Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-18 / 220. szám

ï936 szeptember 18. DÉ [MAGYARORSZÁG Szeged és a Tiszántúl tuzifaelláfása (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retesek azok a panaszok, amelyek a közelgő hi­degebb időszak bekövetkezése előtt a tüzifael­látás tekintetében felmerültek és különösen a romániai behozatalra utalt Szeneden és Tiszán­túlon jelentkeztek igen akut formában. A beér­kezett panaszokra való hivatkozással a szegedi kereskedelmi és iparkamara ennek a kérdésnek a Winchkler István kereskedelmi miniszter el­nöklete alatt megtartott kamarai értekezlet napirendre való kitűzését kérte. Az értekezle­ten a kereskedelemügyi és földművelésügyi mi­nisztérium illetékes tisztviselői biztosították a kamara képviseletében megjelent Vérles Miksa elnököt és dr. Tonefli Sándor főtitkárt, hogy minden intézkedés megtörtént, hogy ezek a vi­dékek mén a tél beállta előtt megfelelő mennyi­ségű tűzifához jussanak. A szükséges vagono­kat az államvasút a román fakiviteli központ­nak rendelkezésére bocsájtja és igy a szállítá­sok a legközelebbi napokban megindulhatnak. A fahiány ügyében kérdést intéztünk To­nelli Sándor főtitkárhoz, aki magyarázatként azl is közölte, hogv ez az állapot annak kö­vetkeztében állott elő, hogy a román behozatal összezsugorodásával egyidejűleg a magyar Ja is alig, jött Szegedre és a Tiszántúlnak fában sze­gény vidékére. A miniszteriális tárgyalást követően a ka­mara főtitkára a Máv. igazgatóságánál is el­járt. ahol azt a magyarázatot nyerte, hogy a nagy termés után olyan kocsihiány állott, elő Romániában, hogv a román államvasút kény­telen volt bennünket, sőt a. német Reichsbahnt ís megkeresni, hogv kölcsönkocsikkal menjünk a, segítségére. Minthogy nekünk is elsőrendű ér­dekünk, hogy tűzifa kellő mennyiségben álljon rendelkezésre, dr. Senn Ottó elnökigazgató in­tézkedett. hogv a tüzifaszállitáshoz szükséges vasúti kocsik Romániába átállittassanak. Veszedelmes tüz az újszeged! kendergyárban Öngyulladás következtében kigyulladt a központi an agrakíár, a tűzoltók félóra alatt teljesen lokalizálták a tüzet (A Délmagyarorszáíi munkatársától.) Teg­nap éjjel fél 4 órakor tüzet jelentettek az ujsze­gedi kendergyár telepéről, hova a tűzoltóság hat autó szerelvénnyel vonult, ki. A tüz a gyár központi anyagraktárában keletkezett. A kivo­nult tűzoltóság átláthatatlan fojtó füsttel ta­lálta tele a 60 méter hosszú nagv raktárépüle­tet. Első feladata az volt, hogv a tüz tovább­terjedését. megakadályozza, mert a kigyulladt raktár közvetlen közelében a nagy értéket kép­viselő fonalraktár, másik részében pedig a gyár olajraktára áll. Ezt a feladatot a tűzoltóság, a Gottlieb József gyári tűzoltóparancsnok ve­zetése mellett dolgozó gvári tűzoltósággal együtt negyedóra alatt megoldotta és rövid idő múlva a gőzfecskendőről szerelt három 6ugár segítségével a tűzet végleg eloltotta. Ezalka­lommal használt» a tűzoltóság először a tűz­oltólaktanya műhelyében készített fényszóró és füstszivó autószerkocsit is. amely a próbát fényesen kiállotta és nagyon megkönnyítette a tűzoltóság munkáját. Ez a modern felszerelése Budapesten kívül csak a szegedi tűzoltóságnak van. ; A tüzvizsgálaton. melvet, csütörtök délelőtt i tartottak meg és amelven dr. Rőth Dezső íb. , tanácsnok, dr. Marton