Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-06 / 186. szám

A DÍLMAGyARORSZAG T936 augusztus 0. Budapest—Szeged—Belgrád Megszervezik a nemzetközi autóul segélyszolgálatát Sok péttxt és IMI takarít mag, ha ig? »héfcw TIT Kolm Jenő 3 tűiért» tarai. IMI M«nyáruháf •A1M1 **. TAkélMM. BI-TOII Tt«» T.njo. kórul 56 •¡»«BtaJ»n. K»ph»tA alk»tréa«k. Baktéron kezelést szaksserQen betanítom.. Kaién ütötte. Mecduvs 435 cenliméterew ugrásával olimpiai bajnok lett, olimpiai rekorddal mmn pentaflon A modern öttusa során az nszőversenvben Orbán 4 perc 23.4 mp.-ee idejével második lett, Balázs 4 perc 59 mp.~es idejével a tizedik, Ba­lázs 5 perc 04.3 mp.-ee idővel a 12-ik. Madarász Kiesett T)etel8tt fél 11 kor Bzimoző esőhez kezdte a 'Blszkoszvetés seleilezSít. Fsyraisután követ jkezfcek a versenyzők. majd a magyar Mrdarás~ra Tterült, a sor. Madarász dobásai nem sikerültek és nem érték el a 47 méteres standardot. *Á% 8 stílusát nagvon zavarta a szél. amelv hol megerősödött, hol pedig egészen elült, majd pedig őrvénvszerüen kavargott a stadionban. Nem tudta leszóritani a diszkosz ivét, dobásai magasan oldalt szálltak. A magyar kolőnia ée a vezetők tanácsokkal látták el a két diszkoszvetőt, de hiába. Hogy mennyire a szél befolyásolta a versenyzőket, bizonyítja az, hogv a két. magyar versenyzőn j kívül igen sok viláonarrysáa sem tudta elérni n rtfmdarttot. olyanok sem. akik tréningeken már 50 »«torén felül dobáltak. Amerika nwerte a dtszkoszdobást 1$ Berlin, augusztus 5. A diszkoszdobás dön­tfjének eredménye a következő: Olimpiai baj­nok: Carpenter (USA) 50.48 méter. 2. Dunn (USA) 49.36 méter, 3. Oberwew (Olaszor­szág) 49.23 méter. Szabó a döntőben Berlin, augusztus 5. Az 1500 méteres sík­futás első előfutamából kiesett lolói. a har­madik előfutamból tovább jutott Beeeali. ide­je 3 pere 55.6 mp., Sznbó magyar 3 perc 55.G mg. és Edina,rd* (kanadai) 3 porc 56.7 mp.-el. Délután 5 órakor került sor az 1500 méteres síkfutás előfutamaira. Ig lói az I. előfutam bari indult és kiesett. A harmadik előfutamban futó Szabó futóit, második helvezésévol tovább jutott. \ vitorlások kiestek Kiét. augusztus 5. Az olimpiai vitorlázó ver­senypályán szerdán tartották az olimpiai jollé verseny második futamát. Maayarorszdp Tö­rökországgal együtt kiesett, a versenyből. A finn jollé verseny közben felborult. Eredménv: 1. Hollandia, 2. Anglia, 3, Lengyelország. Owens harmadik balnoksága Berlin, augusztus 5. A 200 méteres síkfutás döntőjének eredménye: Olimpiai bajnok Owens (USA) 20 7 mp (olimpiai rekord I) 7. Robinson (USA) 21.1 mp., 3. Osendarn (Hollandia) 21.3 mp., 4. Hawnni (Svájc), 5. Orr (Kanada). 3:0-ra klkanott a mibaii csapat A Post-stadionban szerdán délután szépszá­mú közönség előtt mérte össze erejét a magyar vslógatott labdarugó csapat * lengyel váloga­tottal A mérkőzést a lengyelek nyerték 8:0 (2.-0) arányban. Bíró az olasz Seor-loni volt. Mch: Ember Milia^-96 Megvételre keresek * Rén jogi könyveket, Aka­démiai köteteket, Terjnéaíattudományi közlönyt ét ki­Adásait, régebbi tudományon könyveket é* teljes könyv­tarakat. Hungária Anfiqtiárium Siogod. Betthyényí ucce 2. no (A Délmagyarország munkatársától) A transzkontinentális autóut forgalma állandó­an emelkedik. Éppen erre való tekintettel most a. kereskedelmi miniszter kivételes intézkedé­seket léptetett életbe. így megkezdődött az utak számozása. A Szegeden áthaladó transz­kontinentális autóút az 5-ös számozást kapta Ezentúl hivatalosan ez lesz a neve a buda­pest-szegedi útnak. A kereskedelmi miniszter arra is kötelezte a várost, hogy az útkereszte­ződéseknél jelezze az ut irányát jelzőtáblák­kal. A forgalmasabb útkereszteződéseknél fel is állították ezeket a táblákat, a következő szöveggel: Budapest—Beográd. A táblákon nyilak jeízik, hogy merrefelé wzet az ut Budapest fefó, az ellenkező irányt, Belgrád felé, szintén nyil jelzi, a felirás fe­lett pedig 5-ös szám van, ez az útnak a szá­ma. Forgalomba kerültek már a legújabb autóstérképek is, amelyeken az utak meg van­nak számozva. Rövidesen megszervezik az országutakon a segélyszolgálatokat is, ezt a Magyar Vöröskereszt Egylet vállalta magára és minden ötvenedik kilóméternél lesz egy se­gélyszolgálat. A Szegedhez legközelebb eső se­gélyszolgálatot Szatymaznál állítják fel. A városok közelében megvalósítják azt a régi tervet is, hogy az országút mellétti épít­kezéseket megszüntessék. Az autózók részéről (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy a belügyminiszter rendeletet adott ki néhány nappal ezelőtt és ebben a városok területén megtiltotta a koldulást. Helyesebben a koldusügyet a városoknak