Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-08 / 188. szám

DEM ftGYARORSZAG ^^l^^^^^^SzonáM, 1936 augusztus 8. S^ffLE^JSpEBáS ktHoBnkttnyvtAr «* fe*rr!rodo» ArndUI _ ^ MO peng« -Egye. uAn 'fi íi^f occa B. Teletöm 13-Oe. _ N-romf o: Ara ÍO fillér n«P 1», ratór. Ünnepnap »• "U. • IMI. ,o T-ietnn, ivJm . TATtrnlI _ ^ _ _ delések «elvétele torit*» «rerlnl. Megle. ÜK^SSL^b^rji^MM XH. évfolyam, 188. -en.khé.löK.T«e,éve.nWontereg()el Kultúrpolitika A debreceni színház uj igazgatója, Horváth Árpád a r*ei>okban letelepedett uj székhelyén és megkezdte a szezon előkészítését abban a színházban, amely a vidéki színházi élet kevés kulturális ünnepnapot felmutató szürkeségével kö rel két évtizedig volt Kardos Gézáé. Horv <ith Árpád fü z e t e t a d ki művészi célkitűzéseiről, műsortervéről, társulatáról. A füzet egy egészen uj bérleti propaganda céljait szolgálja. Világítási fölszerelés dolgában, mondja Horváth, akinek a nyilatkozatát részletesen is fogjuk ismertetni, az állami színházak kivételével bármelyik budapesti színházzal vetekedni fog a debreceni szinház. A saját költségén csináltatja meg az uj debreceni igazgató ugy ezt a világítási fölszerelést, mint a nézőtér és a büffé átalakítási munkálatait. Magyar nyelven először fog bemutatni Debrecen egy-egy angol, francia, olasz, német és osztrák darabot és ősbemutatót tervez négy európa szerte ismert és két fiatal magyar írótól. Tervbe vett négy klasszikus röprizt s ezt a remek irodalmi programot, amelyhez foghatót még soha fel nem mutatott vidéki szinház, hat operaelőadással és három operett ősbemutató ¿ával egéseiti ki. Rendezésre megnyerte Horváth Árpád, aki irodalmilag és esztétikailag kitűnően képzett ember és aki természetesen moga is rendezni fog, a többi között Hevesi Sándort és Csathó Kálmánt s a szinház állandó vendégszereplői között vannak Bajor Gizi és Odry Árpád, aki el fogja játszani az egyik ősbemutató szerepét is, tehát olyan szerepet, amelyet megelőzően sehol máshol nem játszott. A megnyitó előadás október 1-é n lesz Herczeg Ferenc Szendrey Júliájával, Bajor Gizi vendégszereplésével és — az eddigi bejelentések szerint — 270 vendég jelenlétében. Azt a munkát, amelyre vállalkozott, Horváth a debreceni szinház szellemi újjáépítésének nevezi. A szegedi szinház igazgatóját eddigi működése során sok szorgalom és jószándék vezette. A színházat zilált állapotban vette át, a pénzügyi egyensúlyt, ha nehezen is, tartani tudta, a tagoknak a fizetést mindig pontosan kiadta, konzorcium nem fenyegetett. Megingathatatlannak építette ki a műsorban az operett vezetőszerepét, ősbemutatót Lehártól és Kálmántól adott. Az elmúlt szezonban volt egy eredeti bemutató prózából is, egy előadás erejéig, nem a darab hibájából. Kaptunk kimagasló operaelőadásokat, sajnos, utóbb ezen a téren is találkoztunk hibákkal. Horváth Árpádhoz az a becsülés füz, amellyel mindig adóztunk a tehetségnek és gerincességnek. Személyes kapcsolatunk — fontos szempont kulturkérdések elbírálásánál! — nincs hozzá. Személyes érintkezésünk mindössze egyszer vagy kétszer volt. De becsültük már a Nemzetiben kifejtett munkásságáért. Láttuk, hogy vannak koncepciói s Az ember tragédiájáról iirott tanulmányában — megjelent a Nyugatban — különösen az eredetiségét élveztük. Meglátásai, amÍQt az utóbbi hónapokban bebizonyult, nemcsak Bu dapest, hanem az egész ország színészetéről vannak. A kulturfelemelkedésért Hosszú éveken át vívott, majdnem teljesen meddő harcokkal a hátunk mögött fölneszéítünk, amikor meghallottuk, hogy pályázik nagyratorő tervek biztos megvalósításának aa álmaival, hiszen — mindig hirdettük — van gyökerük a szellemi termékek kiérlelésére is alkalmas pompás magyar talajban. „A debreceni szinház szellemi uj j á é p i t é s e" — ez az, amire szükség van, de nemcsak a Hortobágy városában, hr.nem az egész országban, Szegeden is. Ebben a találó meghatározásban benne van a kormányzattól magára hagyott magyar szinházpolitika decentralizációjának részben való megoldása, ugy, ahogy Klebelsberg hirdette, ahogy az országnak van szüksége rá, ahogy nem szellemi dekadenciát, hanem szellemi felemelkedést jelent é s ahogy