Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-26 / 227. szám

Üti MAPyAKUKStAU 13У0 szeptember ¿0. С JlPft K€ TELE VAJí A LEVERŐ VÉRES SZENZÁ­CIÓKKAL A szomorú őszi szél robbanó grá­nátok, égő városok fanyar illatát viszi el min­denfelé. Ez a szag pedig fertőz, megfertőzi a sziveket, a lelkeket, nyugtalanságot, félelmet kelt mindenfelé. Ma mégis történt valami, ami — legalább is engem — kiasé megnyugtatott, ami azt bizo­nyítja, hogy az elmúlt évtizedek töméntelen embertelensége mégis csak kitesmelte a lel­kekben az antitoxint, amely talán megvédel­mezi a világot az ujabb, я szörnyűségesebb katasztrófáktól. Ami történt, az nem nagy dolog. Könnyen el is sikkadhatna ebben a szörnyű zűrzavarban. Gyerekkel beszélgettem. Fiatal, égőszemü, drága életigérettel. Kócosfejüvel. okosszemü­vel. Életének tizenöt leélt esztendejét komoly büszkeséggel hordja, mint aki tudja, hogy mit jelent a világtörténelemben éppen ez a más­fél évtized A gyereket régen ismerem, pici korától fi­gyelgettem növekedését, lelkének alakulását, gondolkodásának formálódását, világnézeté­nek fejlődését. Ismerem, figyelem a gyereket mondom, már régen és rajta keresztül látom a többieket le, osztálytársait és az egész most serdülő uj generációi. Bevallom, eddig elég sokszor megdöbben­tett. Tőle tudtam meg, hogy az „osztály" fenn­tartás nélkül japánpárti volt a japán—kinai konfliktus alkalmával. Lassan olyasféle meg­győződés alakult ki bennem, hogy ezek az uj r irekék tele vannak Imperialista ösztönökkel mivel valamennyien rajongói a sportnak, a versenynek, a rekordnak, nincs semmt hajlan­dóság bennük a gyöngébbek iránt Már hetek, hónapok óta érzem egy-egy el­ejtett szavából, hogy valami változás történt. De csak ma tudtam meg, hogy milyen vál­tozás. • Beszélgettem a gyerekkel, érdeklődtem az iskolát dolgok, az uj tanárok és az osztály iránt. Körben föltettem a kérdést, minden hát­só gondolat nélkül és csak árért tettem fel, hogy ne akadjon el a diskurzus, hogy hát: — Mi a főtéma most az .,osztály"-ban? A feleletre nem is nagyon figyeltem, mert hiszen • választ nyilvánvalónak éreztem. Mi is lehetne a mai tizenötévesek fötémája az isko­lai óraizflnetekben, ha nem a spanyol polgár­háború — A német — válaszolta halkan a gyerek. Eltelt néhány pillanat, amig megértettem ezt a feleletet. Csodáikorva néztem a gye­rekre. — Nem értem — mondtam —, hét nem Franco, meg Mola generális, vagy nem a mad­ridi kormány? — Nem. A német, A német a főtéma Csak erről beszélgetünk. Most агта gondoltam, hogy biztosan a né­metek gyarmatvisszaszerzési mozgalma Izgat­hatja a gyerekek fantáziáját. De valahogy su­tának éreztem mégis ezt g feltevést. Tovább kérdeztem a gyereket. Kértem, mondja meg, ml az, ami a mat Németországban, vagy a né­met politikában érdekli őket? — Nem Németországról van s»ó — nevetett a gyerek —, hanem я németről. • tantárgy­ról, a der-die-dea-rót Olyan váratlan volt ez a felvilágosítás, hogy szinte levegő után kellett kapkodnom. Zavaromat szégyeltem la. de lassan Vicáit át­melegedett mégis a szivem. Aztán kiderült a kővetkező tényállás: As osztály uj német-tanárt kapott. Ugy lát­szik, megszerették a gyerekek, akik mindig megszeretik