Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-18 / 195. szám

D E L M A i. y UOKÍ1/.AÜ 1956 augusztus 18. nek: (több önérzetet, méa több nolidaritást h mindenekfelett szabadságot. — A mtgyar kereskedelemnek olyan jelensé­geikai kell szembe-tAlálkoznia, amelyek az önérze­tét lerombolják — mondotta Rassay. A háború után lálbra kapott az a jelszó hogy « kereskede­lem szerepe a közvetítés. Ebfoől következett, hogy amikor az irigység előre tört_ igyekeztek ezt a receptet csökkenteni, redukálni, kikapcsolni. A ke­reskedő szerepét bele akarják szorítani nr orral hordár enerepébe, Eszerint mindaz amit tanul­tunk angol világbirodalom kialakulásáról és arról, hogy a kultura előbhrevivőí a kereskedők voltak, mind csak destruktív tan lenne. A kereske­delem a gazdasági életben a dinamikai* erő szere­pét tölH In- é» nem a ir«*da*áei urnái hordár szere­pi*. — Sr-'ikséfl van szolidaritásra — folytatta Rassay. At kell éreznie a kereskedelemnek, hogy •gyWlwi kereskedőt ért sérelem, n égés* magyar kereskedelem »érelme Arravalók « kereskedelmi érdekképviseletek, hogy a sérelmet orvosolják — Szükség van végfll a princípiumokhoz való ragaszkodásra, elsővrhm a kereskedelmi szabad­ság gondolatához való rae*«»kedá*ra. ITa a ke­reskedelem maja 'elér a kfieskedelem szabadsá­gának útjáról, akk»r elveszett. A numerus clausua és egyéb kereskedelmet megszorító intézkedések olyan brutális eszkösfik, amelyeket akkor sem "jánlnnánk. ha n kereskedelem kezében lenne a kormányhatalom — Vem politikai támogatást kérni jöttem -i fe­leste be beszédét Rassay —, hanem hogy politikai presztízsemet felajánljam a kereskedelemnek, Ön­érzet, szolidaritás és szabadság —. ennek a három í-'fMidolatnak a jegyében igércm, hogy ott fogok mindig állni a magyar kereskedelem mellett . Rassay hosszantartó tapssal fogadott bwztt­de után Hunyadi-Vas Gergely képviselő beszélt a kereskedelmi 4«i mezőgazdasági szervek egv ttttmüködésénok s/iíkségessppréről. .1 forray Tstván felsőházi tag, a gvőri kamara elnöke. » vidéki kamarák nevében szólalt fel. Horváth István, az OMKE főtitkára beje­lentette. hogy az idén a Hegedüs-plakcttet ar, omlók-bizottság fíáth Józsefnek, a Oanádme­gvej Gazdasági Egyesület, elnökének itéltc oda n kere*k«del*m és a többi foglalkozási ágak harmonikus együttműködése érdekéhen kifejtett munkájáért. A kitüntetést Sesztina Jenő nvuj­totta át T?á.th Józsefnek, aki meghatottan mon­dott ezért köszönetet. Görgey István. Makó képviselőié szólalt ínég fel. maid a kongresszus fárnysorozafá­hor kezdtek hozzá. Dr. Galkánpi Kálmán, az OMKE igazgatója „A kereskedelmi érdekkép­viseletek együttműködése" cimen tartott elő­adást. Nagy érdeklődés kísérte dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárnak a ..Főváros és vidék" cím­mel tartott előadását. Arról beszélt, hogy a fő­városunk ós a vidéknek egymáshoz való viszo­n\a a magyar életnek úgynevezett kényes kér­dései közé tartoznak. Kifejtette, hogy nekünk minden más államnál sokkal nagyobb szüksé­günk van egy fényes, gazdaságilag erős. evrá­/"((' niráfu Budapestre. A vállalatok elhelye­/VsuTÖl hangoztatta, hogy egvre több vidéki vállalal helvezi át Budapestre igazgatósága­mik székhelyét és ni alapításoknál majdnem Ir hetellenség az érdekelteket rávenni arra. hoav ridékre is gondoljanak. Állandó panasza a vi­d('krvek a félém budapesti utazás, de a leg­nagyobb veszedelmet abban látja, hogy olvan mentalitás yan, amelv a vidék háttérbe szori­/</. <// természetesnek találja. 