Klebelsberg haló porában is székvárosának, Sz egednek kellett volna kezdeményezni. A szegedi színházban az történik, amit az igazgató akar. Szerelmes az operettbe? Legyen a kedve szerint. Ugy látja jónak, hogy felmenjen vendégszerepelni Budapestre a Király Színházba? Fölmegy és amikor hazajön, szubvencióelőleget kér és kap — ez már baj — a budapesti deficit fedezésére. A szinházi szezont október közepén akarja kezdeni? Kezdi október közepén. M a az ország második városának van a legrövidebb szinházi szezonja. Oda jutottunk, ahol harminc évvel ezelőtt, Makó Lajos és Krecsányi Ignác idejében tartott a szegedi színház: virágvasárnapkor, vagy utána egy-két héttel bezárulnak a kapui. Az ország második városában. Nem hoz az igazgató prózát? Nem hoz. Sokszor szinte érthetetlen müsorsivársásrban tartja a színházat? Hát tartsa. A szinügyi bizottságnak nincs kifogása det. semmi ellen. De nem is kezdeményez semmit. A polgármester pedig, mit tehet mást, azt határozza el, amit a szinügyi bizottság javasol. Igaz, hogy Debrecenben sem a szinügyi bizottság vagy a polgármester kezdte, hanem a színigazgató. Attól még lehetne a szei gedi szinügyi bizottságban erő a kezdemé-* nyezésre és lendület a fejlesztésre. A kultúrpolitikát mégis csak a városnak kell diktálni és arról, hogy kulturiramot előirni tudó, például oda állitható, kimagaslóan jó színháza legyen, nemcsak pozíciójának a városközi versenyben egyre való javítása, vagy legalább megőrzése, hanem egyéb reprezentácionális, sőt idegenforgalmi okokból sem mondhat le a város. A szinház pénzügyi egyensúlyára természetesen vigyázni kell. De az, hogy elsején a fizetését mindenki pontosan megkapja, egymagában még nem kielégítő. Az eddigi s zi n há z p o li ti k a csak ezt eredményezte. Mást kell tehát próbálni, nemcsak kulturális, hanem pénzügyi okokból is. A szabadtéri játékot nemcsak hatósági ellenzéssel, de a sikert és eredményt lehetetlennek tartó közhangulattal szemben is újságírók kezdeményezték, erőszakolták lei és vitték világsikerre. Lehet Szeged részére a színházból is olyan kulturdobogót csinálni, amelynek szavára időnkint az egész ország fölfigyel, amely állandóan a szellemi erőkifejtés maximumát adja, amely idegenforgalmi eredményeivel ujabb erőpótlást biztosit a lakosság és a város fejlődéséhez s amely jobban biztosítja, mint a mai szinházvezetési módszer, nemcsak a pénzügyi egyensúlyt, hanem az igazgató gyarapodását is. * Milyen szürkeségben élne ma Szeged, ha az elmúlt négy évben nem terelték volna feléje az érdeklődési a szabadtéri játékok. Milyen rettenetes azoknak a felelőssége, akik nem szerzik meg a vezető szerepet, amely intézményeinél fogva megilletné, a második városnak és azoknak, akik a kulturális elszürkülés és lemaradás sorsára }irttatják SzegeElszánt kegyetlenséggel tombol a felkelők és a kormánycsapatok véres döntő harca RepQlffgépek és hadihajók bombázzák a déli városokat és kikötőket — A felkelők Madrid környékén, a népfront Cordorát és Granada vidékén értek el sikereket Eredménytelen a francia semlegességi jegyzék 1 P&ris. augusztus 7. A spanyol polgárháború minden megmozdulásán látszik, hogy a két tábor végső erőfeszítéseket tesz a döntő összecsapásra. amelynek kimenetelót ebben a pillanatban még nem lehot megjósolni, a harc továbbra is váltakozó szerencsével folyik. Gibraltári jelentés szerint Franco tábornok általános támadást készített elő Malaga ellen. 45 repülőgépét különleges bombákkal szerelte fel. Malaga ellen 10 ezer felkelő intéz támadást. Franco tábornoknak az a szándéka, hogv Marokkóból még legalább 10 ezer embert sikerül áthoznia az anyaországba. Ezek a esapatok iß túlnyomórészt benszülöttekből és légionistákból fognak állani. A madridi kormánv figyelmeztette a lakosságot, hogy tartani lehet a felkelők repülőtámadásaitól, ezért este 10 óra után minden lakást el kell sötétíteni. A kormány jelentései szerint csapatai sikerrel operálnak, Cordobát hatalmas á^rvutüz alá vették, repülőgépek állandóan bombákat, dohnak a városra. A város eleste órák kérdése. Oviedo és Saragossa vidékéről is győzelmeket jelent, a kormány. Egy másik madridi jelenteti nzerint a kor-