»n«io H el«»ie­eoubtn ö P., «idényben « pengfltíl. Levélotm: Bot£»lr»í HU Mitrefflred. Tenttók hí«». » BUTOR olcsó és ió Sxendrényi Mn te Tina ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, lelsfon 19—82. S«eg«d, Dugonioa-tér 11 Jol borotválkozva jo a hangulat ! >i v/ih LWcitúii Xi. Íj^JJ^E" Dzsingiszkhán születése Irta SZÁNTÓ GYÖRGY II. A sátrak elhelyezésében semmi rendszer. Ritká­san voltak elszórva, némelyikük jó »yjliövétnyi­r* « többitől. Egy helyütt, talán véletlenül, valami köralaku szabad hely maradt, itt tanácskozott a nemzetség. Az öreg Oglu, aki sámánok fiának mon­dotta magát, ilyenkor kihozta sátorából a nem­zetség istenét és a földbe« zűrt a. Az isten kedves fickó vodt. Hosszu tölgyfapóena, amely aztán két egymásbaifonódó lábszárban volít faragva. De a lábak után nem következett csípő avagy has, egy­szerre kiugró mell szökkent elő, ezen viszont nyak nélkül ült az Irdatlan fej. Olyasforma volt ez a fej, mint n kivájt tök, amit falnhelyen mókásan kivilágítanak. Két kör volt a szeme, egyenes vo­nal az orra, iromba nagy szája, amibe kruinplifo­gakat ¡Nesztenefc. De az isten fogai csontból vol­tnk. Ar. rgéf7. faragvány zöld, sárga, vörös és fe­kete vonalakkal tarkállott és nagy tiszteletben ál­lott a* egész törzsnél, mert egy nemzetségnek sem volt ilyen istene. A többi istennek lófeje voM és a faragvány aljáról hatalmas lófark hullott le a póznára Ki alkothatta hét ezt a nevető istent? Ugy mesélte egy-két öreg. hogy egyszer, amikor mié.g messzebb kalandozott a nemzetség fiatalsá­ga. valami sötéthörü fajtól zsákmányolták *zt n különös teremtményt. Most máir mások hozták ki * sátorból, ahol a vén Oglu dermedten feküdt. Leszúrták a szabad tér közepén és az üstdob szakadatlanul döngöd, mintha az isten hangja lett volna. A családfők körben telepedtek meg körülötte J legyes süvegeik ugy meredeztek körben, mint s bogáncs szárai virága. De • tövisek, a hatalmas nyilak, a sátrakban maradtak. Csak hosszu botjai­dat hozták magirkkal. Csendben ültek és vártak. Szaporán pislogattak ferde szemhéjakkal. rA hóri­horgas már jelezte, hogy jön. TVHkor megérkezett, leugrott a lóról fc a. tanács Jelé tartott. A bátyja jött elébe. Kézen/fonta és a kör köjepére húzta, a bálvány mellé. — íme, itt van Temudzsin, akit Oglu utódának kijelölt. A családfőt bólogattak és hosszu pálcáikkal su­hogtattak tetszésük jeléül, pedig egyiküknek sem tetszett a dolog. Mit is akar itt ez a szellemek szolgája, mert Tamudzsin ezt jelentette a nyelvü­kön. Hiszen el sem jött eddig soha a tanácsba, ami pedig kötelessége lett volna, mint családfőnek és negyvenkét lö tulajdonosának. De ő csak örökké a magányban kódorgott, mintha semmi köze sem lett volna a nemzetségihez. Mintha a szellemeket leste volna negyven évig, mert ennyit számlált botja rovásain. A bátyja is helytelenítette a vén Oglu választását, hogy is gondolt éppen erre az álmodozóra, amikor ő volt a bizalmasa. De hiába, a szokás szokás, az ősök rendelkezéseit tisztelni keld. Akit. a nemzetség feje kijelöl utódának, az máris az utóda. — íme, itt van Temudzsin, akiről Oglu azt mondta a