Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-02 / 207. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. 22. k«lc»»nk«i ueca Nyomd«: xn. évfolyam, zo7. s*. totms .J^r^r.nno,.« renőe.; deiesek 'eivíteie larlta íierlni. Megje. Az „erkölcsi tőke" és a száz százalékos felár A kereskedelmi miniszter ur tegnap azt mondotta Makón, hogy nincs egy kilogram magyar mezőgazdasági termék, aminek értékesítése ne lenne biztosítva. E miniszteri kijelentés világosságánál nézve mindazt, ami a paprikakérdés terén végbement, tagadhe tatlanul érdekes megállapításé khoz juthatunk. A miniszter ur szerint minden kilogram mezőgazdasági termék értékesítése már biztosítva van s miután van s miután a paprika is magyar mezőgazdasági termék, kétségtelen, hogy a miniszteri kijelentésből következtetve, a paprikatermés értékesítését biztosította mór a kormány. De ha a magyar föld egyéb termékének értékesítése is csak ugy van biztosítva, mint a paprikáé, akkor — kicsit nyugtalanok lehetünk e magyar agrárosztály jövője tekintetében. Amikor a Hang.ya kétbalkezes módon, — mindig kifogásolták a Hangyával szemben * az e g y k é z t, hát most itt a két balkéz, — megrendezte n szegedi paprikaszövetkezet alakulását, a Hangya által Szegeden detasirozott paprikaszakértő azzal nyugtatta meg a szegedi gnzdákat, hogy a paprikatermés egy részét esetleg meg kell semmisíteni. A kereskedelmi miniszter ur szerint pedig minden kiló agrártermék értékesítése már biztosítva van. A szegedi paprika elégetése, vagy a Tiszának ötven vagon paprikával történő megfüszerezése aligha tekinthető olyan műveletnek, melyet az értékesítés körébe lehet utalni. Ha az értékesítés biztosítva van, miért kellett azzal ráijeszteni a szegedi paprikatermelőkre, hogy esetleg meg kell semmisíteni a paprikatermés egy részét. De van fontosabb kérdésünk is: ha az értékesítés biztosítva van, miért volt szükség az értékesítés „egykezesitésér e", miért volt szükség az értékesítés központi megszervezésére, hfszen mielőtt a paprikaszövetkezet tevékenységét megkezdhette, a miniszteri kijelentés szerint az értékesítés feladata megoldatott? Nem azért kérdezzük ezt, mintha nem tudnánk választ adni a magunk kérdésére. Mindenesetre hálásaknak kell lennünk a B a r o s s Szövetség elnökének, Ilovszky Jánosnak azért, mert erre a kérdésünkre a választ megszövegezte. A Baross Szövetség elnöke, amikor arról irt, hogy a régi exportőröket ki kellett mozdítani pozíciójukból s helyükbe „megbízhatóbb tényezőket" kell bekapcsolni, a következőket mondja: „Minden pozícióba olyan erőket kell állítani, akik a saját önös érdekeik kikapcsolásával elsősorban a nemzet ügyét szolgálják arra törekedvén, hogy egyéni és családi vagyongyűjtés helyett erkölcsi tőkéket gyűjtsenek a magyarságnak." Hálásaknak kell lennünk a Hangyával, mint megbízható tényezővel szemben, amiért arra vállalkozott, hogy áldozatokkal, ha kell ráfizetéssel, a paprikaért ékesitése körül erkölcsi tőkét fog gyűjteni s szinte ugy érezzük, szégyenkeznünk kell, amiért mi azon fáradoztunk, hogy a szegedi p a p r i k a t e r m e 1 ő k munkáját tegyük könnyebbé, tegyük jobbá munkájuk eredményét, fokozzuk vele igényességét ós vásárlóképességét s t e g y ü k őket képesekké egyéni és családi vagyongyűjtésre is. Ötezer szegedi kistermelő anvagi érdeke áll szemben azzal az érdekkel, hogy a Hangya erkölcsi értékeket szerezhessen. Hogy ötezer szegedi paprikatermelő anyagi helyzetének jobbrafordulása mit jelentene, azt tudjuk, de hogy a Hangya a paprika értékesítése terén milyen erkölcsi tőke gyűjtésére lesz képes, arra nem találjuk mefc a feleletet sem a paprikarendeletben, sem a szövetkezet alapszabályaiban s attól tartunk, nem fogjuk megtalálni a paprikaszövetkezet — felszámolóinak jelentésében sem. A paprikaértékesités megszervezése abból indult ki, hogy „az önös érdekeket kikapcsolják" s a „nemzet ügyét szolgáló tényezőkre" bizzák az értékesitést. Magyarul: az egész paprikaértékesités abból a törekvésből indult ki, hogy a paprikakereskedelem hasznából juttassanak a termelőknek. A kereskedőkellen indultsatermelőkellen végződött. A kereskedő ma a szövetkezet raktárán