Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-26 / 227. szám

PEL M AöVAKORSZ AG SZEGED, SzerketzMUgt Somogyi ucca 12.1. em. Telelőm 23-33.. Kiadóhivatal. k«le»önk»nyvlér «• teqvlroda: Aradi ueca S. Teleiont 13-O«..Nyomda: tflw LIp«t ucca IO. Telefont 13-O0. - Tavira« 6» leveic'm: Deirr- vryoromAa Sreoefl Szombat, 1936 szepl. 26. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 227. sz. Precedensek ellen! Nagylak község Magyarországhoz tartozó részén a cimet ára éppen tízszerese annak, amit ugyanezen község romániai területén kell a cimetért fizetni. Azt hisszük, hogy még a legmordabb pénzügyőrök sem csudálkoznak azon, ha ilyen körülmények között — kukoricásban bukkannak rá cimetraktárra. A cimet — nem Romániában terem s szinte azonos feltételek mellett jut be Magyarországra és Romániába. Eszünk ágában sincs, hogy valamit is dicsérjünk, amit a románok hajtanak végre, de még nem jelenti ez azt, hogy el legyünk ragadtatva mindentől, ami nálunk történik. Nem mentegetjük a csempészés káros és ellenszenves foglalkozását, de a csempészet, mint a penész, egészségtelen állapot tünete. Egészséges gazdasági helyzetben nem élinek meg a csempészek. Ma cimetet csempésznek, holnap talán paprikát s a paprikacsempészek nemcsak a termelőtől a fogyasztóig sibolják majd el a paprikát, hogy kikerüjlék a beraktározásnak a termelési költséget meghaladó diját — volt mór arra eset a világtörténelemben, hogy akár egy óráig tartó beraktározásért többet kelljen fizetni, mint amennyi a beraktározott áru egész termelési költsége? —, hanem át fogják majd csempészni a szegedi paprikafüzéreket Jugoszláviába. A paprikamonopólium rendszerének elszánt, sőt bigott védelmezői nem tudtak soha másra hivatkozni az elégedetlenség láttára, csak a horgosi paprikaárakra. Horgoson olcsóbb a paprika — mondották és nálunk is olcsóbb volna, ha nem lenne monopólium. De mit mondanak most, amikoT a horgosi paprika drágább a szegedinél s a horgosi termelő többet kap a füzéres paprikáért, mint a szegedi? Nem akarunk jósolni de a szegedi paprikát nemsokára ugy fogják árulni az uccasarkogon, mint most a tűzkövet árulják. Dugva, rettegve, zsebből, de olcsón. így züllik le a szegedi paprika a Hangya kezében. Megmondottuk előre, a minősége is romlani fog s a szegedi paprika el fogja veszíteni az egész világon ismert különleges minőségét. A paprikakereskedelem máris érzi a minőség hanyatlásának káros következményeit s mi lesz később, ha ez a közkáros helyzet fennmarad? Olvassuk egy közgazdasági lapban, hogy a Hangya a paprikaüzlet lebonyolítására egyik budapesti nagybanknál két millió pengőt vett fel s a követelés biztosítására szolgál a kikészitőktől átvett paprika. Ez lett — hetek alatt a szegedi paprikából. Egyfelől csempészáru, másfelől a Hangya tartozásának záloga. A földeáki lerohanástól a szegedi paprika megrontásáig húzódó útszakasz csak egy kis részletét mutatja be annak a pályának, amit az egészséges, termékeny, a munkát jutalmazó gazdasági élet jutott el az irányított gazdálkodás rendszere felé. A budapesti kamara után a szegedi kamara is megszólaltatta az egész magyar gazdasági élet aggodalmát. A nagylaki cimettől az áruházak c i m e t j é i g, a Hangya Budapesten épülő áruházától az autón rendezett kiárusításig az irányított gazdálkodásnak minden jelensége, minden tünete, minden romboló, betegitő, kórokozó eredménye súlyos aggodalmakat kelt a gazdasági életnek nemcsak minden tényezőjében, de minden elfogulatlan szemlélőjében is. S amikor a szegedi kamara tagjai felszólalnak az áruház-rendelet tervezetével szemben, akkor azt teszik, amit ma tenni bátor és bölcs kötelességteljesítés: harcolnak a precedensek ellen. A kereskedők nem a mai érdeküket nézik, hanem a kereskedelem el nem m u 1 ó érdekét. Senki sem vádolhat bennünket azzal, hogy lángolunk az áruházakért s a kereskedők boldogulása helyett az áruházak