Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-13 / 216. szám

DELMflöYflRORSZAG B—•—P SZEGED. sZerk«»tfl»Ag!Some«rrl VncArftAtl fQXfi C7pnf ELŐFIZETÉS, HBVOBtB heJyb«il 3.M XX. I. em. Telelőn: 23-33.-KI«dóKI-v«l«l. • aSarEap, I^jD 9£cpl. Ij. Tld«k«B ét Bud.pe.ien Wü, kUlIWdOg kmcl-uHnyvtír «• felírod«, Aredf . ^ b.4« peB9Ő.-Eqye, .«An> nu ^iíl ««• t*iv<Ttz Arak ,a^rJek^r^et: ssjrss&'BsJK xn. évfolyam, s*. e-u^o,,^..,«.,,.^ II kitiltott mese A román belügyminisztérium megtiltotta a Budapesten megjelenő „Tüsszentő Királyfi" cimü ifjúsági folyóirat behozatalai és terjesztését Romániában, mert a folyóirat cikkei „államellenes izgatást" tartalmaznak. \ román belügyminiszter ugy véli, hogy a Tüsszentő Királyfival szemben a hatóságoknak kell megvédeni az állam erejét és tekintélyét. A tüsszentő királyfi nem mehet be Romániába. Nem mehet be Romárfiába a magyar mese, a gyermekvilág magyar hősei nem léphetik át a határt, mert nemcsak n magyar ipari és mezőgazdasági termékektől és a magyar utazóktól kérnek útlevelet és vízumot, határátlépési engedélyt kell már felmutatni Tündér Ilonának, Burkus királynak, a Százszorszép királykisasszonynak s Mackó urnák is, ha át akarnak menni a román határon a magyar gyerekekhez. Nemcsak az igazság izgat már, izgat már a m e s e is. Az izgalom fokát azonban nemcsak az izgató tevékenység intenzitása szabja meg, hanem az izgatott egyének lelkiállapota is. Kiegyensúlyozott, a maga erejében és igazságában bizó, babonákkal fel nem zaklatott férfit nem lehet felizgatni azzal, ami fóbiás, minden lépésre összerezdülő — ha zörren egy levél, poroszlót jönni vél, — erejében hitetlen, igazságához bizalmatlan, félelmektől kikezdett idegrendszeri! emberben a kétségbeesés exaltációját kelti fel. Ha a román végrehajtó hatalom a Tüsszentő királyfival szemben szükségesnek tartja megindítani az államhatalom gépezetét, akkor ez az intézkedés nem a Tüsszentő királyfi erejét és félelmetességét mutatja, hanem baljós félelem s idegrázó gyöngeség kapkodását. Megalapozott, erőteljes, nemzeti erővel táplált állam az, amelynek tüsszentő gyerekekről szóló mesékkel kell háborút viselni? Tüsszentésekkel meg lehet zavarni óriásokat, meg lehet ijeszteni Herkuleseket, meg lehet rémíteni — a férfiakat? Ha egy ország védekezik a spanyol nátha ellen, azt megértjük, de hogy tüsszentésekkel szemben is védekeznie kelt arra nincs más magyarázat, mint a pathologikus félelem. Genfben időnkint összejön a szellemi együttműködés népszövetségi bizottsága, melynek tagjai azon fáradoznak, hogy az alatt, amig a mezőgazdasági és ipari javak forgalmát rendszabályok akadályozzák meg, legalább a szellemi javak kicserélésének ne legyen akadálya. A gazdasági autarchia ne züljön el szellemi autarchiává. Shakespeare ne legyen d u g á r u Olaszországban, Beethoven ne legyen „tiltott rakomány" francia földön. Amit az emberi ész alkotóereje megteremt, legyen közkincse az emberiségnek. Pasteur ne legyen csak a franciáké és Semmelweisz ne legyen csak a magyaroké. Román anyák százezreinek eletét is megmentette Semmelweisz, Marc oni az egész világot megajándékozta, Mo zart évszázadok nemzedékeinek ad tiszta örömet. Fináncok akarnak útjába állni a tudomány eredményeinek s a művészet alkotásainak? Spanyolországba szabad mimiclót szállítani, de a magyar mese nem mehet be Romániába? Azért vonták meg a véres országhatárokat, hogy a — tüsszentések se hangozhassanak át a határon túlra? Jerichó falait trombitaszóval !e lehetett dönteni s most ugy ismerik a maguk országának erejét és stabilitását, hogy tüsszentések« t ő 1 is félni kell? Lehet, hogy igazuk van s kívánjuk, hogy igazuk legyen. De akkor mégis csak megkérdezhetjük, — azt a békét kell megvédeni, annak a békének kell érinthetetlenségét és csalhatatlanságát a világtörténelem dogmájává tenni, amelyik ilyen erőteljes, ennyire bátor államokat teremtett meg? Ez a rendőrminiszteri intézkedés a legsúlyosabb argumentum mindannak jóvátétele mellett, ami a világháború után a győzelem illúziójától részegen „elrendeztek". Papirokmányokkal nem lehet emberek millióit összefogni, — akiket