1?ésgleténen foglalkozott még előadásában lonrlli főtitkár a tidéki centrumok kifeilesz­11 " k szükségességéről és kifejtette, hogy gróf N U-lsterg egvik programja volt a vidék' . -mzd.-i -ági színvonalának emelése. Ezt kellene megoldani, hogy a főváros és a vidék közötti ellentétek véglegesen megszűnjenek. A nagv tapssal fosadott előadás után dr. Tafler Elek. az orosházi OMKE-kerület elnöke .)> A'aykérrendszer és szövetkezett kérdés" címmel tartott előadást. Kaffka Károlv az frnhárkérdés'^ről beszélt, és az áruházak kiorvenlitő megadóztatását iavasolta a detail­k«re*kedel*m javára Dr Solti János, aj orosházi <*>MKE-kerület főtitkára a? árromholás meeakadálvozásáról szólt, végül Kálmán Andor tartott előadást a társadalombiztosítás reformjáról. Vasárnap délelőtt folytatták a kongresszust. A résztvevő vők regge] megkoszorúzták gróf Klebelsbera Török autósok font-kalandja a rö8zkei határon (A Délmagvaroíszág munkatársától.) ftrdekes kaland játszódott le szombaton egy török luxus­autó körűi. Szombaton este Jugoszlávia felöl, Hor­goson keresetül Szegedre érkezett egy török luxui­kocsi, amely „Ankara 1283" számot viselte. A sze­gedi vámnál Dudás Pál vámőr teljesített szol­gálatot. Az autó utasai — két férfi és egy nő — idegen bankjegyekkel fizették a vámot, miután megmagyarázták a vámőrnek, hogy magyar pén­zük nincs. A vámőr átvette a bankjegyet és abban a hiszemben volt, hogy tiz angol fontot kapott. Visszaadott hát 169.80 pengőt és azzal « kocsit út­jára engedte. Később, amikor az autó már mesz­sze járt, nézte meg jobban a pénzt és megdöbben­ve látta, hogy nem tizfontos bankjegyet kapott, hanem tizlivrés török pénzt, ami jóval keveseb­bet, összesen csak 33.20 fillért ér hivatalos kur­zuson. Dudás Pál azonnal a rendőrségre szaladt és kérte, hogy kerítsék elő a külföldi autó utasait. Elmondotta, hogy a két férfi és a nő németül és angolul beszélgettek, többet nem tud róluk. A rendőrség megállapította, hogy a külföldiek el­hagyták Szegedet és Budapest felé vették utjukat. A rádiótáviratra azután a pesti detektívek meg is találták a luxusautó utasait az egyik szállodá­ban. A törökök készséggel visszaadták a többletet, 13A20 pwgőt és igy a* ügy be is fejeződött. Kunó, dr. Somogyi Szilveszter, Wimmer Fülöp, Obláth/ Lipót, Weiner Miksa, Szarvady Lajos és Kulinyi Zsigmond sírját, majd tiz órakor négy bizottság kezdte meg tárgyalását. A bel­kereskedelmi bizottság a kamarában tárgyait, elfogadta dr. Batkőczy Jáno* (Debrecen) ha­tározati javaslatát., hogy a kereskedelmet dl­t alános képesítéshez kössék. Elhatározta a bi­zottság, hogy általános vasárnapi munkaszü­net kiterjesztését kéri mindenkire és állást fog­lalt a kirakodóvásárok megszüntetése ellen. A városházán tárgyalt az adóügyi bizottság fíoffer Jenő elnökletével. Az értekezlet elfo­gadta dr. Kertész Béla határozati javaslatát, amelyben azt kívánja, hogv az uj adókódexben hajtsák végre a következőket: í. A kereseti adó szempontjából az adómentes létminimum felállítását, 2 a rendkívüli pótlékok rendszerének eltörlését, 3. az adókivetési eljárás sérelmeinek orvoslását és pedig elsősorban a könyvszerinti adóztatás minél szélesebb körű al­kalmazását: a szabályszerűen vezetett üzleti köny­vek bizonyító erejének ujabb jogszabállyal való szabatosabb megállapítását: a becslési eljárás igazságossá tételét az illetékes érdekképviseletek közreműködésének intézményes biztosításával. Várja továbbá a kereskedelemre a kétszeres adóz­tátás sulyával nehezedő inségjámlék rendszerének módosítását. Kivánja az adózó kereskedőosztály a célját tévesztett és elévült fényűzés) forgalroi'­adó eltörlését, a községi közterhek enyitését és végül kívánja a vidéki városok számára a fővá­rosival egyenlő mértékű rendkívül idelglenaj, ház­adómentesség kiterjesztését. A külkereskedelmi bizottság exportiiervek­kel foglalkozott, a közlekedési bizottság szál­litási és tarifális kérdéseket tárgyalt. Délben fél 2 órakor a Tisza-szálló nagyter­mében 500 feriiékes díszebéd volt a kereskedelmi kongresszus delegátusai­nak tiszteletére. Az első felköszöntőt Sesztina i Jenő felsőházi tag mondotta a kormányzóra. Dr. Eránics Géza ("Szombathely) és dr. Hor­rá th István, az OMKE főtitkárának felszóla­lása után Grász Marcell, a kamara alelnöke a j szegedi kereskedőtársadalom nevében üdvözöl­te a megjelentéket. — Azt mondják, hogy uj világ felé megyénk — mondotta Grosz Marcell —. de bármerre is hajtsa utunkat a sors kiszámíthatatlan kereke, rsak a pol­gári gondolat ereje biztosíthatja azt a nyugalmat, imílyre nemzetünk és a magunk jövője szempont­jából szükségünk van. fis ha igaz ez a megálla­pítás, aminthogy Magyarország miniszterelnöke ¡íz elmúlt héten hivatalba lépésével kapcsolatban is ennek adott kifejezést, — akkor méltóztassanak \clem egyetérteni abban, hogy hflnt követ el min­denki. a nemzet erej* és létérdek* ellen, akt a ke­reskedelmi osztályt, a polgári társadalomnak, a polgári gondolatnak ezt a megbízható oszlopát lét­alapjában megingatni, vatV akár csak meggyen­gtteni kívánja — A jó Isten ontja már hosi.ru várak«»!» után a drága magn»r földre bőséges áldását, — Án hi­szek benne, hogr a javuló jólét j Vizto» jó m* gvar kenvér meghozza e kis ha»4b*n mindenkinek -» megélhetést *s a nyugalmat. RaJő BeT-siő debreceni kamarai titkár után dr. Pált a József polgármester szólalt fel. A kereskedelem ősibb foglalkozás, mint az őster­melés. — mondotta. Nemzetek éltek, merültek, de a kereskedelem mefrmaradt, mert a kereske­delem maga az élet. A magyar állam óe keres­kedelem sorsa össze van forrva. Az örökéletű kereskedelemre, a kereskedelem jobb jövőjére ürítette poharát. Ezután még Vértes József (Szókeefeher­vár). Kulcsár Károly (Veszprém), végül Vér­tes Miksa szólalt fel és miután köszönetet mondott Pálfv polgármesternek, a köszönet és hála hangján emlékezett meg dr. Landesbera Jenő főtitkár munkásságáról, amelynek ered­ménye volt az ötödik kereskedelmi kongreez­szus sikere. A megjelentek hosszantartó tap­sukkal adtak kifejezést, hogv egyetértenek Vér tes Miksa felszólalásával. Az ebéd után a városházán tartotta, a kón­gresszus záróülését, amelv Vértes Miksa be­szédével ért véget. Beomlással fenyeget egy Rákóczi-uti bérház Budapest, augusztus 17. Hétiő délután nagy riadalom támadt a Rákóczi-ut és a Mik&a-ucca sarkán. Az emberek izgatottan mutogattak fel a magasba, a Rákóczi-ut 58. számú náz tete­jére. Ugv látszott, mintha a ház csúcsban vég­ződő tűzfala kissé elhajlott volna. Az egyik falon repedés támadt. A tömeg annyira ellepte az utat. hogv nagyobb rendőrcsapatot kellett kivezényelni. A kerületi mérnök közben megvizsgálta a ház tűzfalát és megállapította, hogy valóban beomlés fenyeget és ezért nyomban intézke­dett, hogy vagy bontsák le a megrepedt tűzfa­lat, vagy pedig megfelelően támasszák alá. o ÉIMMISZÍ6 Biztosttisi Osztálya o

Next

/
Thumbnails
Contents