Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-03 / 208. szám

PELM ftGYAKORSZAG ,*EOED- —Csülöríök, 1936 szeptember 3. SáSSSZtiS^&ltS&Z U.L em. Telelőn: 23-33..Klod6hlvoln|L kBlciönkBnyvIér ét leqTliodai Aradi occa S. Telefont 13-00. - Nyomdai Lflw Llpól neea 1». Telefoni 13-OB. » Tévlrall - _ , M leyeiclmi Oeunaaraiortzán. Steoed Ali. CVIOlyöHl, ¿US. SZ. Ara ÍO fillér ».40 pengd. — Egyet ts*m l»«"«* nap 10, vatAr» «• Ünnepnap 1* nu- K1*» deletek < elvétele tarifa iserlnt Megle, e^tK hétfő Kivételével nananta reggel, Napirenden: a választójog Az a levél, melyet Gömbös Gyula miniszterelnök a választójogi ankét összehívása érdekében a képviselőház elnökéhez intézett, a választójog problémáját újra az aktualitások sorába emelte. Hányadszor mondjuk azt, hogy — újra. A magyar politikának a mai politikai nemzedék életében nem volt olyan súlyos szakasza, amelyben a választójog kérdése aktuálissá nem vált. Minden belpolitikai krízisben ez volt az arkánum, ez volt a csodaszer, ez volt az a bűvös szó, ami lecsöndesitette a viharokat. Mlndie meglobogtatták és mindig begöngyölgették — használat után. Mindig előkerült, amikor baj volt s mindig eldugdosták, amikor elmúlt a veszély. Ha elfelejtettük volna, a miniszterelnök levele figyelmeztet rá: a titkos választójog megteremtésével a választójog reformja benne volt a „nemzeti munkatervben" is. Benne volt s a reformok első sorában tűzték ki helyét s elég volt egy részleges kormányválság ahhoz, hogy példázza azok sorsát, akik elsőből az utolsók lesznek. Ez lett sorsa a választójog problémájának is. Majd ha nem lesz már kenyérkérdés, — hirdette a második Gömbös-kormány —, akkor majd sor kerülhet a közjogi reformokra is. Miután azonban Szent Istvántól kezdve napjainkig, mindig volt elintézetlen kenyérkérdés, joggal lehetett arra gondolni, hogy a tennivalóknak igy megállapított sorrendje könnyen a második millén iumi g halasztja el a választójog reformját. A mi választójogunk, — megint csak a magyar miniszterelnököt idézzük —, a lelkek erőszaktétele, ezzel a választójoggal többé választani nem lehet. Reménytkeltően, szinte vigasztalóan hangzottak el ezek a miniszterelnöki szavak, a tragikus csak az volt, hogy az ellenzékben ezek a szavak több reményt keltettek, mint amennyi kötelezettséget szültek a kormánypárt számára. Mert ezek a szavak az utolsó választás — előtt hangzottak el s még egyszer — egyszer, csak egyetlen egyszer, mint ahogy néhai Perez el Dezső mondotta, — erőszakot kellett tenni a magyar népen ezzel a választójoggal is s ahány időszaki választás volt, annyi erőszaktétel történt a miniszterelnök ur meggyőződése és fogalmazása szerint. Ha objektívek akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy a politikai helyzet konszolidálásához ehhez hasonló elhatározással még a miniszterelnök ur sem járulhatott hozzá. A mai belpolitikai helyzetet két tényező zavarja. Az egyik a választójog megoldatlansága, a másik a türelmességnek az a nagyfoka, amit a szélsőjobboldali, a falakon kivül történő szervezkedéssel szemben a végrehajtó hatalom tanúsít. Nem mondjuk azt, hogy ez a levél felgöngyölíti a választójog problémáját, nem mondjuk azt sem, hogy nem tartalmazhatott volna konkrétebb kijelentéseket konkrétebb elhatározások felől. Ez a levél mégis nagyjelentőségű, mert akármilyen lényeget elkerülő körültekintéssel is, de mégis az aktualitások napirendjére tűzte a választójog problémáját s bár a lényeges elhatározások felől ez a levél semmit nem árul el, a lényeg mégis az, hogy a közjogi reformok kérdése napirendre került s nem is kerülhet onnan le, amíg megnyugtató mesroldáshoz nem rut. A nyugtalanító éppen az volt, hogy napirenden volt eddig is, csak tárgyalni nem lehetett. A nemzeti köztudat ezt a kérdést állandóan nyilvántartotta s minden más kérdés előtt ennek elintézését sürgette. A nemzet politikai lelkiismeretének fórumán ez a kérdés állandóan napirenden volt s minél inkább másról beszéltek a parlamentben, annál inkább nyugtalanította a nemzeti közvéleményt az a tény, hogy másról beszélnek, nem a választójogról, mást reformálnak és nem a választórogot, mást tűznek a törvényhozás napirendjére s nem azt a kérdést, aminek elintézetlensége nem engedi megnyugodni a közéletet. In concreto bármily kevés az, amit a miniszterelnöki levél közöl, mégis örömmel és pillanatnyi megnyugvással fogadjuk. Ez a levél lehet hogy csak egyetlen