a komoly tanárokat Azt mond­ják róla, hogy nagyszerű, igazságos tanár. Komolyan fogjs fel • hivatását. Annál jobban bántja őket, hogy nagyon gyöngék éppen a né­metből, a kedvenc tanár tantárgyából. Eddig elhanyagolták ezt a tárgyet, nem érezték, nem tartották fontosnak. De most bántja őket, hogy tudatlanságuk nagyon bántja a tanárjukat, sok bajt, gondot, munkát okoznak vele. — Arról beszélgetünk a tizpereek alatt — magyarázta a gyerek —, hogy a nyáron pó­tolni kellene mindent- El kellene menni va­lahová, német faluba, eseregyereknek... Hát ez a semmiség, ami megpihentetett eb­ben a szörnyű kataklizmáiban, ebben a vérgő­jó« összevisszaságban Ezt szeretném megtá­virátörni Genfnek, Madridnak, Burgosnak. Berlinnek, Rómának. Londonnak, Moszkvá­sak. Newyorknak és Budapestnek, ezt szeret­ném plakátbetükkel rányomtatni a milliós pél dányszámu világlapok legelső oldalára, hogy olvassák a nagy gyerekek, akik játszanak a szörnyű tűzzel, akik gránátokat rakétáznak játékos kedvűkben egymás felé, akik milliók életével kockáznak zöld asztalok mellett, vagy apró zászlókkal teletűzdelt térképek fölött. Szerptném belekiáltani a világ szivébe, hogy hiábavaló minden erőlködés, hogy már nem érde­kes az, ami történik, hogy ma már a tizenöt­éves gyerekeket nein izgatja sem Bilbao, sem Addisz-Abeba, hogy az idegen nyelv a fouto«; hogy a mai gyerekek, tehát a jövendő nagyjai, már nem vágyakoznak az idegenlégióba, ha­nem el akarnak menni cseregyereknek, pótol­ni akarják azt, amit a korábbi években nem tanultak meg, tisztába akarnak jönni a der­die-das titkaival, mert nem a generálisokat szeretik, hanem a tanárjukat. ni. I. II: ELMAGYARORSZAG KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Bonyodalmak a szegedi zsivexpovi körül A fiusiparosoK sxövetHexetének tíxeme memo­randumot nyuftott út a polgdrmesterGelyeiíes­nek - Husx öónap alatt 160 vagon márKáxoit xsirt exportáltak Sxegedr&l (A Délmagyararszág munkatársától) Két évvel ezelőtt alakult meg Szegeden, korlátolt felelősségű társaság formájában a Szegedi Húsipar oeok Zsírolvasztó és Egyenlősítő Üze­me, hogy lebonyolítsa a Németország, Cseh­szlovákia és Anglia felé irányuló szegedi zsir­exportot. Az alakulásnak az előzménye az volt, hogy az export irénvitását a Külkeres­kedelmi Hivatal vette a kezébe és kormány­hatósági felhatalmazás alapján a szegedi hus­iparosok ipartestületét ruházta fel a zeirmár­kázás és egyemlősités jogéval. Megalakult a. husiparoeok szövetkezete, hogy a szükséges üzemet, berendezze, de a mozgalom tőkehiány mitM eredménytelen maradt. Nyolc szegedi husiparos erre összeállt, biztosította a szük­séges tőkét, beszerezte az előirt gépeket és mi­után a husiparosok szakosztálya átruházta erre a társaságra a márkázési és egvenlősitési jogot* megnyitotta az üzemet, amelv két év óta igen szépen működik és nagyjelentőségű eredményeket ért el. Az eredménv jelentősé­gét mutatja, hogy a kimutatások szerint a Szegedről exportált zsirmennviségnek nyolc­van százaléka ezen az üzemen keresztül jutott a külföldi piacokra. Most aztán érdekes komplikációk keletkez­tek a szegedi zsírolvasztóé körül. Dr. Tóth Béla polgarmesterhelyettesnél pénteken délben