Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

A szegedi szabadtéri játékok ötödik és Az ember tragédiája Dóm-téri előadásának negyedik esztendejében a Délmagyarország elhatározta, hogy erőteljes mozgalmat indit o szegedi jogok és érdekek biztositása céljából. Szent meggyőződésűnk, hegy ez a város teljes mértékben rászolgált arra, hogy fenséges Dóm-téren állandósuljanak az ünnepi játékok és rászolgált arra is, hogy elismerjék előjogait esen a területen. Nemcsak helyi érdekek kívánják ezt igy, hanem az ország jól felfogott egyetemes érdeke is. Hagy megnyegvásunkra és őröminkre szolgál, hogy a legilletékesebb és leghivatott tényezők, akiknek cikkeit és nyilatkozatait összegyűjtve tárjuk mos* a magyar közön -.ég elé ezeken a hasábokon, minden tekintetben elismerk és alátámasztják a szegedi terekvések jogosságát. Á szegedi Dóm-tér hasábjain cikkek, illetve nyilatkozatok formájában ismerteti a legillelékesebbek véleményét a szegedi szabadi t-ri játékok jelentőségéről és hatalmas sikereiről. Megszólal ezeken a hasábokon HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ, GÖMBÖS GYULA, KUBT V. SCHUSCHNIGG, DARANYI KÁLMÁN, WTNCHKLER ISTVÁN, RASSAY KAROLY, SHVOY KALMAN, KÉTHLY ANNA, Dr. vitéz IMECS GvoRGY Dr. PALFY JÓZSEF MOLNÁR FERENC, ZILAHY LAJOS, HELTAY JENŐ, GRÓF BETHLEN MARGII KARINTHY FRIGYES, HARSANYI ZSOLT, PETŐ SÁNDOR, KALLAY MIKLÓS, NAGY ENDRE, PIETRO MASCAGNI, NÉMETH MARIA. OLAH GUSZTÁV, TŐKÉS ANNA, BAJOR GIZI, FLEISCHER ANTAL, MURATI LILI, KISS FERENC, TARAY FERENC és FELLNER PALKlebeisberg Ezek a fekete betűsorok szóljanak arról, aki költ-ói lélekkel megálmodta a Dóm-teret beleálmodna az örök művészei" minden vigasztaló szépségét-, aki kereteket álmodott és épített és azutan tartalommal töltette ki ezeket" a kereteket", — aki lehunyt" szemmel fekszik a büszke dóm alatt és álmodja tovább a szegedi álmokat"; akinek a lelke itt lebeg még most is eleven valóságként- fölöttünk, a kezünket- fogja, hogy vezessen bennünket mindig uj célok és szépségek felé, — aki halottan is élőbb, hatalmasabb, mint annyi sok eleven hatalom: gróf Klebeisberg Kunóról, a város és a magyar kultera nagy barát-járói. A fogadalmi templom harangjainak ünneplő szavo tölti be ezekben a napokban a Tisza fölé boruló éjszakát". És minttia ezeknek a harangoknak minden zsolozsmája simogatas lenne a nagy álmodó márvánnyá merevedett, figyelő arcán. Simogatas és köszönet" a töle kapott teméntelen szépségekért", a megvalósitatt, vagy megvalósitasra váró álmokért": Nagy-Szegedért-. R venáe%&bi%oii$ág i Ez az elnevezés ment át az országos, sőt az európai köztudatba. A rendező bizottság i 1933-ban alakult és augusztusban újította fel a játékokat. Az első előadás — Az ember tragédiája első szabadtéri előadása — augusztus 26-an volt. A rendezőbizottság az első évben dr. Balogh Istvánból, dr. Hunyadi Vas Gergelyből, Pásztor Józsefből és Rácz Antalból állt. A három év alatt hatalmassá fejlő« dött kuhurmozgalom megindítója, a bizottság megalakítója és ügyintézője Pásztor József volt. A bizottság a második évben kibővült Lengyel Vilmával. A harmadik évben, 1Q35ben dr. Pálfy József polgármester lett az elnöke. viszont dr. Hunyadi Vas Gergely, akit közben megválasztottak országgyűlési képviselőnek. kivált a bizottságból. 1Q36-ban a város vette át a rendezést.