lépést jelent a helyes cél felé, lehet, hogy nem több, mint a fájdalomtól vonagló testnek a morphium-injekció, mégis megnyugvást kelt, egy lélekzetvételnyi reményt ébreszt s a gyógyulás hitével vigasztalja a beteg lelket. A miniszterelnök ur átmeneti távozása előtt nyugalmi helyzetet kellett teremteni a politikai életben s elismerjük, hogy a választójog kérdésének napirendre tűzése a legalkalmasabb eszköz volt ennek a nyugalmi helyzetnek a megteremtésére. A jobboldali szélsőségek szervezkedésével szemben, remélni szeretnénk, nem kijelentésekkel, hanem tényekkel fogja a kormányzat a nemzet nyugalmát megteremteni. S remélni szeretnénk azt is, hogy nem taktikai megfontolás s nem stratégiai ügyeskedés vetette fel a választójog kérdését, nem hathetes nyugalmi állapot megteremtésére irányuló törekvés, hanem őszinte és komoly meggyőződés, többé el nem taktikázható elhatározás, mely végre nem a pártnak, nemi a kormánynak, hanem a nemzetnek akar-nyugalmat szerezni. Gömbös Gyula miniszterelnök lemondott a honvédelmi tárcáról Vitéz Somiiuíhy József altábornagy az uj honvédelmi miniszter Az ellenzék egyöntetű állásfoglalásra készül a választójog kérdésében (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai élet Gömbös Gyula miniszterelnök u jabb betegségével az érdeklődés középpontjába került és kétségtelen, hogy ma a helyzet mikénti kialakulása közvetlenül érdekli nemcsak a politikusokat, hanem az ország közvéleményét is. Gömbös Gyula megbeszélései Gömbös Gyula miniszterelnök szerdán D e r á n y i Kálmán földmüvelésügyi miniszterrel és Lázár Andor igazságügyminiszterrel folytatott megbeszélései után Tahv László miniszterelnökségi államtitkárt fogadta még, majd József királyi herceg látogatta meg a miniszterelnököt, akinél a kora délutáni órákban Colonna herceg jelent meg ugyancsak kihallgatáson abból az alkalomból, hogv elhagyja budapesti állomáshelyét. A miniszterelnök politikai jellegű megbeszélései ezzel tulaidonképen véget is értek. Szerdán délután még többen keresték fel a miniszterelnököt. aki csütörtökön reggel utazik el Budapestről. Gazdát cserélt a honvédelmi tárca Gömbös Gyula miniszterelnök a keddi kormányzói kihallgatás során a honvédelmi tárca ügyeinek intézésétől való felmentését kérte a kormányzótól, aki ehhez hozzájárult és a miniszterelnök előterjesztésére vitéz Somkuthv altábornagyot nevezte ki honvédelmi miniszterré. Az erről szóló kézirat csütörtökön vágy pénteken jelenik meg a Hivatalos Lapban, de a kinevezés — már ettől függetlenül —, befejezett ténv. Horthy Miklós kormányzó ugyanakkor, amikor Gömbös Gyula miniszterelnököt a honvédelmi minisztérium vezetésétől felmentette, őt gyalogsági tábornokká léptette elő. Somkuthy József altábornagy szerdán este érkezett meg Budapestre Olaszországból és első utja a miniszterelnökségre vezetett, ahol Gömbös Gyula miniszterelnök kihallgatáson fogadta. Az uj honvédelmi miniszter eskütételére szombaton kerül sor. Mint beavatott helyen közölték, a honvédelmi minisztérium vezetésében beállott változásra azért volt szükség, mert a honvédelmi tárca neveinek intézése nem nélkülözheti hosszabb ideig a honvédelmi miniszter aktiv közreműködését, a helyettesítéssel való megoldás pedig nem lett volna célszerű. Gömbös Gyula miniszterelnöknek ilyenirányú elhatározása már régebben befejezett tény volt, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök most szabadságra ment, ezt az alkalmat használta fel arra, hogy ilyenirányú kérését a kormányzó elé terjessze. Gömbös Gyula miniszterelnök — amennyiben az időjárásról szóló jelentések kedvezőek lesznek —. csütörtökön reggel 9 órakor indul Németországba, az egyik München melletti szanatóriumba. A miniszterelnök a bécs—salzburg —müncheni útvonalon repül végig és 12 óra után már a müncheni repülőtéren lesz. A miniszterelnököt felesége, vitéz Szak vári Emil alezredes, a miniszterelnök személyi titkára és dr. Boros József kezelőorvosa kiséri el. A kiséret tagjai azonban Münchenből rövidesen visszatérnek, hogy teljesen egyedül maradjon az utókurára a szanatóriumban. A miniszterelnök a repülőutat néni a menetrendszerű rendes repülőjárattal teszi meg. hanem külön utasszállító gépen. Ez a gép „Ki^s József" nevét viseli, aki a világháború egyik legvitézebb magyar pilótája volt. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter ma délben több. mint félórás kihallgatáson volt a kormányzónál.