keresztüt kapja az árut. Az egyik ajtón beviszi a termelő s a másik ajtón kihozza a kereskedő. S azért, mert a paprika keresztül megy a raktáron, ahol semmi sem tötrénik vele, majdnem annyit kap a szövetkezet, mint amennyit a termelő egy évi munkájáért, kockázatvállalásáért, tőkében, kamatban, munkadíjban, földjáradékban kap meg. A termelő egy évi munkájának eredményét hozza be s kap egy kiló paprikáért 1 P 70 fillért. A szövetkezet átveszi és kiadja a paprikát s ezért kap 1 P 60 fillért. Ezért kellett kikapcsolni az „önös érdekeket", e zé r t kellett erkölcsi tőkék gyűjtésére alkalmat adni a Hangyának? Milyen hasznot, milyen felárat tudna elérni az „önös érdek", ott, ahol az „erkölcsi érdek" gyűjtői majdnem százszázalékos felárat biztosítottak tevékenységének? S mindezt akkor, amikor a kereskedelmi miniszter ur kijelentése szerint minden kiló agrártermék értékesítése már biztosítva van. Elindultak azzal, hogy kikapcsolják a kereskedelmet s elérkeztek oda, hogy bekapcsolták a Hangyát. Azt mondották, sok kézen megy keresztül a paprika 9 ugy akartak ezen a bajon segíteni, hogy bekapcsolták a többi közé ezt a hires és hírhedt „egykezet". A kereskedelem majd kiheveri ezt a csapást, de mikor heveri ki a nemzeti gazdálkodás, mikor heverik a szegedi termelők ezrei? Gömbös Gyula miniszterelnök hatheti szabadságot kapott a kormányzótól Helyettese Ismét Darányi Kálmán Budapest, szeptember 1. Gömbös Gyula miniszterelnök kedden délelőtt fél 11 órakor Gödöllőn kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. A másfél óra hosszat tartó kihallgatás után a miniszterelnök félegykor érkezett meg Gödöllőről autón a miniszterelnökségre. A miniszterelnök derűsen lepett ki kocsijából és azonnal dolgozószobájába ment. Boros egyetemi professzor, aki a miniszterelnököt Gödöllőre elkísérte, megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a másfélórás kihallgatás a miniszterelnököt nem merítette ki. A miniszterelnök visszaérkezése után B a r t h a Károly altábornagyot, a honvédelmi minisztériumi főcsoport elnökét fogadta. Időközben egymásután érkeztek meg a kormány tagjai az egy órára egybehivott minisztertanácsra. A minisztertanácson letárgyalták az őszi munkaprogramot, nevezetesen azokat a javaslatokat, amelyekkel a kormány a képviselőházat foglalkoztatni kívánja. A minisztertanácsról az aláhbi hivatalos jelentést adták ki: A kormány tagjai Gömbös Gyula miniszterelnöklésével kedden délután 1 órakor minisztertanácsot tartottak, amelyen a vidéken tartózkodó Winchkler István kereskedelmi és közlekedési miniszteren kívül — akit Dalnoki-Kovács Gyula államtitkár képviselt — a kormány tagjai valamennyien résztvettefc. A. minisztertanácson Gömbös Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy "Wenkebaeh professzor részvételével tartott legutóbbi orvosi vizsgálat további ntókura szükségét állapított* meg. A kedd délelőtti kormányzói kihallgatás alkalmával ezt bejelentvén az államfőnek, további hatheti szabadságot kért, amelyet a kormányzó engedélyezett, egyben előterjesztésére szabadságának tartamára dr. Darányi Kálmán földmüvelésügyi minisztert bizta meg a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásává], A továbbiak során a minisztertanács az ősrJ munkaprogrammal kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. A minisztertanács után Gömbös miniszterelnök a kormány tagjainak jelenlétében Sztranyavszkv Sándor házelnököt. Ivády Bélát, a Xep országos elnökét, Boborv Györgyöt és K o r n i s s Gyulát, a képviselőház alelnökeit fogadta és őket is tájékoztatta a történtekről. Nemkülönben a képviselőház őszi munkaprogramjáról. A miniszterelnök hír szierint pénteken este indul külföldi üdülésére és szabadsága utazáss napjától kezdődik. Pártközi értekezlet elé kerül a választójog kérdése A miirszferelnök levele Szfranvavszky Sándorhoz, a képviselőház e'nőkéhez Budapest, szeptember 1. Gömbös Gyula mi- I „Kedves Barátom! niszterelnök a mai napon a következő levelet ' A választójog kérdésében intézte Sztranyavszky Sándorhoz, a kép- i a parlament pártjai részben a kormányviselőház elnökéhez: . ' párt. részben a többi pártok között