Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-26 / 227. szám

Üti MAPyAKUKStAU 13У0 szeptember ¿0. С JlPft K€ TELE VAJí A LEVERŐ VÉRES SZENZÁCIÓKKAL A szomorú őszi szél robbanó gránátok, égő városok fanyar illatát viszi el mindenfelé. Ez a szag pedig fertőz, megfertőzi a sziveket, a lelkeket, nyugtalanságot, félelmet kelt mindenfelé. Ma mégis történt valami, ami — legalább is engem — kiasé megnyugtatott, ami azt bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedek töméntelen embertelensége mégis csak kitesmelte a lelkekben az antitoxint, amely talán megvédelmezi a világot az ujabb, я szörnyűségesebb katasztrófáktól. Ami történt, az nem nagy dolog. Könnyen el is sikkadhatna ebben a szörnyű zűrzavarban. Gyerekkel beszélgettem. Fiatal, égőszemü, drága életigérettel. Kócosfejüvel. okosszemüvel. Életének tizenöt leélt esztendejét komoly büszkeséggel hordja, mint aki tudja, hogy mit jelent a világtörténelemben éppen ez a másfél évtized A gyereket régen ismerem, pici korától figyelgettem növekedését, lelkének alakulását, gondolkodásának formálódását, világnézetének fejlődését. Ismerem, figyelem a gyereket mondom, már régen és rajta keresztül látom a többieket le, osztálytársait és az egész most serdülő uj generációi. Bevallom, eddig elég sokszor megdöbbentett. Tőle tudtam meg, hogy az „osztály" fenntartás nélkül japánpárti volt a japán—kinai konfliktus alkalmával. Lassan olyasféle meggyőződés alakult ki bennem, hogy ezek az uj r

irekék tele vannak Imperialista ösztönökkel mivel valamennyien rajongói a sportnak, a versenynek, a rekordnak, nincs semmt hajlandóság bennük a gyöngébbek iránt Már hetek, hónapok óta érzem egy-egy elejtett szavából, hogy valami változás történt. De csak ma tudtam meg, hogy milyen változás. • Beszélgettem a gyerekkel, érdeklődtem az iskolát dolgok, az uj tanárok és az osztály iránt. Körben föltettem a kérdést, minden hátsó gondolat nélkül és csak árért tettem fel, hogy ne akadjon el a diskurzus, hogy hát: — Mi a főtéma most az .,osztály"-ban? A feleletre nem is nagyon figyeltem, mert hiszen • választ nyilvánvalónak éreztem. Mi is lehetne a mai tizenötévesek fötémája az iskolai óraizflnetekben, ha nem a spanyol polgárháború — A német — válaszolta halkan a gyerek. Eltelt néhány pillanat, amig megértettem ezt a feleletet. Csodáikorva néztem a gyerekre. — Nem értem — mondtam —, hét nem Franco, meg Mola generális, vagy nem a madridi kormány? — Nem. A német, A német a főtéma Csak erről beszélgetünk. Most агта gondoltam, hogy biztosan a németek gyarmatvisszaszerzési mozgalma Izgathatja a gyerekek fantáziáját. De valahogy sutának éreztem mégis ezt g feltevést. Tovább kérdeztem a gyereket. Kértem, mondja meg, ml az, ami a mat Németországban, vagy a német politikában érdekli őket? — Nem Németországról van s»ó — nevetett a gyerek —, hanem я németről. • tantárgyról, a der-die-dea-rót Olyan váratlan volt ez a felvilágosítás, hogy szinte levegő után kellett kapkodnom. Zavaromat szégyeltem la. de lassan Vicáit átmelegedett mégis a szivem. Aztán kiderült a kővetkező tényállás: As osztály uj német-tanárt kapott. Ugy látszik, megszerették a gyerekek, akik mindig megszeretik a komoly tanárokat Azt mondják róla, hogy nagyszerű, igazságos tanár. Komolyan fogjs fel • hivatását. Annál jobban bántja őket, hogy nagyon gyöngék éppen a németből, a kedvenc tanár tantárgyából. Eddig elhanyagolták ezt a tárgyet, nem érezték, nem tartották fontosnak. De most bántja őket, hogy tudatlanságuk nagyon bántja a tanárjukat, sok bajt, gondot, munkát okoznak vele. — Arról beszélgetünk a tizpereek alatt — magyarázta a gyerek —, hogy a nyáron pótolni kellene mindent- El kellene menni valahová, német faluba, eseregyereknek... Hát ez a semmiség, ami megpihentetett ebben a szörnyű kataklizmáiban, ebben a vérgőjó« összevisszaságban Ezt szeretném megtávirátörni Genfnek, Madridnak, Burgosnak. Berlinnek, Rómának. Londonnak, Moszkvásak. Newyorknak és Budapestnek, ezt szeretném plakátbetükkel rányomtatni a milliós pél dányszámu világlapok legelső oldalára, hogy olvassák a nagy gyerekek, akik játszanak a szörnyű tűzzel, akik gránátokat rakétáznak játékos kedvűkben egymás felé, akik milliók életével kockáznak zöld asztalok mellett, vagy apró zászlókkal teletűzdelt térképek fölött. Szerptném belekiáltani a világ szivébe, hogy hiábavaló minden erőlködés, hogy már nem érdekes az, ami történik, hogy ma már a tizenötéves gyerekeket nein izgatja sem Bilbao, sem Addisz-Abeba, hogy az idegen nyelv a fouto«; hogy a mai gyerekek, tehát a jövendő nagyjai, már nem vágyakoznak az idegenlégióba, hanem el akarnak menni cseregyereknek, pótolni akarják azt, amit a korábbi években nem tanultak meg, tisztába akarnak jönni a