Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

í936. «tíwu'sstus 2. DÉtMAGYARORSZiG 11 Nemzeli II teVmtézet uszályából AZ EMBER TRAGEDIAJA A DÓM-TÉREN Negyedik é\é, hó?y Madách költői iseilije fölvillan a Dóm-téren. Negyedik évé, hogy halhatatlan gondolatainak ekhója döng a Dóm-tér falairól. Eszméinek rejtelmes mélye, a Tragédia őrök szép zenéje lassan beleszivódott a szegedi rögbe és mi mindég uj ámulással haligátjuk az ég kárpitja alatt, hógv csendülnek fel AZ idők sülyedő porából újjászülető rim.fk * A gonddal megépített nézőtér fölé izélés égbolt domborul s amikor várunk az előadás megkezdésére, amelyben uj rendezőnek kell tovább fejleszteni, amit elődök alkottak, érezzük annak a súlyát, hogy kötelez nemcsak a világhír, hanem a város szolgálata is. Mindent, amit a szabadtéri játék körül tesznek, az elismerés konvencionális bókjával bárki elintézheti, csak a szegedi sajtó nem. Hiszen a szabid téri játék akkor, Amikor eddigi sikerei folytán belügyminiszteri1 körirat invitálja az országot, nagyobb kinds, póiölhatátláMbb értéke ennek a váróinak, mint bármikor volt. A szabadtéri játékök tovább féj7eszfésévéJ, ami művészi koncepció né'kül természetesen épp oly elképzelhetetlen, mint, helytálló pénzügvi, admin siztrativ vagy propagandasztikus, koncepció nélkül, összefügg ma már szorosan a város jövője, lakóinak boldogulása és a kulturális súly jelen tőségének fel- va gy lefelé való ívelése. Nekünk tehát a szabadtéri játék iránt való nagy szeretettel, de érdekeink fölött való gondos őrködéssel, a művészi munka megbecsülésével, de megfelelő Ősn'-ite értékedével is kell mindent fogadnunk és • '•••Ír 'nfl-k. * Az uj ren lező dr Janoiies Jenő. az érdemes .«lifligarfatő. aki mégbe-rülhetet?« szol~é'"ska»i tett két évtizeden kérésztől a magyar s in játszásnak — Erdélyben. Janovics ujifá=okat ígért a rendezésben és egyéni felfogást a mü életrehivásában. Lássuk közelről az újításokat. A Dóm előtt teljes egészében a tavalyi gyönyörű színpad építlt fel A temnlom hom'.clízatát ugyanaz a vetítővászon borítja, amelyen két éven keresztül elevenedett meg ragyogó ter> eze.su képekben a Történelem és Idő madáchi revüje. Janovics tehát müvé.-zi megtisztelessel hódolt elődei tehetségének. Az újító szellem hozott uj diapótilivokat. Tervezőjük Varga Mátyás. Ha Vargáról, mint képzőművészről beszélünk,, vannak benne kvalitások. A modern piktúrának, hangulati formáknak, kísfeé szkeptikus srfneknek hódol. Néhány képe nagyon hatásOS. Olykor a hév elragadja földrajzi tudásától, amikor például Athén oszlopcsarnokai felé barátságosan mosolyog a tenger. De vannak művészi tévedései is. Hogy legelőször a mennyország képét említsük, az* égen valószínűleg grandiózusabb csodák zajlanak le, mint gyerekes kaleidoszkóp játékok. A paradicsom is idillíkusabban, dúsabban, ragyogóbb flórában pompázott, mint ahogy a rajzoló fantáziájából megszületett Az egyiptomi szín filmszerűvé válik s ez is és még más, itt fel nem sorolt hibák és élnézések sajná'a'ó an elvonják Az ember tragédiája idei előadásitól azt a grandiod'úst, amelynek a tavalyi vetie't képek egyk alkőtó e!e mei voltak. De hiányzik az a teljes kialakult stilusérzék, finom ízlés és különösen alko'ó fan'.ázia, mely a képeket összhangba hozza a játékkal. * Díszleteket .Tanovics egyáltalán nem használt. Kelléket is minél k-ve ebbat látunk. Vetítve van a paradicsomi almafa, ugy, hogy Éva kecses ugrással a levegőbe lendül, nem kap el semmit természetesen, de abba beleharap. Lucifert a Kepler-toronyba száműzik és ebből az aránylag rendes építményből vitatkozik a tagadás szellemé az Úrral A római színben a temetési menet tavalya háttérből jött ki ba'oldalról. M<vt elő'ről é kezik a jobboldalon. Látszik a szándék, hogy az előadás legalább részeibén elszal: idjon a tavalyitól. De akkor, amikor á'veszi a szín pad rajzot,, a Vas-, lem- és A!nminliiPOR(iénnch pontos es olcsó Készítésé« vaiioito Dcaf$c(l József vas- ts ffrnftntM mmnhclwc Szeged, Cserzi* Niuam ncca 4. szóm Telefonjaivá 2i-?5 ORION BŐRGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEGED •„kivetítést s égy világviáíőnvlatokban is kitrtac ««ló előadás egyéb kellékéit, kár volt a részleteken változtatni. Sokkal heiyfeiObb lett volna a Trigí ¡iáC ugy meghagyni, aliOgy két éven át világsikert aratott ós eredeti művészi elgondolással hasonlóaní naggyá emelni a Bizánc és a János vitéz előadását, ami persze még megtörténhetik. Vannak Janovicsnak érdekes elgondolásai is. Tetszik például a francia forradalom jelenete alatt a guillotin mellett kötögető asszonyok csoportja. * Még fülünkbe csengenek dikciók, ahogy elfelejteni Őket többé nem lehet. Tőkés utolérhetetlen Évája, Csortos megnagyöbbithatatlan Luciferje, szegény Sugár hátborzongató éretnek je, Szigethy nyíltszíni tapsot aratott Lövellje s « sztáíök mind, akik jdtotékttftennák látszó szere* pefcbft feledób'ák szivükét, be é:« eltelték lelke&eaésuküt, hogv repültek ai órák, ar ;kor hallgattuk, láttuk őket és nem tudtunk betelni a gyönyörűségtől. A régiek közöl csupán Léhotal maradt még. Ádámja kiállta a versenyek próbáját, még mindég a legjobb AdámOk közöl való. Kiss Ferenc Luciferje karakán alak. Egéwséges kacagásában inkább kárörvendő, mint pokoli, de temperamentuma — magával ragad. Tul sok maradt még szövegéből. kicsivél több huzár, inkább a Játék felé fordította \üloa erflit. Láaezy Margit Igyekezetéi fivájá, fehér fény, hűvös idegenség veszi körül. Távol marad tőlünk, szavai nem hasítanak a lelkünkbe. Mezei Mária tehetséges színésznő. Kitörése ha nem is dermesztő, de Izgalmas, jobb, mint élödjé volt Hont Erzsi hangjának kulturált csengése betölti a teret. Bartos Gyula a nagy színészek előkelő stílusával játsza szerepeit. Főidényi kitflnfl színész, de nincs helyesen beleillesztve az együttesbe, R u b i n y i szerepei elmosódnak. És Itt vannak Bánkyék, Zemplényi, valamennyi megállja helyét kis, halkszavu drámai színpadon, a freskó hatások nagy vonalában mégis eltörpül alakjuk. B a r d ó c z Rózsi kítünö, Kimondja, virágárus leány a régi bájos alakítás, SarlAy negyedik éve hasznos tagja az együttesnek. Szerepelt még S o 11 y György, Uti Giza, Kabók Győző. Fekete" Mihály, Ihász Aladár és Oláh Ferenc. • Erkel muzsikája festetté alá az idei Tragédia cselekményét. Néhány betétet, a fanfárök és Cluvie dalát F r i c 9 a y Ferenc szerezte. Ügyes munka mindkettő, de Cluvie korában egyszerűbb dalokat énekeltek, vulgárisabbakat, amelyeket a tömeg vele énekelhet. Nagyon hiányzott a londoni vásár kellemes lén« aláfestése és nélkülöztük at orgonát. A balettkar, sajnos, kisebb szerephez jutott a« idén, nem szabad kicsinyeskedni. * Az idén a protekció ismét teret kért, de most már, sajnos, az eredményt döntően befolyásoló fő szerepek betöltésénél. Meg kell végre nyiltan mondani, hogy Szegednek életérdeke a szabadtéri játék fenntartása és hogy ebből az életérdekből sze mernyit sem lehet áldozatul hozni olyanok kedvéért, akiknek színészi képességeit nem tehetségük és a magyar színészetben elfoglalt rangjuk, nem összeköttetéseik és protektoralk fémjelzik Kétségbe kell esni, ha az ember elgondolja, hogy milyen akadályok merülnek fel olyan minden vánkozás ellenére hatalmas erővel naggyá izmosodott kulturmozgalom utján is, mint amilyen a t/.egedi szabadtéri játék. Gondolja meg azonban mindenki, hogy ezeket a játékokat fel lehetett len'leni, de hasonló gyorsasággal le is lehet járatni * A játék lezajlott A közönség váltakozó érzelmekkel fogadta az uj rendezést. De mi, akiknek Szive, vére összenőtt a szegedi szabadtéri Játékokkal, aggódva nézünk a Jövőbe Vájjon ez az előadás zászlóvivője, magvetője leez-e a további hírnévnek, amelyet oly küzdelmes munkával, áldozattal sikerült megteremteni? * A szombati esti előadás az emlékezés perceivé] kozüődött. Az első harangsző a tér megalkotójának, gróf Klebehberg Kunónak szólt, akinek emlékéről ctr. Pálfy József polgármester mondott kegyeletes beszédet a két triposz lángjaitól megvilárifolt színpadi előtéren. A kő/ön«ég ál]va hallgatta végig a polgármester sza • if, mig az emlékezés ulán a bvsQuasző.az előa ás lm letét jeI«zte.