megjelent a. társaság küldöttsége és a keres­kedelmi miniszterhez való továbbítás céliából átnyújtott egy memorandumot. A társaság tag­jain kivül több tekitélvee szegedi husiparos is aláirta a felterjesztést, amelyben azt kérik az aláirók, hogy ne vonják meg a márkdzásí is egvenfősitési jogot ettől a két év óta kifo­gástalanul működő érdekeltségtől. Hivatkoz­nak arra, hogy Szegeden alakulóban van egv húsipari szövetkezet, amely lépéseket tett a jog megszerzéséért. Kijelentik, hogy semmi ki­fogásuk nincs az ellen, ha. ez a szövetkezet, megalakul ós szintén elnyeri a márkázás, vala­mint. az egyenlősítés jogát, mert a szegedi hus­iparossig szempontjából csak előnyt jelent, ha két ilyen vállalkozás működik Szeneden. csupán azt kérik, hogy a jogadománvozás elő­feltételeinek betartásához, tehát ahhoz, hogy az uj vállalkozás rendelkezzék a szükeéaet népekkel' és a megfelelő üzemi helyiségekkel. feltétlenül ragaszkodjék a. hatóság. A memorandum azután ismerteti az üzem eddigi tevékenységét. A szegedi vágóhidon 1934 októberétől 1936 augusztusáig 40.451 darab hízott sertést vágott és ebből a memo­randumot aláíró tizenkét szegedi husiparos 28.188 darab sertést vágott le. tehát az egész mennyiség nvolcvan százalékát, A Külkereske­delmi Hivatal ellenőrzése alatt működő üzem ezalatt az idő alatt ettől a 12 iparostól egyen­lősítés céljából 133 ragon zsirt vett át, mig a többiek együttvévp 56 vagon szalonnát és zsirt szolgáltattak be. Az üzem husz hónap alatt Angliába 61.5. Németországba 75.25. Csehországba 21, Olaszországba 3. összesen tehát 160.75 vagon márkázott és eayenlősitett ; zsirt szállított, amelynek ellenértéke 2,200.000 pengő volt. Ugyanez az üzem a szegedi keres­I kedelmi ós iparkamara megállapítása szerint 1935 végén ós 1936 eleién összesen 24.538 da­rab félsertést exportált Németországba 1,230.000 pengő értékben. Hivatkozik a memorandum arra is, hogv a Külkereskedelmi Hivatalnak, amelv az expor­tot ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy kifo­gástalan áru kerüljön a külföldi piacokra, a szegedi üzem ellen soha, semmi komolyabb ki" fogása nem volt, tehát a legsúlyosabb mél­tinytalanság lenne. ha a vállalattól megvon­nák most a márkázás és az egyenlősítés jo­gát, A polgármesterheivettes megígért« a kül­döttségnek, hogy a memorandumot áttanul­mányozza és megfelelő kísérőlevéllel felter­jeszti a kereskedelmi miniszterhez. Cseh tiltakozó jegyzék Berlinben Prága, szeptember 25. A berlini cseh ügy­vivő a német külügyminisztériumban a cseh kormány nevében tiltakozó jegyzéket nyújtott át. A tiltakozását azok a beszédek tették indo­kolttá, amelyek a nemzeti szocialista párt veze­tői a nürbergi pártgyülésen mondottak. Ezek­ben a beszédekben a közlések szerint azt állí­tották, hogy Cehország területén szovyetorosz repülőtereket létesitettek, hogy támadást intéz­rerek Európa és különösen a német városok el­len. Az átnyújtott tiltakozó jegyzek ezeket az állításokat erélyesen cáfolja. a délutáni úrdhbon meleg inrdsplfe és turósffiska egész napon át KINDLI, КНИГ fciplutó u f . ÁBV АУЧМРШРАВАА •S«l6tt a Klauzál téren, moll Apponyi Albert noca 15. «в. (volt Iskola нов») ш

Next

/
Thumbnails
Contents