derdie-das titkaival, mert nem a generálisokat szeretik, hanem a tanárjukat. ni. I. II: ELMAGYARORSZAG KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Bonyodalmak a szegedi zsivexpovi körül A fiusiparosoK sxövetHexetének tíxeme memorandumot nyuftott út a polgdrmesterGelyeiíesnek - Husx öónap alatt 160 vagon márKáxoit xsirt exportáltak Sxegedr&l (A Délmagyararszág munkatársától) Két évvel ezelőtt alakult meg Szegeden, korlátolt felelősségű társaság formájában a Szegedi Húsipar oeok Zsírolvasztó és Egyenlősítő Üzeme, hogy lebonyolítsa a Németország, Csehszlovákia és Anglia felé irányuló szegedi zsirexportot. Az alakulásnak az előzménye az volt, hogy az export irénvitását a Külkereskedelmi Hivatal vette a kezébe és kormányhatósági felhatalmazás alapján a szegedi husiparosok ipartestületét ruházta fel a zeirmárkázás és egyemlősités jogéval. Megalakult a. husiparoeok szövetkezete, hogy a szükséges üzemet, berendezze, de a mozgalom tőkehiány mitM eredménytelen maradt. Nyolc szegedi husiparos erre összeállt, biztosította a szükséges tőkét, beszerezte az előirt gépeket és miután a husiparosok szakosztálya átruházta erre a társaságra a márkázési és egvenlősitési jogot* megnyitotta az üzemet, amelv két év óta igen szépen működik és nagyjelentőségű eredményeket ért el. Az eredménv jelentőségét mutatja, hogy a kimutatások szerint a Szegedről exportált zsirmennviségnek nyolcvan százaléka ezen az üzemen keresztül jutott a külföldi piacokra. Most aztán érdekes komplikációk keletkeztek a szegedi zsírolvasztóé körül. Dr. Tóth Béla polgarmesterhelyettesnél pénteken délben megjelent a. társaság küldöttsége és a kereskedelmi miniszterhez való továbbítás céliából átnyújtott egy memorandumot. A társaság tagjain kivül több tekitélvee szegedi husiparos is aláirta a felterjesztést, amelyben azt kérik az aláirók, hogy ne vonják meg a márkdzásí is egvenfősitési jogot ettől a két év óta kifogástalanul működő érdekeltségtől. Hivatkoznak arra, hogy Szegeden alakulóban van egv húsipari szövetkezet, amely lépéseket tett a jog megszerzéséért. Kijelentik, hogy semmi kifogásuk nincs az ellen, ha. ez a szövetkezet, megalakul ós szintén elnyeri a márkázás, valamint. az egyenlősítés jogát, mert a szegedi husiparossig szempontjából csak előnyt jelent, ha két ilyen vállalkozás működik Szeneden. csupán azt kérik, hogy a jogadománvozás előfeltételeinek betartásához, tehát ahhoz, hogy az uj vállalkozás rendelkezzék a szükeéaet népekkel' és a megfelelő üzemi helyiségekkel. feltétlenül ragaszkodjék a. hatóság. A memorandum azután ismerteti az üzem eddigi tevékenységét. A szegedi vágóhidon 1934 októberétől 1936 augusztusáig 40.451 darab hízott sertést vágott és ebből a memorandumot aláíró tizenkét szegedi husiparos 28.188 darab sertést vágott le. tehát az egész mennyiség nvolcvan százalékát, A Külkereskedelmi Hivatal ellenőrzése alatt működő üzem ezalatt az idő alatt ettől a 12 iparostól egyenlősítés céljából 133 ragon zsirt vett át, mig a többiek együttvévp 56 vagon szalonnát és zsirt szolgáltattak be. Az üzem husz hónap alatt Angliába 61.5. Németországba 75.25. Csehországba 21, Olaszországba 3. összesen tehát 160.75 vagon márkázott és eayenlősitett ; zsirt szállított, amelynek ellenértéke 2,200.000 pengő volt. Ugyanez az üzem a szegedi keresI kedelmi ós iparkamara megállapítása szerint 1935 végén ós 1936 eleién összesen 24.538 darab félsertést exportált Németországba 1,230.000 pengő értékben. Hivatkozik a memorandum arra is, hogv a Külkereskedelmi Hivatalnak, amelv az exportot ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy kifogástalan áru kerüljön a külföldi piacokra, a szegedi üzem ellen soha, semmi komolyabb ki" fogása nem volt, tehát a legsúlyosabb méltinytalanság lenne. ha a vállalattól megvonnák most a márkázás és az egyenlősítés jogát, A polgármesterheivettes megígért« a küldöttségnek, hogy a memorandumot áttanulmányozza és megfelelő kísérőlevéllel felterjeszti a kereskedelmi miniszterhez. Cseh tiltakozó jegyzék Berlinben Prága, szeptember 25. A berlini cseh ügyvivő a német külügyminisztériumban a cseh kormány nevében tiltakozó jegyzéket nyújtott át. A tiltakozását azok a beszédek tették indokolttá, amelyek a nemzeti szocialista párt vezetői a nürbergi pártgyülésen mondottak. Ezekben a beszédekben a közlések szerint azt állították, hogy Cehország területén szovyetorosz repülőtereket létesitettek, hogy támadást intézrerek Európa és különösen a német városok ellen. Az átnyújtott tiltakozó jegyzek ezeket az állításokat erélyesen cáfolja. a délutáni úrdhbon meleg inrdsplfe és turósffiska egész napon át KINDLI, КНИГ fciplutó u f . ÁBV АУЧМРШРАВАА •S«l6tt a Klauzál téren, moll Apponyi Albert noca 15. «в. (volt Iskola нов») ш