intézményesen rendezni kell, ugy, hogy november elsejétől kezdve a városokban mindenféle koldulást el kell tiltani. A miniszteri rendelet a városi ha­tóságokra bízta, hogy a koldusokról gondos­kodjon, egyben azonban felhívta az érdekeltek figyelmei az úgynevezett egri norma jól be­vált rendszerére azzal, hogy a koldusügy ilye­tén módon való kezelését valamennyi város­ban meg kell valósítani. Ez alól Szeged sem képezhet kivételt, a pol­gármester megbízásából dr Kemenessy Tibor népjóléti tanácsnok Eger városában, az egri norma székhelyén tanulmányozza a sze­gényel látási rendszert. Páter Oszvald, az egri norma megteremtője tanulmányt dolgo­zott ki a rendszeréről. Ez abból áll, hogy a szegények segélyezéséi társadalmi uton szer­vezzék meg a közületek. Az egri norma révén elérhető, hogy az uccaí járókelők és a lakások moiesztálása megszűnik és a koldusoknak szánt összegeket valóban az arra rászorulók kapjak megszervezetten és arányban a rászo­rultságukkal. Az egri norma valószínűleg november else­jén Szegeden is életbelép, nem 'esz talán ér­dektelen, ha a lényegével közelebbről is meg­ismerkedünk. A rendszer szerint társadalmi bizottságot kell alakítani, amely minden kü­lönösebb adminisztratív költség nélkül össze­gyűjti azokat a pénzeket, amelyeket az embe­rek a koldusoknak szántak; Az igy egybegyűlt pénzt rendszer alapján osztják el. Nyilván­tartják az összes koldusókat és gondoskodnak róluk, hogy azok lakáshoz és ellátáshoz jussa­nak. A koldusok ellátásának semmi köze sin­csen az inségsegélyhez, mert az ínségesek csak átmenetileg szorulnak a hatóság segítsé­gére, ezzel szemben a koldusok rendszerint ál­landó jellegű segélyezettek. Az egri normát állandóan panaszkodnak amiatt, hogy soK helyen közvetlen az országút mellett épültek kísebbszerü lakóházak, amelyek függetlenül attól, hogy rendszertelen építkezésükkel ront­ják a " környék képét, dc az autóforgal­mat is nagybain akadályozzák. Az autóknak ugyanis a beépített részeken nem szabad nagy sebességgel haladniok, mert a közlekedési baleset könnyebben előfordulhat. Szeged ha­tárában Is sok helyen épültek legutóbb ki« házak az országutak mentén, az építkezési sza­bályrendelet figyelmenkivül hagyásával. Most majd felülvizsgálják ezeket az építkezéseket és a szabályrendelet utólagos betartására kö­telezik az épittetőket. Ezenkivü fontos rendel­kezés lesz az, amely eltiltja, hogy közvetlenül az országút mellett lakóházakat építsenek A transzkontinentális uton várható ni' obü autóforgalomra való tekintettel, már most ál­landóan érdeklődnek a városnál, hogy hol en­gedélyezi autógarázs felépítését. Egyik vállal­kozó Rókuson, az állomás közelében szándé­kozik garázst épiteni, egy bécsi cég pedig is­mételten arra tett ajánlatot a városnak, hogy a Kossuth Lajos-sugáruton, a csendőrlaktanya előtti városi telken kétemeletes szállodát épít, autógarázszsal, ha a területet díjmentesen át­engedi részére a város. A kérelmekről az őszi közgyűlés tárgyal, de felmerült ujabban az a terv, hogy a rókusi vámháznál maga a város építsen garázst. már több város bevezette és ezeken a helyeken szigorúan tilos a koldulás, a társadalom, köz­tük a kereskedők és iparosok is havonkinti adományaikkal megváltják azt az összeget, amelyet eddig a koldusok segélyezésére fordí­tottak. Az egri norma szerint a koldusokat menházszerü épületben kell elhelyezni és nem pénzzel, hanem természetbeni segéllyel: éle­lemmel látják el őket. A segélyezéseket a tár­sadalmi bizottság bonyolitja le. Tárgyalások folynak arról, — mint ismere­tes —, hogy a koldusok számára a város ha­tárában, alkalmasint Csengelén, telepet állíta­nak fel. 20 holdas telep volna itt és a koldu­soknak hetenkint burgonyát, lisztet, tüzelőt, általában nyers anyagokat szállítanának kJ, amit azután önmaguknak kellene elkészíte­tt iök. Az eddigi tapasztalatok szerint az egri nor­ma több helyen bevált, habár ez a városokra nagyobb megterhelést ró. A legtöbb helyen a társadalmi uton összegyűjtött pénz a szegé­nyek ellátására nem elegendő, mintegy 60 szá­zaléka folyik be gyű jtés utján, a további 40 százalékról a városi hatóságoknak kell gon­doskodni. Tekintve, hogy mindenütt, ahol a2 egri normát bevezették, ez a helyzet igen való­színű, hogy Szeged költségvetésében is súlyos terhet jelent maid a koldusokról való gondoa­kodás. A bufeóslsakos­motorvezetésM kerékpáros és fleyerverseny Jegyei 20 százalékos elővételi kedvez­ménnyel csak a DÍLMEGYSR0RSZJÍ6 jegyirodájában kaphatók. November clscféfől o| rendszer szerint segfluezlk a holdasokat Az egri norma bevezetése uj terhet felenf a városi költségvetésben

Next

/
Thumbnails
Contents