László rendőrfogalmazó , és Horváth István h. tűzoltóparancsnok vettek részt, megállapítást nyert, hogv a tüzet min­den valószínűség szerint az olajba impregnált • anyagok öngyulladása okozta. A kár mintegy 6—8000 ezer pengő, amelv biztosítás utján , megtérül. A tűzeset a gyár üzemében semmi fennakadást nem okozott, a munka a gvár min­den részében folyik. Három esztendő után előkerült az uj lakbérleti szabályrendele!, amelyet a belügyminiszter érdemi tárgyalásra nem tart érdemesnek Budapesti mintára uf szabályrendeletet keli készíteni (A Délmacpiarország munkatársától.) Több. mint három esztendővel ezelőtt történt, pon­tosan 1933 májusában, hogv a törvényhatósá­gi bizottság hosszadalmas vita végső eredmé­nyeképen módosította a város régi, elavult lakbérleti szabályrendeletét. A szabályrendelet módosítását, már régen szükségessé tették a háború óta kiadott uj rendeletek és a megalko­tott törvénvek. Az uj szabályrendelet megalko­tására a város külön felszólítást kapott a kormánytól és a miniszteri leirat a kérdés elin­tézését. rendkívül sürgősnek minősítette. A közgyűlésen természetesen az ügyészség által készített szabálvrendelettervezet minden ren­delkező pontja körül éles vita keletkezett és talán egyetlen olyan szakasza sem volt a ja­vaslatnak, amely változtatás nélkül keresztül­ment volna. A közgyűlés által alaposan átdolgozott ja­vaslatot felterjesztették jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez. Mindaddig természetesen, amig a jóváhagyás meg nem történik, a régi. elavult szabályrendelet marad érvényben. Azóta több, mint három esztendő telt el. Szegeden meg is feledkeztek már régen arról, hogy uj lakbérleti szabályrendelete van a vá­rosnak, éppen ezért, keltett most nagv megle­petést a városházán az a vaskos iratcsomó. amely a belügyminisztériumból érkezett. A mi­niszter most küldte le a város három évvel ez­előtt módosított lakbérleti szabályrendeletét a hozzája csatolt iratokkal és mellékletekkel együtt. Kisérő leiratában pedig arról értesiti a város közönségét, hogv a szabályrendeletet nem hagyja jóvá, miután az nem felel meg sem a jogi, sem a formai követelményeknek, ezért érdemi tárgyalás alá sem veheti, ellenben fel­kéri a város közönségét, hogy alkosson telje­sen uj szabályrendeletet, még pedig a jóváha­gyott, budapesti lakbérszabályrendelet mintájá­ra. A miniszter csak olyan szabályrendeletet hagyhat jóvá, amely minden tekintetben meg­egyezik — a különleges helyi viszonvok figye­lembevételével — a budapesti szabályrendelet­tel. Három esztendei türelmes várakozás után kiderült, hogv felesleges volt az a három év előtti nagy közgyűlési vita, mert hiszen maga az alkotás értéktelennek bizonyult a miniszté­riumi hivatalokban. Szegeden csak azt nem értik az avatatlanok, hogy miért kellett három esztendőnek eltelnie. ha a minisztérium még érdemi tárgyalásra sem találta alkalmasnak a közgyűlés határoza­tát. ' állásvesztés helyett ezer pengőre mérsékelték a dorozsmai orvos fegyelmi büntetését Szentes, szeptember 17. Ismeretes, hogv ta­valy ősszel felfüggesztették állásától Korom Ernő kiskundorozsmai községi orvost, aki meg­j vizsgált hetvenkét kisleányt. Korom ellen fo­í gvelmi indult. Első fokon Csergő Károlv alis­! pán állásvesztésre Ítélte azzal, hogv visszatar­| tott illetményei kifizethetők. Az