sem nyelvüknek, sem tradíciójuknak, sem műveltségüknek, sem történelmi sorsuknak közössége nem tart össze, azokat „békeszerződések karámjaiban nem lehet erőteljes, élnitudó állammá kinevezni. Müállamokká ki lehet nevezni egy körülhatárolt földrész népét, de nem a zászló, nem az elnevezés, nem a népszövetségi tagság teszi állammá a népnek csoportját, hanem az a hatalmi szervezet, melynek önkéntes szolgálatába állítja a nép minden tagjót a szellemnek, sorsnak, történelemnek s a megálmodott jövendőnek közössége. Igaz államot tüsszentésekkel nem lehet megrémíteni még akkor sem, ha nem a mese királyfia tüsszent, de marcona harcos tubákozik. A megtett intézkedés' mutatja a félelem fokát, a félelem foka mértéke a gyöngeségnek. Érdemes gyönge államok m ü é 1 e t e meghoszabbitásáért veszélyeztetni Középeurópa békéjét s államhatalmat adni azok kezébe, akik a tüsszentő királyfiaklegitimizmusától is reszketnek? A sokat idézett, de soha meg nem jelent és mindig elmakacsolt európai civilizáció belenyugodhatik abba, hogy amig egyfelől a szellemi együttműködés megteremtésén fáradozik, addig másfelől a magyar betűt s még a magyar mesét is kitiltsák arról a földről, amely egy évezreden keresztül magyar volt? Belenyugodhat! k abba, hogy a magyar apák földjéről kitiltsák a magyar gyerekek meséit? Benes nyaralójában megkezdődött a klsantant-konferencla Vasárnap Pozsonyban folytatják a tanácskozásokat — „4 felmerült kérdésekben a három ország között teljes az összhang' Prága, szeptember 12. A kisantant külügyminiszterei szombaton délben Tapolcsányba utaztak, ahol Benes cseh köztársasági elnökkel megbeszélték az értekezlet, napirendjét. A három miniszter ezután visszatért Pozsonyba, ahol kezdetét vette az értekezlet. A napirenden a következő kérdések szerepelnek: 1. A Népszövetség reformja. 2. A locarnói értekezlet. 3. A német-osztrák megegyezés. 4. Maanarország esetleges fegyverkezése. 5. A Duna medencéjének gazdasági újjászervezése. Prága, szeptember 12. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök, Antonescu és Krofta külügvminiszterek a nap legnagvobb részét Nagytapolcsányban töltötték. Benes villásreggelire hivta meg őket, majd több. mint 2 óra hosszat tanácskozott velük. A tanácskozáson az általános európai helyzetről,' főleg a kieántántnak Németországgal, Lengyelországgal. Szovjetoroszországgal ós Olaszországgal szemben követendő politikájáról volt szó. Ezeken a mai tanácskozásokon semmiféle határozat nem jött létre, csupán az tünt ki, hogy a három. ország közÜ't teljes az Összhang és áll ez főleg Romániára, amelynek politikája változatlan maradt. A kisántánt állandó tanácsa vasárnap délután kezdi meg tulajdonképpeni tanácskozásait. A három miniszter szombaton este 8 óra tájban Pozsonvba érkezett vissza. San Sebastian a végső ostrom tüzében A milicra nem adja fel a várost, vasárnap lejár Mola ultimátuma — Az utolsó támadás előtt részben kiflritették a várost — Véres harcok az összes frontokon — 30 napos riadókészOltséget rendeltek el Madridban Paris, szeptember 12. A kormány és a felkelők közötti béketárgyalások meghiúsulása következtében ujult erővel indult meg a harc San Sebastianért. Éppen oluyan elkeseredett a harc, mint Irunnál volt,. Megnehezíti a védők munkáját, hogv a kommunisták és áz anarchisták szemben állnak a szociáldemokratákkal. Mola tábornok csapatai bevették a San Marco erődöt, amely San Sebastian közelében van, valamint Ilernani helyiséget, Talavera körül véres harc dult A felkelők jól előkészített támadással áttörést kibéreltek mca. A kormánvcsaDatok elkeseredett ellentámadásba kezdtek és egyes elvesztett területiteket visszahóditottak. A talaverai szakasz 50 kilométeres frontján dult a harc. Bilbao megerősítést küSdött San Sebastiannak _ San Jean de Luz, szeptember 12. Megbízható forrásból származó értesülés szerint a hadszíntéren reggel óta ismét teljes erővel rnei/nduh a titzhare. Egyes hirek szerint a sansebastiani kormánycsapatok Bilbao felől megerősítést kaptak és a milicia támadásra készirf a felkelők ellen. Ugyanakkor azonban ugv látszik. a felkelő csapatok létszáma is erősen