halál szine előtt, amikor mérhetetlen messze látta rossz emberi szem is, hogy nemzet­ségének, törzsének nemzetének és f»ján«k mérhe­tetlen hatalmat fog adni. A kancsi szemek most körülfutották a taflács­kört ott a bálvány alatt. Egyik-másik ritkás ba­jusz alatt sunyi mosolyokat vett észre és ez dühbe hozta. Az erjedt lótej 1« dolgozott még benne, a sok rászegzett tekintet is hatott. Kissé megtánto­rodott, majd hogy neki nem dőlt a bálványnak. Most még gúnyosabbak lettek a tekintetek, ugy vagdaltak végig rajta, mint az ostor. Előrántotta subáját, mintegy védelmül. És hátraszegte fejét az erős napsütésben, az inak kibuktak a nyakán. — El kell fogadnom * tisztséget, mert az ősök szokásai igy parancsolják. Az ősök szellemeinek szolgája vagyok, nektek az uratok­Némán meredtek rá, mert öaztöcös voltuk meg­érezte benne nagy változások előrezgését, A báty­jának pedig ugy rémlett, mintha a bálvány kedé­lyesen bamhs fef» haragos kifejezést öltene Te­mudzsin ugy állott alatta tnoiduUUanul. mint egy másik halvány és alig hallhatóén hes«éJt. — Ma hanirvabolvt fisreltem odakinn és Mttam. hogy a harc a természet rendje, a természet pedig a? istenek összessége. Az egyedüli főisten teWt » Harc, a küzdelem istene Intett az ifjaknak, hogy verjék a dobokat. Erez­te, hogy halkan kell beszélnie, mint ahogy férfi­hez illik, de forralni is kell a vért ahhoz, amit most mondani akar. Legjobb volna, b* mindenkit a kvasz fütene, mint ahogy őt, dehát a tanácsban ki merne inni. Ezért doboítatott. Szabályos ütem­ben döngtek az üstdobok az ifjak csapásai alatt éa a kis pupos is döngette az egyiket, pedig az ő ko­rában még nem lett volna szabad. De most va­lahogy nem merték elkergetni, önkívületben verte a bivalybőrt. A szemei elferdültek a magasba, a szája kinyílott karikára és nyál csurgott belőle. Mindenki észrevette és egyre erősebbé és gyor­sabbá vált a döngések üteime. Már csurgott a ve­ríték mindnyájukról az erős napban, mindnyájan ziháltak és lassanként a családfők is a tanácíkör­ben. Felugráltak helyeikről és botjaikat suhogtat­ták. Temudzsin meg volt elégedve a hatással és csendet intett. Csak lassan ült el a zaj, mint ne­hezen fékezhető zabolátlan paripa, owk «gy-egy ágaekodás után nyugodott meg. — Most megtudjátok, miért van nekünk más istenünk, mint a többi nemzetségnek Ez itt a harc istene. A dobok újra felbömböltek és a férfiak ijedten nézték, mint vicsorítja rettenetes fogait a bálvány. Eddig holtnak látták, most megelevenedett. Szem­golyói óriásira tágultak és a szinek őrült táncot jártak rajta A dobok rettenetes lármája, mintha az ő lélekzéee lett volna. A megkínzott bívalyW­rök belerezegték • levegői* fájdalmukat es vib­rált a térben minden, hangok, n«p*üté*w, álom­ból ébredő szörnyű mdulatck. Valami fokozás tel­lett ide és Temudzsin felhasogatta görbe késével karjait Legtöbben követték példáját é* a sebek fájdalmaiban valamennyire kirobbant a tulságj» halmozó« erő. — Meghoztak az el«« áW«z«tot a fcewMsteenak, ak? nem éri b« állatok vérével Most hallgassátok meg, mii láttam a hangyabolyban. Egy hangyái L

Next

/
Thumbnails
Contents