Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-07 / 187. szám

1036 augusztus 7. DÉtMAGYARORSZSO HKRSí ilfságtró öordcn porig lljszegeden Mmti fogorvos szabadatomMtorlásr perc Szegeden a nem nemes femekből késztllf fogak körfil (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben elszaporodtak a bíróságokon az úgynevezett próbaperek, amelyek igen különös okok miatt születnek meg. Csak nemrégen •számoltunk be hasonló perekről, amikor szegedi fűszeresek, trafikoeok ellen indítottak pereket zárórán tuli piperecikkek árusítása miatt. Most egy német úriember, üauptmeyer Frigyes esseni fogorvos indított Szegeden há rom ilyen pert, egy fogtechnikus és két fogorvos ellen. szabadalombitorlás cimén. Hauptmeyer feljelentésében, előadta, hogy 1919-ben ő szabadalmaztatta Magyarországon a nemes fémből való foganyagot, amelv tökéletesen rozsdamentes. Ennek a fémötvözetnek a forgalombahozatalára egy budapesti cégnek adott engedélyt, ezen a cégen kívül mások ilyen fémet nem hozhatnak forgalomba. Mindezek ellenére — mondja Hauptmeyer — sokan, különösen fogtechnikusok, fogorvosi laboratóriumok egyáltalán nem respektálják jogait, sőt a határozott tilalma ellenére rozsdamentes króm-nikkel-acél ötvözetet használnak fel munkáikhoz. Szegeden érdekes módon járt el az , fogorvos, azsanprorokatőrökkel dolgozott, Az egyik fogorvoshoz beállított egyik nap egv nr és fogakat, akart csináltatni. Megegyeztek, majd az orvos elkészítette a fogakat, A paciens ezek után felkereste a német készitmé¡nyek szegedi lerakatát, ahonnan azután elkiil| dötték egy másik orvoshoz, aki a fogakat kivette az úriember szájából, majd az igy kisze. dett. fogakat borítékba zárva lepecsételték és az egész műveletről jegyzőkönyvet vettek fel ;fgv ügyvéd előtt, Az az ur, aki erre a. müveMetre adta, a fejét, azzal jelent meg az ügyvédinél. hogy a német cég lerakatában, azt mon•dották neki, hogy amiből az orvos a fogakat fkészi tette, az nem az ő fémjük volt, tehát az nem is olvan jó. Hasonlóképen beugrattak egv másik orvost. ¡« ugyanezzel a játékkal. Ezek .után készültek el a feljelentések, amelyekben Hauptmeyer szabadalombittrrlás miatt kérte az illetők szigora megbüntetését, a. birtokukban lévő ötvözetek elkobzását, eszközeik son dől el, hogy mi lesz a többi per sorsa. Szegeden több orvost és fogtechnikust érint ez a kérdés. Érdeklődésünkre szakkörökén a következő felvilágosítást adták: — Hasonló per évek óta, folvik Budapesten, anélkül, hogy eredménye lenne. A feljelentőnek egyáltalán nincsen igaza, mert nem nemes fembol készült rozsdamentes ötvözet ezerszámra van forgalomban, nyíltan hirdetik mindenfelé ós soha senkinek eszébe sem jut. hogy emiatt panaszt emeljen. Sőt magyar tar lálmány is van, amely legalább olvan régi, mint a szóbanforgó német. A pereknek a mi véleményünk szerint, az a háttere, hogy mielőtt az illető cég szabadalma lejárna, Magyarországon, ami egy és félesztendő múlva bekövetkezik. egy utolsó nyomást gyakoroljon a piacra. Mindenesetre kellemetlenek ezek a perek. Szegeden legalább nyolcvan technikust és orvost érint közelről. Amit azonban Hauptmeyer ur állit, hogy csak az ő rozsdamentes nem nemes fémét lehetne használni, az egyenesen nevetséges, hiszen mindenki tudja, hogy a piacon mennyi más ötvözet van, ha azoknak nem is hasonló a nevük. Maga az esseni Krupp-gyár is hoz forgalomba ilven fémet, természetesen más név alatt. Az angusztus 25-i tárgyalás eit uagy érdeklődéssel tekintenek. HALLÓ: MENTŐK!!! Kilenc év alatt 25,000-en veliék igénybe a szegedi mentőket — 124 öngyilkosság 1 év alatt (A Délmagyarország munkatársától) A zsibongó ucca forgatagában gyakran hasit bele a mentőautó éles szirénája. Nem múlik el nap esseni Szegeden, hogy a mentőautót többször ne hiv; nák ki valamilyen balesethez. 1927-ben kezdte meg működését a Városok és Vármegyék i Országos Mentőegyesülete, amelynek Szegőién i is van szervezete. Hogy a mentők milyen" fontos munkát végeznek, arról a statisztikai adatok beszélnek. A város közönsége talán nem is tudja eléggé értékelni azt a nagy munkát, amelyet a mentők éjjel-nappal megszakítás nélkül elvégeznek. A mentőlegenység és a kivezényelt orvosok megfeszített erővel dolgoznak, hogy minél gyorsabban segítségére legyenek a szenvedőknek. A mentők autói száguldanak a súlyos betegekkel a kórházba vagy klinikákra, sokszor egy percnyi késedeleni a beteg életét jelentheti. Mentőket hívják, ha karambol történik az uccán, vagy ha valakinek hajszolt szervezete felmondja a munkát és elájul az ucca porában. Az emberi szenvedésnek, a nyomruság szívfacsaró megnyilatkozásainak tanúi a mentők. A siető, csak önmagukkal bajlódó emberek nem is sejthetik, mennyi tragé.