Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

933: M ember tragedid|a első szabadtéri előadása A szegedi szabadtéri játékok és 'Az ember tragédiája szabadtéri előadásának gondolatát a Deluiugyarország éveken át érlelte. A Ma­gyar Passió szabadtéri előadás után a Délma­Í yarország szerkesztője gróf Klebelsberg [unó figyelmébe ajánlotta, hogy a második darab, amely «t elő kellene adni, Az ember tra­gédiája, nemcsak világirodalmilag is kima­gasló irodalmi értékei, hanem azok miatt a nagy lehetőségek miatt is. amelyeket szabad­téri előadás szempontjából ez a magyar re­mekmű nyújt. Az érvelés helyességét Klebels­berg elismerte, de az előadás miatt aggodalmai voltak. A szegedi játékok jelentőségének ün­nepi méltatása alkalmából eaen az egy előz­menyan kívül azokat az eseményekel foglaljuk itt Írásba, amelyek Az ember tragé­diaja első szabadtéri előadását az előadás évé­ben, tehát 1933-ban előzték meg. Április 22-én Pásztor József beadványt intéz a polgármesterhez, amelvben egységes és á(gondolt idegenforgalmi program megkonci­m'áláaára és megvalósítására tett javaslatot s •¡melyben a kővetkező konkrét indítványok voltak: 1. fipitse ki a város a minden osztályt ki­légitő módon elhelyezni tudó muzeumot. 2. Létesitsen strandfürdőt. 3. Állítson fel nagv városi zenekart. 4. Város és társadalmi hozzájárulással gon­doskodjék arról, hogv a szegedi futballcsapat országos viszonylatban is a legelsők közölt állhasson. 5. ílénkitse és tökéletesítse jelentékenyen a szinházi életet és tetőzze be mindezt közremű­ködéssel ..annak a mozgalomnak az állandó­sítása kHrül. amelv a szabadiéri előadások magyarországi városává Szegedet akarja ten­Április végén a Délmagvnrország és a Sze­li Frfss U|*ág beadvánnyal fordult dr. S o ­ogyi Szilveszter polgármesterhez, amely­n bejelentik, hogy augusztusban n Pőm-téren sza­badtéri játékoknt akarnak ren­deeni kérik a lér átengedéséi, továbbá a táros támo­gatását. Május 2-án mejjérkezils a kél uiság­boz a polgármester végzése, amelv s tőhhi kő­zött a következőket mond in: ..Magas művészi színvonalon álló szabadiéri előadásokat és et­nográfiai érdekességek bemulalAsát az idegen­forgalmi propaganda leghatékonyabb tényező­iének tartom és ezért örömmel üdvözlöm a kezdeményezést (s megfelelő hatósá?í támoga­tásban fogom részesíteni és erre az Idegenfor­galmi hivatalt már fs felhívom" Ezután a végzés után következett he Pászlor József szerkesztő látogatása vitéz dr. Shvov Kálmán akkori vegvesdnndárparanrsnoknál. A program nagv iából már ekkor készen ál­lott. Különböző közbelépések történtek, a kél uiság vezetősége azonban ki leientette, hogy tántoríthatatlanul megmaradnak amellett, hogy az augusztusi játékok keretében egvrészl azért, mert hatalmas szabadtéri lehetőségei vannak, másrészt azért, mert 10,1.1-han volt Az rmbrr Ir^édiá­ia első előn^vimV HtvenedlV év­fordulója. Madách remeket ad iák elő. A zenei program nál ugv döntöttek, hogv Kod álv Zoltánt ad iák eíó abból az alkalomból, hogy a világhírű zeneszerző akkor töltötte be ötvenedik élet­évét. * Julíus 2l>-án frglalkorott a tanács azzal 3 beadvánnval. amelv TWImnr'VBrorszáwtól és a Szegedi Frl*s Újságtól érkezett a városhor A kérvényt az időközben megalakult első évi tel­jes rendezőhizóltság pótkén épnvel «cAzitot­t» ki, amelvben Ötezer pengő vesztesér-füaran­eia megszavazásét kért* A tanárv azonban ki­mondta. högv a kérelmet rem támogatta és a kisgyűlés elé elmaM** tarlatot terjeszt. Július 22-én, tehát 24 órával azután, hogv a tanács határozata nvllvánosságra került, ve­zércikk jeleni meg a f>élm»?yarországban. amelv a tanácsi álláspont tarthatatlanságáról sorakoztatott fel érveket- Ugyancsak július 22­én összeült a kisgyűlés, amely egy szavazat el­lenében — Dobó Imrének hívjak, aki a játé­kok ellen szavazott — kimondta, hogy a ké­relmet teljesiti és az ötezer pengős veszteség­garanciát a város terhére vállalja. Augusztus 