alispáni itélet 1 indokolása szerint az orvo6 ellen felhozott, vá­dak igazolást nyertek. Az itélet kiszabásában súlyosbító körülménynek tekintette, az alispán azt, hogy Korom Ernő a töredelmes megbánás helyett elszántan védekezett. A községi orvos fellebbezést nyújtott be az itélet .ellen a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához, amelv Kozma Gvörgy főis­pán elnöklésével csütörtökön tárgyalta az ügvet. A vádat Sinóros-Szabó Jenő ügvész képviselte, a községi orvos védelmét dr. Vinkler Elemér ügyvéd látta el. A fegyelmi választmány zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet, majd kihirdette az ítéletet: jóváhagyta az alispáni itélet indokolását, de az itélet rendelkező részét megváltoztatta: az állásvesztés helyett, amelyet súlyosnak talált, ezer pengő pénzbüntetésre itélte Korom Ernőt. Korom Ernő fellebbezni fog az itélet ellen, végeredményben a belügyminisztériumban mű­ködő fegyelmi tanács mondja ki az utolöó szót az ügyben. fi »Pourqífl Pas« katasztrófájának részletei Páris, szeptember 17. Nagy megdöbbenést • keltett a hir, hogy elpusztult Jean Baptiste ! C h arc o t, a nagy francia sarkkutató és egcsz I expedíciója. Kutató hajóján, a „Pourquoi ! Pas?-'-n 40 főnyi utas és legénység volt. Ezek I közül egyetlenegy ember, Gouidec, a hajó szolgálatvezető első altisztje menekült meg a katasztrófából. A hullámok eddig 21 holttestet vetettek partra. A megtalált holttestek között van C h a r c o holtteste is. Gasnier D u p a r c francia tengerészeti mi­niszter több hadihajót küldött az izlandi par­tokra, a szerencsétlenség színhelyére. A „Pourquoi Pas?" kedden délután egy óra­kor hagyta el Reykjavikot, Izland fővárosát. Hét francia tudós is a fedélzeten volt. Kivü­lük még Kopenhágában szándékozott a hajó fe­délzetére szállni G e s s i n Róbert svájci. Te­rez Mihály francia és gróf Knut Éigil dán tudós, hogy Grönlandba utazzanak és kutatáso­kat folytassanak a Sarkvidéken. Mikor az első hírek után az Aegir gőzös meg­érkezett a szerencsétlenség színhelyére, olyan óriási vihar dult. hogy nem volt lehetséges a roncsok megközelítése. Megállapították, hogy az elsüllyedt gőzös vész jeleket adott le és a IIví­dejoeren gőzös segítségül is sietett, de későn érkezett. A hely, ahol a hajó elsüllyedt, egészen kö­zel van a partokhoz. Valószínű, hogv a „Pour­quoi Pas?" kormányosa eltévesztette a f jordi vi­lágítótornyok fénysugarának jelzéséi és ez volt a szerencsétlenség oka. Gouidec, a megmenekült első altiszt elmond­ta. hogy a hajó Revkjanes közelében irtózatos délnyugat viharba került és vissza akart for­dulni Reykjavik kikötőjébe. A sötétség és vihar miatt eltévedt és hamarosan elsülyedt. A szerencsétlenség hajnali félhat órakor tör­tént. A tenger olyan hatalmas hullámokat ve­tett. hogy a mentőcsónakot nem lehctclt a víz­re bocsátani. Bövidesen felrobbant a kazán é« szétvetette a gépházat. A mentőövvel felszerelt emberek sorra merültek el a hullámokban. Egyetlen hajó sem tudta jnegközeliteni a sze­rencsétlenség helyét a háborgó tenger miatt. Belvárosi Hoii Ma és mindennap a bemutatón óriási sikert .íratott H4VI ZOO FIX vígjáték attrakció. Págsr, lávor, Ura*. 5 7, 9­Széchenyi Mesi pénteken Csak felnőtteknek I Vínyázz ha főn a szerelem JEAN HARLOW «s VILLIAM POVEL 7, 9.

Next

/
Thumbnails
Contents