prosperitásáért harcolunk, — mégis azt mondjuk: inkább áruházak legyenek, mint precedensek, bátorító utat feltörő példák, melyek segítségével, melyekre való hivatkozással megölhetik a kereskedelem szabadságát. Helyes és kívánatos volna, ha az áruházak nem árusíthatnának fűszereket, de ha a fűszereseknek ez a kívánságuk teljesül, akkor teljesülhet a vendéglősöknek is az a kívánságuk, hogy a fűszerkereskedők viszont ne árulhassanak bort, pálinkát és likőrt. A gyógyszertárak és drogéEden 11 óra után lépett a szószékre. — Nincs közöttünk eenkisem — kezdte beszédét —, aki megelégedéssel tekinthetne vissza a lefolyt év eseményeire. A mostani év megköveteli, hogv mindenki őszintén beszéljen. összetűzéssel fenyegetnek a nacionalista irányzatok, amelyek az egymással versenyző kormányformák iránt lelkesednek. Mik a következményei ennek a helyzetnek? — Meggyengült világszerte a bizalom és minden nemzet saját nemzetgazdaságának rovására növeli fegyverkezési kiadásait. A gazdasági káros következményeken kivül a fegyverkezések fokozása politikai hatással is jár. Altalánossá vált a nyugtalanság, gazdasági korlátozásokat állítanak íel. emelik a vámsorom,vókat stb. Bizonvos, hogv o mostani helyzet nem rózsás, de azért még sem,'lehet minden reményt elveszteni. Ha az egyes korElŐFIZETÉS , Havonta helyben 3.JtO Vidéken e* Budapesten 3.0ü KUlfUldOn »••40 penqö. — Egyes Mán Ara hetköz. nap ÍO, vasár- í» Ünnepnap 'Hl. Hirdetések »elvétele tarifa tzorlnl. Megje. 'e-lk rtetfo Kívftle'évd nnnonta regoel, riák harca elboritana minden szakmát és minden üzletet. A papirkereskedők megtámadnák a könyvkereskedőket és viszont, a divatárukereskedők harcot inditanának a fehérnemüüzletek ellen, a cipészek kifogásolnák, hogy divatáru üzletben cipőt árulnak, az ernyősök feljelentenék őket, mert esernyőket árulnak, egymás húsába harapnának a hentesek és mészárosok, hajbakapnának a fodrászok és borbélyok, egymás szennyesét teregetnék ki a vegytisztitók és mosodák, a szakmai rend s a foglalkozási ágak békéjét dühös csatározások váltanák fel s ennek s csatának sérültje volna mindenki, de legnagyobb csapást a kereskedelem szabadsága szenvedné. Harcolni a precedensek ellen, — ez lehet célravezető kötelessége ma a gazdasági élet minden harcosának, amig el nem múlik tőlünk az irányított gazdaság szellemének keserű pohara. Át kell vészelni ezt az időt, de legyen legalább minél kevesebb a veszteség, a kereskedőknek és a kereskedelemnek vesztesége egyaránt. mányok kölcsönös türelmet tanúsítanak, akkor a nemzetek mégis békében élhetnek epyütt. Nem gondolhatnánk semmiféle olyan rendszerre, amely megsemmisítené hagyományos szabadságunkat. Százados kísérletezések után a demokráciában látjuk azt az eszközt, amely biztosítja a szabadságot és a kékét. Türelmet kall gyakorolnunk. — A bizalom azt követeli — folytatta Edcu —, hogy a nemzetek tiszteletben taiitsák a többi nemzetet. Szükségünk van arra is, hogv nemzetközi rend legyen. Az angol kormánv folytatja pddigi, politikáját. Igyekszik a .Népszövetséget megerősíteni és kibővíteni. hog\ feladatának megfelelhessen ós arra törekszik, álljon fenn. — Az alapokmány megreformálására irá Eden nagy beszéde Genfben a revízió lehetőségéről »4 népszövetségi alapokmány módoí n ují arra. hogy a revízió kérdéséi szabad szellemben megvitassák« — Anglia hozzájárul a vitához „A demokráciában látiuk azt az eszközt, amely biztosítja a szabadságot és a békét" Del Vayo spanyol külügyminiszter beszéde Genf, szeptember 25. Pénteken délelőtt « menyeket. Az érdeklődést csak fokozta az a már korán benépesedett a Népszövetség palo- | tény, hogv előre jelezték Eden angol külügymitaja, korán megjelentek a delegátusok, akik niszter felszólalását. Eden beszédét nagy ftmég mindig élénken ós izgatottan kommentál- , gyelem ós várakozás előzte meg. ták az abesszin delegáció körül történt eee- | Eden beszéde