13-án olyan felhívás jelenik még Szeged kö­zönségéhez .amilyen még nem jelent. Ez a fel­hívás kéri Szeged közönségét, hogy albérletbe kiadható szobáját mindenki je­lentse be, mert lakáskatasztert kell csinálni s az előre láthatóan nagyszámban érkező idege­nek elhelyezéséről gondoskodni kell. A szabadtéri játékok, amelyek már a követ­kező évben .tehát 1934-ben bekerültek a vi­lágsajtóba, élénken foglalkoztatják az első év­ben is különösen a megszállott magyar terüle­tek lapjait. A Temesvári Hirlap például Igen meleg hangon foglalkozik a Szegeden készülő esemenyekkel. Augusztus 15-től 24-ig megjelennek az első támadó cikkek a szabadtéri játékok ellen. Szeptember 7-én, az augusztusi kisgvülésen dr. Pálfy József polgármester a kisgyűlés tag­jainak egyhangú lelkes éljenzése mellett be­jelentette, hogy a szabadtéri játékok lezajlot­tak és hogy hatalmas sikert hoztak. Az előkészítésnek eddig nyilvánosságra nem hozott részletei a következők: Pásztor József első lépése az volt, hogy fel­kereste dr. vitéz S h v o y Kálmán áltál >orna- , gyot, aki akkor aktiv vegyesdandárparancsnok volt és azt a kérdést intézte hozzá, hogy abban az esetben, ha volnának Szegeden a város tá­mogatásával ismét szabadtéri játékok, támogat­ná-e ezt a nagyjelentőségű mozgalmat azzal, hogy a katonasággal felépíttetné a színpadot és a nézőteret. Az altábornagy kijelentette, hogy a gondolatot a maga részéről üdvösnek és a vá­ros érdekéhen valónak tekinti, megvalósítása érdekében támogatását megadja, előterjesztést tesz tehát a hadügyminiszternek, aki bizonyo­san megadja az engedélyt. Az altábornagynak ezzel az Ígéretével Pásztor elintézettnek tekin­tette a legnehezebb kérdést, amelv a rendezés elé hárult. Ezután megalakította a rendezőbi­zottságot, amely rajta kivül a következőkből ál­lott: dr. Balogh István plébános, Bácz An­tal, a Friss Újság kiadóia és dr. Hunyadi­Vas Gergely tigvvéd, a Friss ITjság felelős szerkesztője. Ezután felkereste Pásztor dr. Somogvi Szilveszter polgármestert ég kifej­tette előtte, hogy milyén kulturális, pénzügyi, városfejlesztési okok teszik szükségessé, hogy a klebelsbergi kezdeményezést folytassák Sze­geden. Somogvi polgármester, aki j>edig nagy­koncepciójú ember volt, arról, hogy a játéko­kat a város rendezze, vagy hogy részt vegven egyáltalán a rendezésben, vagv veszteséf ga­ranciát vállajjon. hallani sem rkart. Több tárgyalás ' öyy.lkew-U. majd „szabadságra való elutazása ; h>U - lel hivott egvbe szo­há iában. Ezen az errertez'eten a polgármesteren és Pásztor Józsefen kivül résztvett dr. Pálfy József akkori helyettes polgármester és kultur­szenátor, valamint Skultéty Sándor városi főszámvevő is. A megbeszélés eredménye az volt, hogv a város veszteség-garanciával sem támogatja a kezdeményezést, de erkölcsileg a rendezőség mellé áll. Somogyi Szilveszter pol­gármester egy-két nappal ezután elutazott sza­badságára. Pásztor ekkor Bárányi Tibor ak­kori főispánt kereste fel és közölte vele a pol­gármesterrel folytatott tárgyalásai eredménvét, valamint Shvov altábornagy ígéretét a tribiin­és a szjnpadépitésre vonatkozólag. Pásztor arra kérte a főispánt, hogv terjessze az ügyet a kis­gyűlés elé. Baranvi Tibor a kérelemre ezzel vá­laszolt: -- Hogv leg-venek-e Szegeden szabadtéri iá­tékok. vagy sem. van ohran nagyfontosságú kérdés, hogv miatta kiSgvi'ilést összehívjam .. artnyivál kevésbé látok ebben sérelmet Somo­gvi Szilveszterrel szemben, mondta Bárányi, mert ő már elutazott szabadságra... Bárányi Tibor főispán azonnal intézkedett a kisgvülés összehívása fi ivében. A rendezobízottsáfi a rendezés munkáját Hont Ferencre bízta A munka egyre nagyobb léptekkel ha­ladt előre. Julíus végére befejeződtek a szer­vezési munkálatok és készen állott a teljes mű* vészeti és technikai apparátus. Több műszaki szemle után megállapították a szinpadelhelye­zést és a technikai felszerelés módozatait A templom terraszán