-ro.1, i V T „ uvivattron ,,m„ uucuot , lrv ©g készülékeik használhatatlanná tételét és végül ! d5s> játszódik le ennek a 140.000 lakosú városfejenként 2000. illetve 3000 pengő kártérítési ,,ak fa,aj kozoüis igényel Arra a nagy munkára, amelyet a mentők . , ,E , végeznek, a legjobhan rávilágít az a kimutaA szeged, járásbíróság augusztus _>5-ere amel et »'mentőkről késztettek. Szegeden tűzte ki a. perek targvalasat. ezen a targvala- - Már csak 2 napio tart a nyárs cikkek klir^isüita Gyermek trikó g^^r8' itléfa trikóing fehér v. fekete 3-as Férfi fiirdődress; fekete -es P 1.28 Recés gumi fiirdősapka «R vegyes színekben t • Short női nadrág színekben •egyes üöi vászon kalap divatos fazonokban P 1.98 98 f. Most vásároljon! fm\$\ HAGY BRUHflZ RT. :irsiB. CTEKOMICS ÉS inss UCCA sn««r 1935 folyamán 1381 esetben nyújtottak első segélyt a mentők, betegszállítás t696 esetben fordult elő. A mentőautó a múlt évben 32.883 kilóméiért tett meg. Az állomás megnyitása óta pedig 191.622 kilómétert futott meg a szegedi mentőautó. Nem lehet érdektelen az sem. hogy a mentőállomás megnyitásának első napjától augusztusig 25.000-en vették igénybe Szegeden a mentőket. Érdekes az ís, hogy a mult évben, az 1381 esetben, milyen természetű hajoknál nyújtottak első segélyt a mentők. Égés 19 esetben fordultelő. marás 1, lövés által"eredő sérülés 25; zúzott, vágott sérülés 447, rándulás 1. ficaniodás 14, törés 103. koponyasérülés 6, általános rosszullét 144. láb, karsérülés 70, görcsök, epilepsziás roham 38, vizbefullás 16. akasztás 8. mérgezés 95. szülés 114. elvetélés 92. megfagyás 4. napszúrás 2, villámcsapás 1, elmezavar 3. Sok bajt adnak a mentőknek a részeg emberek. Előfordul gyakran, hogy részeg embert találnak n járókelők az uccán és kihívják a mentőket. abban a hiszemben, hogy az illetőnek valami baja van és első segélyre szorul, 1935ben 30 esetben hívták részeg emberekhez a mentőket, abban a hiszemben, hogy az illetőnek valami baja van és első segelyre szorul. 1935-ben 30 esetben hivták részeg emberekhez a mentőket. A téves be jelentések iis gyakran adnak munkát a mentőknek. A mult évben 28 téves bejelentés fordult elő. Megtörténik az is elégszer, hogy rossz tréfát csinálnak egyesek a mentőkkel és kicsalják őket. Az ilyen telefonbetyárkodásnak kívánják a mentők elejét venni azzal, hogy a hivő felet pontosan kikérdezik ós felírják annak a telefonállomásnak is a számát, ahonnan az illető hívja a mentőket. Gyakran ellenőrzésképpen azután, a hivás után feltárcsázzák a mentők a bemondott számot és lekontrollálják, hogy tényleg onnan hívták-e a mentőket. A mentőállomás minden esetben meg szokta kérdezni, hogy melvik telefonállomásról hivják őket. Sokszor előfordul, hogy a mentők csak első segélyt nyújtanak és a beteget a helyszínen hagyják. A mult évben 616 ilyen eset fordult elő. A kórházba 617. a lakására 27. egyéb helyre 66 személyt szállítottak a mentők. A kihívás során halva találtak 52 egyént, szállító* közben ptdig hárman haltak meg. Betegszállítás tavaly 1696 esetben fordult elő, közülüW az első segélynyújtással kapcsolathan 713 személyt szállítottak el, megkeresésre 915 esetben végzett betegszállítást a mentőautó, 7 esetben fertőző beteget szállítottak, 61 esetben pedig elmebetegek szállítására került sor. Érdekes, hogy a szegedi mentők mozgóörségének aránylag kevés dolga akadt a mult év folyamán Tömegfelvonulásnál egy esetben nyújtottak segélyt, a sportmérkőzéseknél szintén egyszer volt szükség a mentőkre. Külön kimutatás foglalkozik az öngyilkosokkal. 1935-ben Szegeden 124-en követtek el öngyilkosságot és közülük 14 volt halálos. A 124 szemelv közül 83-an megmérgezték magukat, négyen az ütőeriiket metszették el. hájman szíven akarták magukat szúrni, egy nő az emeletről ugrott le, 8-an a kötelet választottak, ugyancsak nyolcan a vizbe ugrottak, egy villamos elé vetette magái, ketten pedig gazzal akarták magukat megmérgezni. Az öngyilkosságok között tehát a mérgezés dominál. X mérgek szerint ez a részletezés » következőképpen fest: morfium 1. luminál 3. veronál 2. szublimaf