két dimenziós színpadot emeltek, mert a rendezői elgondolás a Tragé­diát formailag misztériumnak fogta föl és a kö­zépkori misztériumok tradícióinak megfele­lően emeletes szinpad felsőrészén játszatta a mennyországot és alsó részében a földi para­dicsomot. A terrasz lépcsőzete előtt még három különböző nagyságú színpadot emeltek. A ren­dezői elgondolás a Tragédiát nyolc színre osz­totta és az egyes képek díszleteit vetítővászon­ra vetítette. Megkonstruálták a nézőteret is, mrgpedig kétezerötszáz ülőhelyre és kétezer állóhelyre. A rendezőbizottság a Tragédia fő­szerepeit a legkiválóbb színészekre osztotta, íva szerepére Tőkés Annát, Adáro szerepére. L e h o t a y Árpádot, Lucifer szerepére T á • r a v Ferencet kérték fel, mig a többi szerepet Gá l Gyula. Bartos Gyula Derék y Jáno«, Herczeg Vilmos, Czobor Imre vállalta. A rendezőség leszerződtette a Szentpál-tánccso­portot. Háromszáz tagu statisztéria és hatvan tagu zenekar egészítette ki a szereplőgárdát.. így következett el többhópapos előkészület és lelkes munka után 1988. augusztus 26-ár) a szegedi Dóm-tér csodálatos és felejthetvén ünnepe. Szinte nem várt érdeklődés nyily i.ult meg az előadások iránt. Az első két előadás je­gvei napokkal előbb elkellek, filléres vonatok érkezését jelentették. A külföldi sajtóban i? egvre több hang hallatszott Szegedről. A pre­mier óriási sikert jelentett. A fenséges szépségű Dóm-téren a Tragédiát zsúfolt tribün nézte és áhítozta végig. A Dóm-téri előadás sikere iga­zolta a rendezőbizottság elgondolását és törek­vését. Másnap, huszonhetedikén megismételték ugyancsak zsúfolt tribünök előtt a Tragédiát, harmadnap Liszt Szent Erzsébet legendáját adta élő a Szeffedi Dalárda és Oratórium Egve­sület. a Szegedi Polgári dalárda, a szimfónikus zenekar, valamint a szólisták: Báthy Anna, Elek Szidi Maleezky Oszkár. Tóth La­jos. A Liszt-oratóriumot Antos Kálmán di­rigálta nagv sikerrel. Augusztus 30-án a bu­dapesti filharmonikusok vendégszerepeltek a téren, miután előtte való napon harmadszor ment zsúfolt tér előtt a Tragédia. Az előadáso. kat a magvar politikai, művészeti, társadalmi élet sok kiválósága nézte végig. A filharnjoni­kusok koncertjét azonban a rossz időjárásr» való tekintettel a színházban kellett megtar­tani. A koncertnek igv is óriási sikere volt A dirigenseket. D o h n á n y 1 Ernőt és Kodály Zoltánt a közönség hosszasan ünnepelte. 1933 emlékezetes dátum marad Szeged tör­ténetében. Akkor találkozott Szeged előszőr a világhírrel. Az ünnepi hetek teljes proramja Augusztus I, 2 és 4-én: Az ember tragédiája kerül színre a Dóm-téren, augusztus 8, 9 és 1 t-én a Bizánc-ot, flerczcg Ferenc szabadtérre átdolgo­zott színmüvét mutatják be, augusztus 14, 15 16-án pe-dig a János vitéz kerül bemutatásra« Az eJi'arlások kezdete pontosan 8 óra 10 perc. Augusztus 2-án délelőtt fél 11 óra tájban a kerékpáros csillagtura beérkezik a városháza elé. Délben dij és plakettkiosztás. Augusztus 2-án délután fél 4 órai kezdettel a felsővárosi KEAC-pálván motorkerékpár­versenv lesz. Augusztus 5. Havi Boldogasszonv-bucsu Al­sóvároson. Megtekinthető az alsóvárosi temp­lom kincses muzeuma is. Augusztus lő és lfi-án rendezik meg Sze­geden a Vidéki Kereskedelmi Testületek V-ik Országos Kongresszusát. Augusztus 15-én és 16-án a szegedi ruházati szakosztály az ipartestületben divatbemutatót rendez a rokonszakmák bevonásával. Augusztus 16-án délelőtt 10 órakor a Ma­gyarországi Könwnvomdai Munkások Egye­sülete szegedi kerülete diszkögzyülést tart, Báró Jósika ucca 21 szám alatt Augusztus 1—16-ig képzőművészeti kiállí­tás. az uj iparcsarnokbán. . A Kulturra'o á'3:1 mindennap meghinthet''» a réfcíféí'ár (Móra Ferenc világhírű leloWi át a kép'ár hálcőwarókóö déjelótt 1®— Tt-it. ¿¿Jután 5„tól fái ft-1*. a játékerőkön M*lÓtt délután fél 8 óráig. A Somogyi-könyvtár nyitva mindennap 10—13 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents